„A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) az elmúlt évek során jelentősen megerősítette helyzetét mint a magyar utazási irodák érdekvédelmi szervezete. Elfogadottsága az államigazgatásban, a turizmus irányításában érezhetően megnőtt, és ez segítette tagjai érdekeinek védelmét” – értékelte a szövetség munkáját Molnár Gabriella elnök a tavaszi közgyűlésen, amelyet május 8–9-én rendeztek meg Szegeden. Kondorosi Ferenc kormánybiztos az eseményen ígéretet tett arra, hogy meghallgatja a MUISZ problémáit és javaslatait, amelyeknek elképzelései szerint a hamarosan a parlament elé kerülő turizmustörvény tervezetében lenne a helyük. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár beszámolt az aktuális szabályozási kérdésekről, és felhívta a figyelmet arra a kötelezettségre, hogy az utazási vállalkozónak minden év május 31-ig be kell jelentenie a megelőző évi tényleges értékesítési nettó árbevételét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak.
Nem adják fel
Az utazási vállalkozók érdek-képviseleti szerve továbbra is fellép a 2008. január 1-jén érvénybe lépett áfatörvény módosítása érdekében, amely számos pontban nem egyértelmű, és az utazási irodák számára rendkívül hátrányos. A szövetség a Pénzügyminisztériumhoz (PM) fordult a kérdéses paragrafusok tisztázása érdekében. Az irodák számára kedvező és egyértelmű állásfoglalás született arról, hogy az egyedi, azaz nem csomagba tartozó szolgáltatások esetében – például a repülőjegyvagy a szálláshely-értékesítés – nem kötelezhető a szolgáltató az árrés szerinti adózásra, és ugyanez vonatkozik a belföldi konferenciák és rendezvények szervezésére is. Jó hír az is, hogy az osztatlan módon jelentkező költségek elszámolása esetében a törvény megengedő keretet ad az irodáknak. Kedvezőtlen azonban, hogy a beutaztatásról egyértelműen kijelentette a tárca, hogy árrésáfaköteles, és a PM ahhoz is ragaszkodik, hogy az utazási vállalkozások számára az áfaalap, vagyis az árrés számlán való feltüntetése kötelező érvényű maradjon. A MUISZ szerint más uniós országokban sem kötelező az árrés feltüntetése, ez diszkriminatív és indokolatlanul hátrányos más gazdasági ágazatokkal szemben az utazási vállalkozásokra nézve. Egyebek között ezért is kezdeményezett a szövetség törvénymódosítást, amelyet az Adótanácsadók Egyesületével közösen dolgoz ki, és május végén, június közepén nyújt be a pénzügyi tárcának. A javaslatot remélhetőleg az őszi ülésszakban tárgyalja majd a parlament.
Módosult az alapszabály
A szegedi közgyűlés határozatképes volt, és a résztvevők egyhangúlag megszavazták a régóta hatályban lévő alapszabály módosítását, amelynek célja a MUISZ működésének korszerűsítése és az elnök pozíciójának megerősítése. Ennek értelmében megszűnik a főtitkári pozíció, amelynek feladatait a titkárság, illetve az őszi tisztújító közgyűlésen megválasztott titkárságvezető látja majd el. Csók Csaba főtitkár 2008. december 31-ével vonul nyugdíjba. Változik az elnökség összetétele is: a funkcionális bizottságok mellett szakterületi és regionális érdekképviselők is tagjai lesznek majd. Ezentúl a közgyűlés választja a szakmai érdekképviselőket is, akik lehetnek az ágazaton kívül álló, de a szakmát komolyan érintő területek szakértői. Arról is döntöttek, hogy a közgyűlést az eredetileg meghirdetett időpont után fél órával újra összehívhassák, és a jelenlévők több mint fele (tagság 50 százaléka + 1 tag) részvételével a közgyűlés határozatképes lehessen. Egy új, úgynevezett Továbbképzési Bizottság gondoskodik majd a jövőben a szövetség szakmai felkészültségéről, és tájékoztatja a tagokat a dolgozóik továbbképzésének támogatását szolgáló pályázatokról. A Beutaztató és a Belföldi Utazásszervező és Termékfejlesztési Bizottságot összevonták.
Állami támogatás
Folytatódik a MUISZ és a Hungexpo között három évvel ezelőtt megkötött együttműködési megállapodás, amelynek értelmében a MUISZ-tagok 10% kedvezményt kapnak az Utazás kiállításon, új kiállítók pedig 5% engedményhez jutnak. A legtöbben 110 000–250 000 forint közötti kedvezményben részesültek, tehát számukra már ezzel megtérült az éves MUISZtagdíj. A MUISZ-tagoknak nyújtott összes kedvezmény 5 700 675 Ft volt 2008-ban. Folyamatban van a MUISZ–Hungexpo megállapodás kiterjesztése a Hó-Show-ra is, amelyen a részt vevő irodák hasonló kedvezményekben részesülhetnek. 2008-ban is folytatódik a MUISZ és a Magyar Turizmus Zrt. közötti együttműködés: az MT Zrt. idén 30 millió forinttal (+áfa) támogatja az utazási irodák beutaztatást elősegítő tevékenységét. Study tourok szervezésére, honlapkészítésre és -fejlesztésre, valamint újdonságként külföldi vásári részvételre lehet pályázni a Magyar Turizmus Zrt. standján vagy road show-ján. A támogatás mértéke irodánként legfeljebb 400 ezer forint. Az első forduló már sikerrel lezárult, összesen több mint 8 millió forintot osztottak ki. A következő fordulóra június 30-ig pályázhatnak az utaztatók, és július 15-ig születik döntés a támogatások odaítéléséről.
Múlt és jövő
Csak Budapest, a Balaton-parti városok és a gyógyfürdővárosok előzik meg Szegedet a magyar városok ranglistáján, ami a vendégéjszakák számát illeti – számolt be büszkén Solymos László szegedi alpolgármester a MUISZ közgyűlésén. A 165 000 lakosú városba évente 140 000-en látogatnak el. Az elmúlt öt évben a külföldi vendégszám 20, a belföldi 10, a kettő együtt pedig 11 százalékkal nőtt, az idegenforgalmi bevétel pedig több mint duplájára nőtt, jóllehet az idegenforgalmi adó mértékét nem növelte az önkormányzat. A helyhatóság igyekszik tovább fokozni Szeged vonzerejét: felújítják a troli- és a villamospályákat, valamint a gépparkot, májusban elkészül, és szeptemberben megnyitja kapuit a kívül-belül korszerűsített ifjúsági ház, és az engedélyeztetési eljárás lebonyolítása után őszszel elkezdődnek a munkálatok a Ligetfürdőben, amelyet nemzetközi vonzerejűvé fejlesztenek. Az önkormányzati tulajdonban lévő, 400 millió forintból megújuló szegedi IH Rendezvényközpont 700 fős befogadóképességű nagytermével és összesen 250 fő befogadására alkalmas három szekciótermével kulturális és üzleti rendezvényeknek ad majd otthont. A városnak csak egy hasonló kapacitású rendezvényközpontja van, amely azonban az egyetem tulajdonát képezi, és a hét első felében az oktatást szolgálja, így turisztikai céllal kevésbé hasznosítható. A beruházáshoz 310 millió forint címzett támogatást nyújtott az állam. A további szegedi fejlesztésekről a 22. oldalon olvashatnak.
