Meglehetősen negatív munkaerő-piaci trendre számítanak a turizmusban, vendéglátásban tevékenykedő munkaadók, ami a legfrissebb statisztikai adatok tükrében nem meglepő. A válság hatására az első negyedévben 13 300 fővel csökkent a szálláshelyszolgáltatás-vendéglátás ágazat létszáma, ami 8,1 százalékos visszaesést jelent - közölte a HR Portállal Kovács Miklós, turisztikai szakállamtitkár, aki hozzátette, várakozásaik szerint Magyarországon a beutazó turizmusban 10 százalék feletti, a belföldi vendégforgalomban pedig 5-10 százalék közötti visszaeséssel számolnak.
Az utazási irodák még tartják magukat
Az utazási szokásokkal kapcsolatban hasonló tapasztalatokról számolt be Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke is. A szakember kifejtette, hogy az utazások módja átalakul, vagyis inkább a közelebbi úti célokra és az olcsóbb szállodákra váltanak a turisták. Ennek megfelelően át kellett alakítaniuk kínálatukat az irodáknak is. Mint Molnár Gabriella elmondta, ez azonban nem járt együtt nagy elbocsátásokkal, ugyanakkor az utazásszervező vállalkozások a távozó munkatársak helyett nem vesznek fel újat vagy csökkentik a juttatásokat. Általában igyekeznek a jól képzett és tapasztalt munkatársakat megtartani, számítva arra, hogy a válság után is szükség lesz rájuk.
Fellélegezhet a szállodaipar - de így sem rózsás a helyzet
A turizmusban a szállodaipar foglalkoztatja a legtöbb embert, így a válság itt érezteti leginkább hatását. - A recesszió jelei már 2008 augusztusában érezhetőek voltak, a nagy szállodák ősszel 5-10 százalékos leépítésekre kényszerültek - tájékoztatta a HR Portált Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára. A szállodák költségeinek 30-40 százalékát teszi ki a bruttó személyi költség, vagyis a munkabérek, a közterhek, az oktatásra, tréningekre szánt összegek. Nyilvánvalóan a hotelek is ott húzzák összébb a nadrágszíjat, ahol a legnagyobb a kiadásuk, ezért volt, ahol csökkentették a dolgozók létszámát, vagy ideiglenesen rövidítették a munkaidőt, kiszerveztek bizonyos feladatokat. - A kilátások sajnos nem jók, a helyzet tovább romolhat, újabb munkahelyek megszűnése várható - vetítette előre a nem túl fényes jövőt Kovács István, megjegyezve: örülnek annak, hogy a kabinet elállt a kereskedelmi szálláshelyek áfájának 25 százalékra történő emelésétől, mivel ezt a szállodák nem tudták volna beépíteni áraikba, de a 18 százalékos adót is soknak tartják, mert ezzel is az utolsó négy között van hazánk az uniós listán. Igazán versenyképesek az európai piacon szerintük 10-12 százalékos áfával lehetnénk.
Elemzők úgy látják, a 3-4 csillagos, belvárosi elhelyezkedésű, alapszolgáltatásokra, tágasabb, kényelmesebb szobákra fókuszáló hotelek lesznek a recesszió túlélői. Eddig a gyógy- és wellness hotelek sem panaszkodhatnak, bár már őket is elérte a válság szele. Molnár Ágnes, a hévizi Hotel Európa Fit vezérigazgató helyettese arról számolt be, hogy náluk az első öt hónapban 10 százalékkal esett vissza a külföldi és a belföldi vendégszám. A tavalyi év hasonló időszakához képest mintegy 3 százalékkal csökkent a bevételük. A 160 főnek munkát adó hotelben a válság miatt ideiglenesen lecsökkentették a munkaidőt, a 8 órás dolgozók áprilisban és májusban 6 órára álltak át, júniusban azonban már 7 órában, júliustól pedig ismét 8 órában foglalkoztatják őket. - Bár a konferencia és rendezvényforgalmunk csökkent, 10-30 fős meetingekre folyamatosan van igény - mondta Molnár Ágnes, hozzátéve, abból a szempontból kicsit szerencsések, hogy gyógy- és wellness szállodaként működnek magas visszatérő törzsvendégállománnyal, és nem konferenciahotelként. A visszaesés a hévízi régiót eddig kevésbé érintette, de a nagyobb szállodáknál ebben a térségben is voltak 20-30 fős leépítések. A vezérigazgató-helyettes elárulta, nem örülnek az üdülési csekk megadóztatásának, mivel forgalmuk jelentős részét képezi, és hogy ma már csak úgy lehet boldogulni, ha több lábon állnak, ezért új partnerek, új országok bevonására törekszenek.
Fehéredik vagy tovább feketedik a vendéglátóipar?
Valószínűleg visszaveti a belföldi forgalmat az üdülési csekk megadóztatása: tavaly az üdülési csekk forgalom mintegy 41 milliárd forint volt. A teljes csekkforgalomból 78 százalékban részesedtek a szálláshelyek, 5 százalékban pedig az utazási irodák, az üdülési csekkek így legalább 30 ezer munkahelyet tartanak életben. Az étkezési utalványok megadóztatása a vendéglátóipar helyzetét ronthatja tovább, a válság következtében így is több fővárosi étteremnek kellett bezárnia. Az utalványok kedvezmény-rendszerének szűkítése két és fél millió munkavállalót és minden negyedik éttermet érinteni fogja: a vendéglátóipar forgalmának csökkenése mellett több ezer munkahely megszűnését veszélyezteti. Ráadásul a béren kívüli juttatásoknak kiemelt szerepe van a feketefoglalkoztatás visszaszorításában is. Az ágazatban sem ritka ugyanis, hogy a vállalkozások minimálbéren foglalkoztatják a munkavállalókat, akiknek sokszor feketén fizetnek. Kovács Miklós szakállamtitkár szerint a személyi jövedelemadó-rendszer módosításával, az adóterhek enyhítésével éppen ezen a tendencián kívánnak változtatni, nem beszélve a tervezett 5 százalékos járulékcsökkentésről, amely ugyancsak a legális foglalkoztatást ösztönzi. A Magyar Szállodaszövetség titkára szerint ez jó irány, de sajnos száz érvet fel lehetne sorolni, ami az elmúlt években padlóra küldte a turizmust. Példaként említette, hogy a felszolgálók szervízdíját sok helyen azért vezették be, hogy a vendég ne a pincér zsebébe dugja a borravalót, hanem a számlába ez már be volt építve. A kormány most a szervízdíj kedvezményes adótételeit emelni akarja. Így ezt sok helyen megszüntethetik, ami pontosan a gazdaság kifehérítése ellen hatna - emelte ki Kovács István. (HR Portal)
