Az mfor.hu értesülései szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megvásárolja a Malév földi kiszolgáló leánycégét, és vételárelőlegként 2,2 milliárd forintot juttat a légitársaságnak. Emellett az MNV Zrt. közvetve plusz 2,2 millió euróval (mintegy 630 millió forinttal) segíti a légitársaságot azáltal, hogy - tulajdonosi kölcsön formájában – ideiglenesen átvállalja a Malév Vagyonkezelő Kft.-vel szemben fennálló tartozását. Veres János pénzügyminiszter a múlt héten utasította az MNV Zrt.-t, hogy kössön előszerződést a Malév Ground Handling Földi Kiszolgáló Zrt. (Malév GH) részvényeinek megvásárlására, és az előszerződés aláírását követően folyósítson 2,2 milliárd forint vételárelőleget a légitársaság részére. Értesüléseink szerint a tárcavezető az utasításban kitért arra is, hogy a szerződésben biztosítani kell az elállás lehetőségét. Utóbbi esetben a Malév Zrt. köteles lenne egy összegben visszautalni az előleget az MNV-nek. A Malév annyit közölt, hogy a január 27-i közgyűlésig nem fűz kommentárt a pénzügyi helyzet rendezésével kapcsolatos hírekhez.
Az egyelőre kérdéses, mit szól majd az Európai Unió a magyar állam által a Malévnak adott áttételes segítséghez. Az uniós szabályozás annyit mond ki, hogy az állam nem nyújthat támogatást a légitársaságoknak, mivel az sértené az egyenlő verseny elvét. Igaz, már korábban is volt példa arra, hogy egy állam közvetve egy légitársaság segítségére sietett - gondoljunk csak az évek óta a csőd szélén táncoló Alitalia esetére. A legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében az állam egy második csatornán keresztül is segítséget nyújt a Malévnak. Ez a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács január 14-én született határozata szerint olyan formában történik meg, hogy - mint azt Száraz Gábor az mfor-nak elmondta - az MNV rövidesen közel 2,2 millió euró (mintegy 630 millió forint) értékben tulajdonosi kölcsönt ad a Malév Vagyonkezelő Kft-nek.
Németh Krisztina, a Malév Zrt. szóvivője annyit közölt, hogy a légitársaság ezen kintlevőségek túlnyomó részét időközben átütemezte, és azokat a vonatkozó megállapodás szerint folyamatosan fizeti. Elismerte, hogy a vállalat nehéz anyagi helyzetben van, emlékeztetett azonban arra is, hogy a gazdasági válság okozta recesszió különösen érzékenyen érinti a légiközlekedési ágazat egészét, így a Malévot is, ráadásul - tette hozzá - a decemberi repülőtéri sztrájk is rosszul jött a cégnek.
Egybehangzó sajtóértesülések szerint rövidesen jelentősen átrendeződik a Malévot birtokló AirBridge Zrt. tulajdonosi struktúrája. Eszerint megválik majd utóbbi cégben lévő 49 százalékos részesedésétől Borisz Abramovics, aki ősszel kénytelen volt búcsút inteni az anyagi összeomlás szélére sodródott AiRUnion orosz légiipari birodalmának is. Az üzletember távozására utal az is, hogy a Malév múlt heti közgyűlése mind őt, mind ikertestvérét, Alexander Abramovicsot visszahívta a légitársaság igazgatóságából. Abramovics helyét a tulajdonosi struktúrában a Malév-privatizációt, így az eddigi tőkejuttatásokat is finanszírozó, orosz állami tulajdonban lévő Vnyesekonombank veheti át, a szakmai irányítás pedig a szintén az orosz államhoz tartozó Aeroflot légitársaság kezébe kerülhet. Az biztos, hogy az AirBridge Zrt. többségi tulajdona továbbra is magyar kézben marad, hiszen a Malév csak így tarthatja meg nemzeti légitársaság státuszát és uniós leszállási jogait. Az 51 százalék jelenleg két magyar magánszemély, Kiss Kálmán egykori tábornok és Költő Magdolna tulajdonát képezi - az egyelőre kérdéses, hogy Abramovics búcsúja az ő távozásukat is jelenti-e egyben, s ha igen, ki veszi majd át a helyüket.
Összességében megállapítható, hogy a hányattatott sorsú légitársaság megmentése érdekében már a legfelsőbb politikai szint is megmozdult. A magyar-orosz kormányközi bizottság jelenleg is tárgyalja a Malév-ügyet - az itt megszülető döntésektől is függ majd, mit lép a közeljövőben az MNV Zrt., illetve mi kerül napirendre a Malév számára sorsdöntő jövő heti közgyűlésen. (Menedzser Fórum)
