'

A rendezvényen mutatta be az Ecostat Kutató Intézet legújabb turisztikai konjunktúraindexét. A társaság tudományos munkatársa, Liskáné Pólya Lenke elmondta, hogy az utazásszervezők, szállásadók, vendéglátóhelyek megkérdezése alapján számított index 2009. első félévi értéke az előző év azonos időszakához mérve 11,4%-ot esett. A 2005. második félévétől folytatott mérések szerint az utazásszervezők és -közvetítők tűnnek a legpesszimistábbnak; konjunktúraindexük 2007 II. féléve óta folyamatosan csökken. A keresleti oldalon – lakosság, vállalkozások – 39% úgy véli, hogy anyagi helyzete lényegesen romlik, ez kihat mind a belföldi, mind a külföldi utazási tervekre: A felmérés szerint idén a családok 65%-a nem tervez utazást. Jóllehet a 2009 I. félévében üdülésre szánt családtagonkénti összeg a válság kirobbanásával egybeeső 2008 II. félévéhez képest nőtt, az előző év azonos időszakához képest azonban 12 249 forinttal 15 190-re csökkent. Az utazáshoz választott közlekedési eszközök aránya a személygépkocsi javára nőtt; 75% ül autóba, míg repülővel mindössze 9% utazna. Vállalati konferenciák szervezésénél megmaradtak a prioritások: változatlanul fontos az étkezési és szálláslehetőségek szerepe, de felértékelődött a résztvevők helyszínre szállításának lehetősége, valamint hogy a szálloda csendes legyen.

Nagy érdeklődés kísérte Vásárhelyi Ágota, az OMD Hungary médiaügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója a turizmus és a reklámpiac kölcsönhatását elemző előadását. Vásárhelyi szerint 2008-ban a 14 év feletti magyar lakosság 78%-a nem üdült sem itthon, sem külföldön, egy üdülést 15, kettőt 5, míg hármat a megkérdezettek mindössze 2 százaléka engedhetett meg magának tavaly. Tehát kisebbségről beszélhetünk, ezért nem mindegy, milyen formában célozzák meg a szolgáltatók elérendő közönségüket reklámjaikkal. Figyelembe kell venni azt is, hogy az embereknek csak elenyésző százaléka merészkedik Magyarországon vagy Európán túlra, valamint hogy a közlekedés módja túlnyomó részben a személygépkocsi. Reklám szempontjából nem elhanyagolható a célcsoport médiafogyasztási szokása sem, a kutatás szerint a rendszeresen utazók esetében első helyen áll a tévé azt követi az internet, a sor végén a napilapok és a rádió állnak. Vásárhelyi elmondta, hogy a turizmusra fordított reklámkiadások 2007 óta stagnálnak, legtöbbet az utazási irodák költenek hirdetésre, tavaly 3 milliárd forintot, de 2007-hez képest a légitársaságokkal egyetemben ők is csökkentették reklámköltségvetésüket. A turisztikai hirdetők döntő többsége az alsó határnak tartott évi 5 millió forint alatti összeget – átlagosan 1,3 millió forintot – költ hirdetésre, ezekben az esetekben nem beszélhetünk valódi reklámstratégiáról. A legnagyobb hazai hirdetők évi átlagos reklámköltése ugyanakkor 162 millió forint.

Vásárhelyi hibásnak vélte az utazási irodák gyakorlatát, hogy túlnyomó részük a főszezont megelőző áprilisi időszakban költi el reklámra szánt kerete 40%-át, az egyidejű kampányok miatt keletkező „reklámzajban” pedig elveszhet az üzenet. A vizsgálatokból látszik, hogy az internet adta lehetőségekkel a hirdetők csak kismértékben élnek, továbbra is a magas fajlagos hirdetési költségekkel bíró nyomtatott sajtó vezet. 2009 első két hónapjában 2008 azonos időszakához képest 63%-kal nőtt az internetes hirdetések aránya, a sajtó részesedése változatlan maradt. Falb Ildikó, a Tensi hajózási részlegének vezetője a tengerhajózás új trendjeiről, Pákozdy Réka, a MÁV-START képviselője pedig a vasúti közlekedés újdonságairól tájékoztatta a hallgatóságot.

Az internet térnyerésének elkerülhetetlenségét és a világháló nyújtatta lehetőségek jobb kihasználását elemezték többen is az előadók közül. Damjanovich Nebojsa a keresőoptimalizálás rejtelmeibe igyekezett bevezetni a hallgatóságot.

A globális disztribúciós rendszerek jövőjéről Horváth Ákos, az Amadeus igazgatója tartott előadást, amelyet utána kerekasztal-beszélgetésen vitatott meg Boda Lászlóval, a Travelport GDS informatikai igazgatójával, valamint Tóth Attilával, a Vista repülőjegy-üzletágának vezetőjével.

'