A bolgár gazdaság fejlődési üteme az egyik leggyorsabb Közép- és Kelet- Európában. A bruttó GDP 2006-ban 6,3, az idén előreláthatólag 6,5 százalék körül növekszik. A bolgár gazdaság bővülésének kilenc éve töretlenül meghaladja az évi öt százalékot. A munkanélküliség kilenc százalék körüli szintre, az államadósság a GDP 25 százaléka alá csökkent. Az idén ötmilliárd euró értékű külföldi működő tőke áramlik az országba. A befektetők főként az idegenforgalom, az energiaszektor és az infrastruktúra lehetőségeit keresik. Az ingatlanvásárlások népszerűek, már mintegy 30 ezer britnek és írnek van bulgáriai ingatlana. A maastrichti kritériumok teljesítéséhez a legnagyobb erőfeszítést a 6,5 százalékra gyorsult infláció letörése igényli. Bulgária 2009- ben csatlakozik a schengeni egyezményhez, az euró bevezetésének céldátuma 2010.
A turizmus jelentősége
A turizmus a GDP 14 százalékát adja, és több mint 150 ezer munkahelyet biztosít a nyári és ugyanannyit a téli szezonban. Az idén a bulgáriai szállodák száma elérte a 2500-at. Az ágyszám 35 ezerrel növekedett az elmúlt évben, ezzel az ágykapacitás elérte a 365 ezret. Az elmúlt tíz évben a beruházások értéke elérte a 16 milliárd eurót, ebből a külföldiek 3,5 milliárd euró értékben ruháztak be „második otthon”-ra.
A nemzetközi turizmusból származó bevétel az elmúlt évben 2061,4 milliárd euró volt, ez 5,45 százalékkal több, mint 2005-ben. A bolgárok kiutazásaik során 1174,5 milliárd eurót költöttek, ami 12.89 százalékkal több, mint az előző évben. A bolgár turizmus sikerében nagy szerepet játszik az ár/érték arány, amely Európában jelenleg talán a legkedvezőbb az egyre javuló szállodai infrastruktúrának és a hagyományos vendégszeretetnek köszönhetően.
Turisztikai vonzerők
A 111 ezer km2 területű ország változatos domborzati viszonyokkal és kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik: hegyvidék, tengerpart, termékeny síkságok, csaknem ezer hőforrás és fúrt kút. 384 ezer hektáron 11 nemzeti park található. Az UNESCO világörökségi listáján kilenc bolgár műemlék szerepel, köztük Neszebar óvárosa és a Rilai kolostor.
Fejlesztési célok
A bolgár szakemberek egyetértenek abban, hogy a tengerparti turizmus fejlesztése önmagában nem elegendő. Az állami stratégia szerint Bulgária európai és regionális piacvezető kíván lenni az alternatív, öko- és falusi turizmusban. A tőkehiányban szenvedő kisvállalkozók piacra segítésének és a helyi lakosság megélhetésének biztosítékát látja ebben a kormányzat. A mesésen szép, érintetlen földrajzi környezetben található tájjellegű, régi házakat korszerűsítve kínálják a tömegturizmust kerülő turistáknak. A bolgár turizmus problémája a rossz infrastruktúra, a szállodák kategóriabesorolásának rendezetlensége. Hiányzik az iparág fejlődésének átfogó stratégiája, a kellő szakembergárda is. Az elmúlt évben 5 158 117 külföldi látogató (az átutazókat leszámítva) lépte át Bulgária határát. Ez 6,64 százalékkal haladja meg a 2005. évit. Ugyanebben az időszakban összesen 4 364 557 külföldi turista utazott Bulgáriába üdülési és rekreációs céllal, ami 6-7 százalékos növekedést jelent 2005-höz képest.
A Bulgáriába utazó turisták rangsorát a környező országokból (Szerbia, Montenegró, Görögország, Macedónia) érkezők vezetik, Németország (–9,27%) és az Egyesült Királyság (+12,19%) követi őket. Romániából most indult meg igazán a forgalom (+97,04%), míg Törökországból tavaly visszaesett (–14,70%), Oroszországból annál dinamikusabban nőtt (+23.12%). A kilencedik és tizedik helyen Cseh- és Lengyelország áll. Érdekes a svédek, dánok, norvégok érdeklődésének erőteljes növekedése s az is, hogy a magyarok most csak a 24. helyet foglalják el a beutazó nemzetek között. A nyolcvanas években évi több százezer magyar turista utazott nyaralni a bolgár tengerpartra.
A kilencvenes években részben a délszláv háború, részben a szolgáltatásokkal kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok, illetve a közbiztonság hiánya sokáig távol tartotta a magyarokat ettől a desztinációtól. Az elmúlt évben viszont áttörést hoztak a diszkont-légitársaságok bulgáriai terjeszkedései, a jegyárak rohamosan csökkenni kezdtek, ami azonnal 50%-kal növelte a kiutazó magyarok számát. Az utazási irodák közül a Robinson Tours, a Quaestor Travel, a Neckermann az IBUSZ, a TUI és a debreceni Panoráma Tours foglalkozik nagyobb volumenű bulgáriai kiutaztatással.
A bolgár állampolgárok külföldi utazásai
Az elmúlt évben a bolgárok összesen 4 180 357 kiutazást realizáltak, 1,29 százalékkal kevesebbet, mint 2005-ben. Mint mindig, a legtöbb bolgár állampolgár Törökországba utazott 2006-ban, de jóval kevesebben, mint az azt megelőző évben (–26,13%). Görögországba (+17,22%), Szerbia-Montenegróba (+14,97%) és Macedóniába viszont (+14,67%), növekedett a kiutazások száma. Németországba szinten maradt a kiutazás (+1,57%). Magyarország a 17. helyen szerepel, 9,56%-os növekedéssel.
Az állami turizmusirányítás rendszere
A turizmus állami irányítása az Állami Turizmusügynökség feladata. Ez a költségvetési szerv szervezetileg a gazdasági és energetikai minisztériumhoz tartozik, annak költségvetési forrásait osztja fel. Főbb feladatai: középés hosszú távú stratégiai terveket dolgoz ki a turizmussal kapcsolatban, és közvetlenül a minisztertanács részére ajánlja megvalósítás céljából. Szervezi és felügyeli a turisztikai terméket, nyilvántartja az utazásszervezőket és közvetítőket, a törvény alapján kategorizálja a szálláshelyeket. Megszervezi és kontrollálja a turizmus támogatására szánt állami juttatások finanszírozását, a nemzeti szintű propagandát és reklámköltségeket. Részt vesz és hatáskörrel rendelkezik a turisztikai szakemberek oktatásában, továbbképzésében. Segíti a külföldi beruházásokat a turizmusban nemzeti, regionális és helyi szinten.
Együttműködik gazdasági és kereskedelmi ügyekben a Bolgár Köztársaság diplomáciai, konzuli képviseleteivel és a kulturális intézetekkel. A Nemzeti Statisztikai Intézettel együttműködik az egységes turisztikai információs rendszer keretében a statisztikai adatok feldolgozásában, ami magában foglalja a nemzeti turizmus regiszterét. Képviseli Bulgáriát a nemzetközi turisztikai szervezeteknél, koordinálja és végrehajtja a tagsággal járó vagy szerződésekben vállalt feladatok teljesítését az országban. Ellenőrzőszerepet tölt be a nemzetközi és uniós szervezetek által finanszírozott programok és projektek kivitelezésében, finanszírozása felett. Szakmailag irányítja a négy regionális és 64 helyi turisztikai szervezetet. Szakmailag irányítja a 26 turisztikai információs központot, amelyek részei az egységes nemzeti információs rendszernek. Ezek finanszírozása azonban helyi pénzekből történik. A 2007. évi 6,5 millió eurónyi éves költségvetésből biztosítja a nemzeti szintű propaganda- és reklámtevékenység finanszírozását, szervezi a különböző nemzetközi utazási kiállításokon való megjelenést. Ebből a keretből kaptak a német touroperátorok marketingtámogatást a korábbi években.
A strukturális alapokból származó források 14%-át fordítják majd a turizmusra, ami a jelenlegi költségvetés szerint a hétéves időszakra 250- 260 milliárd eurót jelent. Ebből 75%- ot idegenforgalmi attrakciók és azokat összekötő infrastruktúra kialakítására, a fennmaradó 25%-ot pedig idegenforgalmi termékek, marketing- és reklámeszközök fejlesztésére, oktatásra fordítják.
Érdekvédelem
A bolgár turisztikai szolgáltatók régóta igyekeznek létrehozni egy érdekvédelmi szövetséget. A Bolgár Utazásközvetítők Szövetsége (BATA), a Bolgár Szálloda- és Vendéglátó- szövetség (BHRA) és a Bolgár Turizmuskamara illetékesei régóta tárgyalnak arról, hogy ki kellene alakítani egy egységes nemzeti struktúrát is. Májusban tartják a következő egyeztetést. Ha felállna az egységes önszabályozó rendszer, az erőteljesen beleszólhatna az uniós pénzek elosztásába. Az Állami Turizmusügynökség támogatja ezeket a törekvéseket, mert neki is könnyebb egy szervezettel tárgyalnia, mint külön-külön mindegyikkel.
