A civil szervezet MTI-hez eljuttatott pénteki közleménye emlékeztet arra, hogy az Európai Duna Régió Stratégia első hivatalos változata egyaránt tartalmaz társadalmi, gazdasági és természetvédelmi fejezeteket, azonban az előzetes várakozásokhoz képest jelentősebb hangsúlyt kapott a természetvédelmi problémák megoldása, bár továbbra is lehet ütközés a közlekedési szektor és az ökológiai értékek védelme között.

A WWF Magyarország szerint a javaslatok szolgálják az ökológiai értékek megőrzését, és a határokon átívelő problémák megoldásának szükségességére is figyelmeztetnek. Előkelő helyen szerepel a román-szerb Duna szakaszon húzódó Vaskapu vízerőművek hosszirányú átjárhatóságának vizsgálata, ami kulcsfontosságú a Dunában vándorló halak számára. A stratégia szorgalmazza a folyó medersüllyedését előidéző problémák megoldását és az árvízvédelmi beavatkozások szükségszerűségét. Ez utóbbi kapcsán a stratégiában az szerepel, hogy mindez nem oldható meg kizárólag árvízvédelmi töltések magasításával, hanem a folyók árterének növelését, a vízjárta területek többcélú használatának lehetőségét is meg kell vizsgálni.

Figeczky Gábor a szervezet megbízott igazgatója a közleményben hangsúlyozza: komoly sikerként könyvelik el, hogy a stratégia megalkotásánál figyelembe vették a WWF javaslatait, és akkor lesznek elégedettek, ha nemcsak vizsgálatok zajlanak le, hanem ezeket a lehetőségeket alkalmazni is fogják a Duna és mellékfolyói mentén.

A közleményben a WWF Magyarország jelzi, hogy a közlekedésfejlesztési projektek közül továbbra is a hajózás fejlesztésében várható a legtöbb vita. A stratégia a releváns érdekcsoportok által elfogadott, ökológiai elvárásokat szem előtt tartó iránymutató dokumentumokra hivatkozva látja kivitelezhetőnek a hajózás fejlesztését, de sajnos ezek az iránymutatások - bár nemzetközi egyetértésen alapulnak - egyik országban sem kötelező jogi érvényűek. A környezetvédő civil szervezet szerint a mindenkori, hajózhatóság fejlesztésével foglalkozó hazai minisztérium a többi Duna menti állam aktív részvételével ellentétben eddig minimális jelenléttel vett részt a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság által koordinált munkában. Ennek eredménye, hogy az itt lefektetett elvárások nem jelentek meg peremfeltételként a hazai Duna szakaszról szóló tervezésben.

A WWF azt reméli, hogy ha az iránymutatások a régiós stratégiában is megjelennek, akkor az végre a hazai döntéshozók figyelmét is felhívja arra, hogy Magyarország nem maradhat ki ezen elvárások követéséből - fogalmazta meg Figeczky Gábor a közleményben.

A WWF az energiafelhasználásról szóló fejezettel kapcsolatban látja a legnagyobb hiányosságokat. Előremutató a megújuló energiaforrások felhasználásának szorgalmazása, de érthetetlen, hogy egyetlen bekezdés sem szól az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. "Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy miközben a klímaváltozás megfékezése érdekében az EU kibocsátás csökkentési terveken tárgyal, aközben a Duna stratégiában egyetlen utalás sincs a fosszilis energiahordozók felhasználásának szükségességéről." - áll a közleményben.