Aki volt már disznóvágáson, az valószínűleg tudja, hogy a sertésnek melyik része hol helyezkedik el, de sokan csak a hentespultban vagy csomagolva találkoznak pl. karajjal, tarjával, lapockával. A KOMETA húsipari szakértői segítségével az alábbiakban bemutatjuk a sertés részeit: hol helyezkednek el, melyikből mit érdemes készíteni, melyik a legsoványabb, melyik a legszaftosabb, és még az is kiderül, hogy miért jó a sertésből kifőtt kollagén.

FEJ: A disznósajton túl: a pofahúsból ragu is készülhet

A fej elhelyezkedése magyarázatot ugyan nem érdemel, de sokan nem tudják, hogy a fejhús nemcsak disznósajtba és kocsonyába, hanem akár raguba is kerülhet. Az elmúlt századokban a disznósajtnak nagy hagyománya lett hazánkban, manapság is sokan szeretik.
Érdekesség: A hagyományos gyomorba töltött disznósajtot az eltarthatóság és ízkialakítás miatt füstölik.

TARJA: Ha szaftos hússzelet, akkor tarja

Elhelyezkedése: A sertés nyaki része a tarja, a fej után felül helyezkedik el.
Mi készülhet belőle? Szaftos, zsírral átszőtt hús, emiatt kifejezetten ízletes, leginkább sütésre alkalmas. Nagyon kedvelt kerti sütögetések alkalmával is, ami nem véletlen, hiszen egy ízletes pácot követően a márványozott, azaz zsírral gazdagon átszőtt hús gondoskodik arról, hogy az ételünk puha és szaftos maradjon.
Só mellett nyugodtan adhatunk a páchoz feketeborsot, őrölt paprikát, köményt, sőt, koriandert is. Nemcsak grillen, hanem sütőben sütve is ízletes étel készül belőle szeletben és egyben sütve is.

LAPOCKA: Az egyik legsokoldalúbb alapanyag, de pörköltnek a legjobb

Elhelyezkedése: A lapocka lényegében a sertés mellső combja, az állat első lábának felső része.
Mi készülhet belőle? A bőr és szalonna réteg alatt található hús inasabb, mint a comb. A sertéslapocka felhasználási módja nagyon változatos, kiváló brassói aprópecsenyének, csikós tokánynak, pörköltnek, fasírtnak, sült húsnak, zöldséges egytálételnek stb. sőt, darálva gazdagíthat bármilyen rakott ételt is.
Sertéspörköltnek is különösen javasolt a lapocka, hiszen főzés közben az inakból kijövő kollagén alakítja a pörkölt állagát, és a kifőtt kollagén nemcsak a ráncainkkal, hanem még a porckopással is felveheti a harcot!

KARAJ: A diétába is könnyen beilleszthető hús

Elhelyezkedése: A magas fehérjetartalmú karaj a gerinc mentén húzódó szálkás hús. A hosszú karaj a fej felőli, a rövid karaj a farok felőli rész, utóbbi magában foglalja a szűzpecsenyét is. Ha a húspultban vagy hentesnél azt látjuk kiírva, hogy kotlett vagy sertésborda, ne ijedjünk meg, ezek is a karaj elnevezései. A sertésborda csontos vagy kicsontozott karajt, a kotlett pedig csontos karajt jelent.
Mi készülhet belőle? Egyben és szeletben is süthető, sőt, tölteni is lehet: kolbásszal töltve közkedvelt étel a csabai karaj. Sokan rántott húst készítenek belőle. Ha a kicsit zsírosabb ízvilágot kedveljük, akkor a hosszú karajt válasszuk, míg, ha teljesen zsírmentes húsra vágyunk, akkor a rövid karajt. Készülhet pácolás után kemencében sütve is, és vannak, akik csonttal együtt serpenyőben sütik hagymával, paprikával.
Érdemes odafigyelni sütés közben, hiszen alacsony zsírtartalma miatt hamar kiszáradhat. Javasolt bepácolni, és letakarva vagy bundában sütni. A csontjáról se feledkezzünk meg: némi zöldséggel ízletes csontleves készülhet belőle!

SZŰZPECSENYE: Nemcsak a karaj, hanem az egész sertés legnemesebb része

Elhelyezkedése: A szűzpecsenye a sertés legnemesebb, legdrágább része, a rövid karaj alatt, a gerincnél található színhús.
Mi készülhet belőle? Ugyanúgy, mint a karaj többi részét, süthetjük egyben, szeletben (szűzérme) és tölthetjük is. A diétába ez is beilleszthető, hiszen nagyon alacsony zsírtartalommal bír. És pont ezért sütés közben a kiszáradásra fokozottan oda kell figyelni.

CSÁSZÁRSZALONNA: Készülhet belőle oldalas, hasaalja szalonna és bacon is

Elhelyezkedése: A császárszalonna a sertéskaraj alatt/mellett elhelyezkedő, bordás húsrész.
Mi készülhet belőle? Ebből a részből készülhet többek közt az oldalas, a hasaalja szalonna vagy bacon is, sőt, ennek része a dagadó is. A darabolt főrészt pácolva, főzve és füstölve kapjuk a klasszikus császárszalonnát, amit fogyaszthatunk magában, de kerülhet akár rakott ételekbe, sőt, lehet kenyérlángos feltét is.

OLDALAS: Grillhús, egytálétel, főzelékfeltét – ezek mind készülhetnek oldalasból

Elhelyezkedése: Az oldalas a sertés mellkasi részén található, bordás, csontos, bőr nélküli húsrész.
Mi készülhet belőle? A csontos, bőrös császárszalonna egy vágási/kidolgozási formája az oldalas. Az oldalas sokoldalúan elkészíthető, nagyon finom étel készülhet belőle például lassú tűzön sütve, így hidegen és melegen is fogyasztható pl. magában kenyérrel, de főzelékek feltéteként is. Sült és főzött változata mellett grillezhetjük is. Ebben az esetben érdemes a grillezés előtt pár nappal bepácolni a húst akár magyarosan sok hagymával körítve vagy BBQ fűszerekkel. Füstölt formában a bablevest is kiválóan ízesíti.Ha nem darabolva, hanem egyben vesszük, akkor érdemes 1-2 bordánként felvágni sütés, pácolás stb. előtt.

BACONSZALONNA: Avagy szalonna szalonna, hiszen a bacon azt jelenti, hogy szalonna

A bacon a császárszalonnából készül, jellemzően nem tartalmazza a bordákat és a bordaközi húst, illetve nem főtt, hanem kizárólag füstölt. Legtöbbször szeletelve kerül az asztalra tojás mellett vagy magában, de lehet spagettifeltét (pl. spagetti carbonara) is.

DAGADÓ: Töltésre vár

Elhelyezkedése: A sertésdagadó a disznó hasa alja, lágy, húsos, zsírral átszőtt rész.
Mi készülhet belőle? Könnyen fel lehet szúrni, megtartja a tölteléket, így kiváló töltött húsnak. Igazi klasszikus gombával, petrezselyemmel, de bátran lehet kísérletezni az ízekkel. Lehet darálni is, bár ahhoz elég drága, így darált húsnak inkább a lapockát és a combot javasolják szakértőink.

COMB: Dió, felsál, frikandó, fartő

Elhelyezkedése: A sertés hátsó csülök felett található, legnagyobb tömegű izomcsoportja.
Mi készülhet belőle? A sovány hús sokoldalúan felhasználható: készülhet belőle pörkölt, kerülhet pl. székelykáposztába, és párolhatjuk, süthetjük is. Csonttal és bőrrel együtt lehet belőle hagyományos füstölt parasztsonka (ebben a formájában is kiváló káposztás ételekbe), csont nélkül pedig nyers, érlelt sonka is (KOMETA Prosciutto Crudo). Ez utóbbi önmagában is fejedelmi étek, gyakran hagyományos nápolyi pizzák feltétjeként is találkozhatunk vele, de sárgadinnyével is ízletes párost alkot.
A combot hártyával határolt izomcsoportok alkotják. Részei: felsál, frikandó, dió, fartő; ezeket egyben sütve, szeletelve (rántva és frissen sütve) is fogyaszthatjuk. A legértékesebb húsrész mindezek közül a felsál, ami szeletben sütve is kiváló, és tokányok alapja is lehet (pl. borsos, bakonyi tokány). A frikandó a comb középső része. A fartövön elhelyezkedő dió másnéven gömbölyű felsál. A fartőt szokás rózsának is nevezni, a comb legszaftosabb része: egyben és szeletben sütés mellett pörköltnek, sőt, darált húsnak is ideális (pl. alacsony zsírtartalmú fasírt készíthető belőle), ennek része a slussz.

CSÜLÖK: Pörköltnek és egyben is kiváló

Elhelyezkedése: Az első vagy hátsó csülök a sertés lábszára.
Mi készülhet belőle? Legtöbbször pácolva és füstölve találkozunk vele, vagy még nyersen sütésre készen, de felaprítva csülökpörkölt is készülhet ebből a zsírosabb részből. Ha egészben sütjük, érdemes benne hagyni a csontot, mert akkor szaftosabb, ízletesebb marad a hús. A csülök pékné módra igazi klasszikus fogás, amely elkészítése nem túl bonyolult, ellenben időigényes.
Ha gyorsan és könnyen elkészíthető csülkös fogásra vágyunk, akkor tökéletes választás a sütésre kész sertés csülök, hiszen bő fél óra alatt éttermi fogást varázsolhatunk az asztalra.

KÖRÖM: Már csak a kollagéntartalma miatt is érdemes fogyasztani

Elhelyezkedés: Ahogy a fej, úgy a köröm elhelyezkedése is egyértelmű.
Mi készülhet belőle? Tökéletes kocsonyába és pörköltnek is, sőt, a sertéscombból készített pörköltbe is érdemes tenni belőle egy pár félbevágott darabot, mert sűrűbb, szaftosabb lesz tőle a főztünk, és természetesen a kollagéntartalmáról sem szabad elfeledkezni.

FAROK: A szilveszteri vacsora dísze valójában szintén kiváló kollagénforrás

Elhelyezkedése, mi készülhet belőle? A sertés farkának elhelyezkedése sem igényel magyarázatot, ugyanakkor sokan azt hiszik, hogy csak a szilveszteri tál dísze lehet. Mindez téves, hiszen kerülhet kocsonyába, pörköltökbe és káposztás ételekbe is. Lehet füstölt és füstöletlen.
Érdekesség: Nem csupán az íze miatt érdemes belefőzni az ételekbe a sertés farkát, hanem azért is, mert főzés közben a farokból természetes kocsonyásító anyagok főnek ki, amik az ételek állagát javítják.