Igen tisztelt Államtitkár asszony!

Méltányoljuk, hogy a turizmus szakma részéről a rendszerváltás óta várt törvény végre megszületik és elismerésünket fejezzük ki az elkészítés részletgazdagsága okán és köszönjük, hogy a szakma véleményét is kikérik a tervezettel kapcsolatban.

Egyedi módosításokra vonatkozó javaslatainkat röviden az alábbiakban összegezzük:

1. A turizmus nemzetgazdaságban betöltött szerepét a különböző kormánydokumentumok  jelentőségéhez méltóan értékelik, „kitörési pontként” kezelik. Ezért is javasoljuk, hogy a „Vezetői összefoglaló” 1.1. fejezetében megfogalmazott „közpolitikai cél” kifejtésénél az érvelés haladja meg a „kereskedelemről szóló törvény” –re való hivatkozást, hiszen a turizmus fellendítése, a turisztikai termékfejlesztések a gazdaságfejlesztés iparszerű elemeiként megjelenve a gazdaságfejlesztésen túl társadalompolitikai célt is követnek, hozzájárulva a fogadóterületek gazdasági fellendüléséhez, a helyi lakosság életminőségének fejlődéséhez.

Ugyancsak fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a fürdők szerepének hangsúlyosabban kellene megjelennie (a szálláshelyek, a vendéglátóhelyek és más szolgáltatók mellett) a törvényben, hiszen számos desztináció számára azok jelentik a fő vonzerőt.

2.    A „Vezetői összefoglaló 2. Az igénybe vett eszközök; 2.1. Jogalkotás alábbi mondatát:

a következőképpen javasoljuk módosítani:

3.    A turizmus multiplikátor szerepéből adódóan új pont beillesztését javasoljuk a II. Fejezet A turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami és területi feladatok és hatáskörök 1. A turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami feladatok 2. § (1) A turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami feladatok a következők: felsorolásában a c) pont után újként következően:

4.    A 3. §., (1) A nemzeti turisztikai desztináció menedzsment szervezet feladatai, f) pontját javasoljuk a következő módon bővíteni:

5.    Örülünk, hogy a hazai turizmus történetének legfontosabb szervezeti intézményrendszerének, a TDM - hálózatnak a szerepe súlyának megfelelően jelen van a törvényjavaslatban.  Értjük az előterjesztő szándékát, hogy a pályázati rendszeren keresztül is ösztönözze, erősítse a területi szereplők - országosan gyenge - összefogási készségét. Ugyanakkor diszkriminatívnak ítéljük azon területek kizárását a forráselosztásból, melyek TDM-et nem alakítottak vagy nem tudnak alakítani. Ezért javasoljuk a II. Fejezet 2. A turizmussal kapcsolatos területi feladatok 8. § új, záró pontjaként az alábbi előírást beilleszteni: 

6.    Álláspontunk szerint az utazásszervezői tevékenység végzése során a vagyoni biztosítékszabályozással indokolt az utas 100 %-os védelmét előírni, következésképpen a „20. §. (2) Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás d) az utazásközvetítő vállalkozás kivételével, rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott vagyoni biztosítékkal.” pontját javasoljuk bővíteni az alábbi módon:

7.    Úgy véljük, az „1. számú melléklet az NGM/20844/     /2011. számú kormány-előterjesztéshez 2011. évi … törvény a turizmusról és a vendéglátásról az I. Fejezet 1. Értelmező rendelkezések 1. § - ban felsorolt fogalom meghatározások pontosítása szükséges. 

Például, a javaslatban az alábbiak szerepelnek: 

Ugye, jól értjük, hogy 28. pontban hivatkozott „32. pont valójában a 29. pontra vonatkozik?!

Javasoljuk továbbá a 29. pont szövegének megváltoztatását.

Az eredeti:

Ez a felsorolás szűkítő jellegű; a törvény előkészítő szándéka nyilván a teljességre törekvés volt, de ehhez folytatni kellett volna a sort további tíz, húsz, (vagy harminc?!) turizmusfajtával. A turizmusfajták azonban folyamatosan bővülnek, ahogy a vonzerő- és termékstruktúra gazdagodik, ezeket tételesen követni évente, törvényi módosításokat igényelve túl nehézkes lenne.

Hasonlóképpen a „kínálatba tartozó szolgáltatások” sorát sem zárnánk le a vízitúrázással, hiszen a természetjárás például hasonló kiemelést érdemelne. De itt sem tudunk végleges teljességre törekedni az előbb említettek miatt. Ezért ezen pontot az alábbiak szerint javasoljuk módosítani: 

Az egészségturizmus definíciója rendkívül szűkített és ezért a nemzetközi versenyképesség növelése szempontjából káros lehet: a természetes gyógytényezőre korlátozott wellness és gyógyturizmus mellett számos olyan megközelítés és terápia létezik (pl. lovas, művészet, holisztikus), amelyek így kimaradnának a a rendszerből, ez pedig nemzeti szempontból is igen káros következményekkel jár majd, ezért javasoljuk az alábbi módosítást. 

8.    A IV. fejezetben felvázolt TDM finanszírozási és feladatrendszer véleményünk szerint pontosításra szorul, hiszen:

• a térségi, valamint a helyi és régiós TMD-ek finanszírozása eltér egymástól
• deklarálni kellene azt, hogy a TDM-ek működési forrásaikat saját termékek/szolgáltatások értékesítéséből származó bevételek, szolgáltatási/tagsági díjak és jutalékok, önkormányzati hozzájárulások és pályázati források együtteséből biztosítják
• javasolandó, hogy a TDM-ek számára feladat legyen a turizmus és az életminőség viszonyának, valamint a turizmus hatásainak folyamatos monitoringja
• a TDM és az önkormányzati feladatok között (pl. 11. §) nem jelenik meg az e-alapú marketing, ami pedig ma már kihagyhatatlan 

Szeretnénk felhívni a figyelmet a turizmus komplex kezelésének érdekében, hogy a vendéglátás szerves része a turizmusnak abban az esetben, ha elsődleges funkciója a turisták ellátása. Ebbe a turisztikai szolgáltatói körbe tartoznak egyértelműen, például a nyáron működő balatoni (Velence tavi, stb.) vendéglátó üzletek. Erre a disztinkcióra a pályázatok belső tartalmának megfogalmazásánál indokolt figyelmet fordítani. 

Reméljük, hogy javaslataink segítik a törvényalkotást és természetesen szívesen veszünk részt annak további szakaszaiban is. 

Budapest, 2012. február 17.                                               

Tisztelettel:
Dr. Puczkó László sk
elnök