Félreeső, nyugalmas helyen lévő kis budai utcában egyik nap gyerekzokogás törte meg a csendet: egy apuka, mellette meg egy anyuka próbálta csitítani saját csemetéjét, de mindkét gyerkőc vigasztalhatatlan volt. Az óvodával szomszédos cukrászda ajtajára ugyanis azt írták ki: „Csőtörtés miatt zárva!” Ám mivel az óvodások még nem tudnak olvasni, meg nem is igen tudják, mi az a csőtörés, őket egyvalami érdekelte: hogy nem kapták meg aznapi betevő sütinyalókájukat.

Egyikük a földre vetette magát, úgy hisztizett, a másiknak is po­tyogtak a könnyei, bent pedig, az üzlet mélyén a tulaj, Naszádi Sára (vagy ahogy a környéken ismerik: Édes Sári) tócsahegyeket törölt fel épp a padlóról, és világos volt, tényleg nem lehetett ideje, sem lehetősége aznap kis vendégeinek sütinyalókát készíteni.

MAGAD…, HA SZOLGÁD NINCSEN

Naszádi Sára szülés után otthoni sütöge­téssel kezdte édes pályafutását. Eleinte csak akkor kapcsolta be a sütőt, és kez­dett krémeket keverni, tésztát nyújtani, amikor este elcsendesedtek a gyerekek. Egy idő után azonban rájött, otthoni kö­rülmények között nem tudja teljesíteni az egyre több kérést, és úgy döntött: belevág. A gyerekek óvodája mellett, a lakóhelye közelében másfél éve talált egy kis kiadó alagsori helyiséget (mindössze 25 nm), berendezte két hagyományos, elektromos sütővel, egy nagyobb és kisebb robotgép­pel, indukciós lappal, kis kiszolgálópulttal, kávémasinával, és egy fagylaltgépnek is szorított helyet. „Ez a helyiség még éppen akkora, hogy biztonságban érzem magam. És nem panaszkodhatok, mert az Édes Sári süteményesbolt a kezdetektől jól megy.”

TRENDEK MENTÉN

Bár Sára időközben elvégzett egy cuk­rásztanfolyamot, az ott tanultaknak nem sok hasznát veszi. Rossz alapanyagokból, ezeréves receptek alapján sütöttek, ráadá­sul a tanáraik csak elmondták, ők mit és hogyan csinálnak.

Így Sára inkább a saját feje után ment. Üzletének nyitása után a hozzá érkezők eleinte kiakadtak azon, hogy szinte min­dennap változik a kínálat, mostanában vi­szont már úgy jönnek be: ma mi az újdon­ság? Persze vannak olyan sütik, amelyek nélkül nem telhet el nap: csokis-málnás pite nélkül például valószínűleg megállna náluk az élet. A répatorta, a mascarponés máktorta, a svéd mandulatorta és a na­rancsos-sütőtökös pite is mindig nagy siker. Vajat, tojást, barna cukrot használ sütéshez. Nyáron a fagylalt a sztár, pedig a fagyik terén nem követi a trendeket: olyat készít, ami neki ízlik. Sosem fagylaltporból vagy pasztából, ahogy mostanában divat, hanem tojásból, tejből, friss gyümölcsök­ből, igazi csokoládéból.

AZ IMÁDOTT SÜTINYALÓKA

Sára nemcsak a környékbelieket szolgálja ki, egyre több megrendelője érkezik más­honnét is: kávézóknak, rendezvényeknek szállít folyamatosan, emellett szülinapi tortákat is rendelnek. Nagyközönségi kiál­lításokra, versenyekre nem jár, azt mondja, nincs szüksége az ilyen jellegű megmé­rettetésekre, nincs is rá ideje. Így is egész nap nagy a pörgés. A hajnal croissant- és kakaóscsiga-sütéssel kezdődik, utána az alapanyagok beszerezése, a napi kínálat elkészítése és a megrendelt édességek kiszállítása a program.

Végül elárulja, mi az a sütinyalóka. Mindig a napi maradék piskóta krém­sajttal vagy csokikrémmel összekever­ve, csokiöntettel, színes cukormorzsával leöntve. Sára azt mondja, a saját gyerekei is imádják, a múltkor a kisebbik lánya hármat tüntetett el egy ültő helyében, és amikor a negyediket nem kapta meg, a földhöz vágta magát.