Bienerth emlékeztetett arra, hogy a kormány hat héttel ezelőtt döntött a turizmusirányítás átalakításáról. Felidézte, hogy a tavalyi évben kedvezően alakultak a turizmus mutatói, „imponálóak” a számok. „A siker mögött ott áll az ágazatot eddig felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium, azon belül is Dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár és csapata” – emelte ki.

A turizmusirányítás átalakítására éppen a sikerek miatt volt szükség, a kormány üzenete, hogy a turizmust stratégiai ágazatnak tekinti. Ennek jegyében átkerült az ágazat felügyelete az NGM-ből a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, a turizmussal foglalkozó szakemberek is minisztériumot váltanak az év folyamán. A kormányzati átalakítás másik fontos eleme, hogy a nemzeti turizmusmarketinggel foglalkozó Magyar Turizmus Zrt. átalakul Magyar Turisztikai Ügynökséggé, és „egyablakos ügyintézés” keretében minden, turizmussal kapcsolatos kérdéssel, problémával ott foglalkoznak, oda kerül át az NGM érintett állománya is.

Bienerth utalt arra, hogy a mai kormányülésen számos, az ágazatot érintő konkrét döntés meghozatalára kerül sor.

A kormánybiztos szerint a Szép-kártya megmarad jövőre, az áfakulcs csökken, tehát összességében tovább nőhet az ágazat jövedelemtermelő képessége. „Augusztus 15-ig feladatom, hogy tekintsem át, milyen rendelkezések szabályozzák az ágazat működését, és hogyan lehetne ezeket egyszerűsíteni, hogyan lehetne a vállalkozások életét megkönnyíteni” – hallhattuk az előadásban.

Bienerth szerint azért döntött az ágazat irányításának átalakítása mellett a kormányzat, mert most volt megfelelő a globális és regionális környezet. Ráadásul „gigarendezvényeket hoz Magyarországra a kormányzat és készülünk az olimpiai pályázatra” – így a gazdaság egyik növekedési potenciálját a turizmusban látja a kormány. Van is hová fejlődni Bienerth szerint: a legfőbb cél, hogy két regionális versenytársunkat, Prágát és Bécset megelőzzük a különböző mutatók tekintetében.

A japán küldőpiacon például bőven lenne tennivaló: míg hozzánk 68 ezer, addig Csehországba 140 ezer, Horvátországba 120 ezer, Ausztriába pedig 220 ezer japán turista érkezett tavaly. Ráadásul hiába nőtt a szállodákban a szobafoglaltság és az átlagár, még messze elmaradunk árainkban is főbb versenytársaktól. Túl olcsók a magyar ötcsillagos szállodák és a Michelin-csillagos éttermek – hallottuk.

A kormánybiztos emlékeztetett korábbi cége, a Roland Berger tavaly őszi tanulmányára, amely a két fő versenytárssal, Béccsel és Prágával hasonlította össze Budapest turisztikai teljesítményét. A felmérés szerint mi a második liga közepén szerepelünk, miközben nekünk az első ligában van a helyünk. Budapest elmarad a lehetőségeitől, különösen a lakosságszámhoz viszonyítva, ezért Prágát le kell győzni, Bécset meg kell ostromolni – mondta Bienerth. A régió turizmusának központja Budapest kell, hogy legyen.

Valóságos sokk érte a kormánybiztost a minap Kazahsztánban: kiderült a genfi turisztikai hivatal rendszeresen tájékoztatja a kazahokat az aktualitásokról, ehhez képest nekünk még orosz nyelvű turisztikai honlapunk sincs. „Mennyiség helyett minőséget, élményt” kell adni, tette hozzá.

A külképviseletekkel kapcsolatban kijelentette, hogy minden piacon más üzenettel kell megjelenni, és érdemes lehet call-centereket is hadrendbe állítani. A turizmus szempontjából kiemelt területek között jelölte meg a konferenciaturizmust, a MICE-t, Budapestet, az egész éves Balatont, a bort és a gasztronómiát, a fesztiválokat, a fürdőket és a sportot.

A fővárossal és a Balatonnal közösen meg kell vitatni a két legfontosabb hazai turisztikai márkát: a Budapest és Balaton brandet. A TDM-ekben meg kell találni a start-upok helyét, korszerű turizmusstratégiát kell megalkotni az év végéig – sorolta Bienerth a tennivalókat. A cél: Magyarország legyen Közép-Európa meghatározó turisztikai desztinációja. Mindezt a szakmával partnerségben kívánja megvalósítani a kormány – hangsúlyozta a kormánybiztos.