A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma szerint 2014-ben is a főváros belső kerületei bonyolították a hazai turistaforgalom meghatározó részét. A KSH által TOP50-ként kiválasztott 48 desztináció közül 14 helyen Budapest 1-14. kerülete található, ahol 7,7 millió éjszakával az országos forgalom egyharmadát (32,9%) adták. Az első 15 helyezett körében található 8 budapesti kerület pedig több mint negyedét (26,7%) hozta az országos forgalomnak a 6,5 millió vendégéjszaka lebonyolításával.

Az első helyen az idén is toronymagasan az ötödik kerület áll. Az itt található kereskedelmi szálláshelyek kilencezer híján kétmillió vendégéjszakát értékesítettek, ami az ország teljes forgalmának 8,2 százalékát jelenti. A második helyen álló 7. kerület "csak" 1,1 millió éjszakával dicsekedhet, de még így is jelentősen megelőzi a harmadik helyen lévő Hévíz 983 ezer éjszakás forgalmát. Az első tizenötbe még Hajdúszoboszló, majd a 6. és a 8. kerület, Siófok, Bük, Balatonfüred, az 1. és 13. kerület, Sárvár, a 11. kerület, Zalakaros, valamint a 9. kerület jutott be. A 15. helyhez 382 ezer vendégéjszaka kellett.

A TOP50-es lista további helyein az alábbi sorrend alakult ki: Sopron, Eger, Gyula, Győr, 3. kerület, 14. kerület, Miskolc, Debrecen, 2. kerület, Szeged, Zamárdi, Pécs, Visegrád, 4. kerület, Egerszalók, 12. kerület, 10. kerület, Nyíregyháza, Balatonszemes, Keszthely, Harkány, Gyöngyös, Kecskemét, Zánka, Cserkeszőlő, Tihany, Alsópáhok, Mátraszentimre, Hegykő, Mosonmagyaróvár, Székesfehérvár, Velence és végül a 48. Berekfürdő.

Külföldi vendégforgalomban az 5. kerület, belföldiben Hajdúszoboszló az első

A külföldi vendégek forgalma szerint az első két helyen ugyanazok a szereplők, mint az abszolút versenyben. Az 5. kerület ebben a körben az országos forgalom 15,5 százalékát bonyolította 1,9 millió vendégéjszakával. Az első 10 helyre vidékről csak az 5. helyen álló Hévíz és a 8. helyezett Bük tudott beférkőzni, a többi nyolc helyet fővárosi kerületek foglalják el.

A magyar vendégek forgalmát nézve fordított helyzetet látunk, csak a TOP50-es lista 23. helyén találunk elsőként fővárosi kerületet. Ezt a pozíciót a 11. kerület 115 ezer éjszakával érte el. Az abszolút versenyben győztes 5. kerület 79 ezer belföldi éjszakája ebben a körben csak a 32. helyhez volt elég.

A belföldi vendégéjszakák alapján Hajdúszoboszló áll az élen 510 ezer éjszakával, a második Siófok 489 ezerrel, a harmadik Zalakaros 339 ezerrel.

Jelentősen nőtt Miskolc vendégforgalma

A teljes forgalmat nézve az előző évhez képest Miskolcon volt a legnagyobb javulás 21,4 százalékos emelkedéssel. A 10 százalék feletti növekedést produkálók közül Gyöngyös 16,9, Egerszalók 14,7, a 10. kerület 14,0, Debrecen 13,6, Gyula 12,8, Cserkeszőlő 12,6, Tihany 12,5, Visegrád 12,1, Kecskemét 11,7, Zamárdi 11,3 százalékos eredményt mutat.

A lista másik végén a 11. kerület áll 14,2 százalékos visszaeséssel, 13,3 százalékos volt a csökkenés a 3. kerületben és 10,3 százalékos Zánkán.

A külföldi vendégek forgalmát Velence 86, Tihany és Gyula 20-20 százalékkal emelte. A visszaesésben "élen járó" Zánkán 29,3, Mátraszentimrén 25,4 százalékos értéket regisztráltak.

A magyar vendégek esetében a 13. kerület 52,9, a 7. kerület 36,7, a 14. kerület 32,8, Hegykő 30,8, Miskolc 24,7, a 12. kerület 23,9, Kecskemét 21,8, Gyöngyös 20,7 százalékos növekedést, a 8. kerület 23,1, a 03. kerület 27, az első kerület 31,5, a 11. kerület 32,3 százalékos gyengülést produkált.

Így változott a vendégéjszakák száma hat év alatt

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alakulását nem csak a szokásos előző évi bázishoz, hanem a hat évvel korábbihoz képest is megnéztük. Arra gondoltunk, hogy egy ekkora időszak már képes a valódi változások megmutatására.

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogyan változott az összes vendégéjszaka száma alapján kialakuló sorrend. A 48 település között négy olyat találtunk, ami 2008-ban, 2013-ban és 2014-ben is ugyanazt a pozíciót foglalta el.

A főváros 5. kerülete stabilan tartotta az első helyét, az 1. kerület mindhárom évben a 10. legnagyobb forgalmat produkálta, töretlenül tartotta 14. helyét Zalakaros és a 33. helyet Nyíregyháza.

A lista első harmadában lévő települések, illetve kerületek közül a 6., a 8. és a 9. kerület hat-hat, Sárvár öt helyet ugrott előre a hat évvel korábbi pozíciójához képest, miközben Siófok kettőt, Balatonfüred és a 13. kerület hármat, a 11. kerület hatot rontott.

A többi szereplő közül a 19 helyet javító 4. kerület ugrott legtöbb helyet, Zamárdi 17, Egerszalók 16, a 10. kerület 13, Győr 8 hely javításával követi a sorban.

A rontók közül Berekfürdő vezet 13 hellyel, Majd Tihany és Alsópáhok következik 10-10 helyes visszaeséssel, Debrecen, Harkány és a 12. kerület pedig nyolc helyet rontott a hat évvel korábbi pozícióján.

Egerszalók: több mint 500%-os növekedés a vendégforgalomban

Igazán érdekes változásokat a múlt évi és a 2008-as forgalmi adatok összehasonlításakor láthattunk. A nagy javítók között Egerszalók 535 százalékos növekedéssel vezeti a sort, Zamárdi 243, Velence 215, a 10. kerület 211 százalékkal szerepel a 100 százalékosnál nagyobb javulást produkálók sorában.

A legjelentősebb, 22,8 százalékos visszaesést Harkány könyvelhette el, 11. kerület 21,6, a 12. kerület 21,5 százalékos romlással szerepel a sorban.

Egerszalók igazán rendkívüli adatot a külföldiek esetén produkált, akikből hat év alatt harminchétszeresére növelte forgalmát – igaz, egy 683 éjszakás bázishoz képest. Ebben a körben Zamárdi 340, a 10. kerület 268 százalékos javítással mutatott kiváló eredményt.

A rontók között a szélső értéket Zánka adja 72,9 százalékos visszaeséssel, Harkányban pedig felére csökkent a külföldi vendégéjszakák száma a hat évvel ezelőttihez képest.

A magyar vendégeknél is Egerszalók vezet 461 százalékos növekedéssel, Velence a második 240 százalékos javítással. A sor másik végén a harmadik kerület áll 48,8 százalékos romlással.

Megnéztük azt is, hogy a TOP50-es körbe tartozó településeknek mennyire változott az együttes súlya az ország idegenforgalmában az elmúlt hat évben. A számok azt mutatják, hogy nem történt jelentős elmozdulás. Az összes vendégéjszakának 2008-ban a 71,7 százalékát, 2013-ban a 73,6 százalékát, 2014-ben a 73,5 százalékát bonyolította a 48 település.

A külföldi forgalomban ennél meghatározóbb volt a szerepük, 2008-ban a vendégéjszakák 84,5 százaléka, 2013-ban 86,5 százaléka, 2014-ben a 87,5 százaléka náluk realizálódott. A belföldi vendégek piacán ennél nagyobb teret hagytak a kisebb forgalmú településeknek, 2008-ban 58,9 százalék, 2013-ban 59,6 százalék, 2014-ben 59 százalék volt a részesedésük az összes kereskedelmi szálláshely belföldi forgalmából.

A részletes adatsorokkal bővített írásunkat a Turizmus Trend február végén megjelenő számában olvashatják.