Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese az MTI-nek hétfőn elmondta: a kitüntető cím elnyerésére irányuló felterjesztést a nemzeti park és a Magyar Csillagászati Egyesület közösen nyújtotta be a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetségnek (IDA) Írországban, a napokban zárult 9. Európai Szimpózium az Éjszakai Égbolt Védelméért című konferencián. Döntés novemberben várható. A pályázati anyagnak tartalmaznia kellett a zselici égbolt minőségét, azaz sötétségét mérő, három éven át végzett felmérés eredményeit, a területre vonatkozó kezelési tervet, s azokat a világítástechnikai elképzeléseket, melyek hosszú távon szavatolják a sötét égbolt park fennmaradását.

A Zselici Csillagoségbolt Parkban bemutatóhelyet alakítanának ki, ahonnan kedvező feltételek mellett vizsgálható az éjszakai égbolt. Buchert Eszter közölte, a 9 ezer hektáros Zselici Tájvédelmi Körzet kedvező elbírálás esetén Európában elsőként kaphat egyes észak-amerikai, kanadai térségekhez hasonlóan ezüst minősítést. A sötét égbolt szempontjából arany kategóriába a világ néhány óceáni és sivatagi területét sorolták, ahonnan fényszennyezés-mentesen figyelhetők meg az éjszakai égbolt csodái. Az igazgatóhelyettes szerint a cím a maga nemében olyan, mint a világörökséghez tartozni, nem csoda, ha mások is szeretnék elnyerni. Az írországi konferencián a skóciai Galloway Forest Park képviselői jelezték, hogy rövidesen ők is elkészülnek a terület felterjesztéséhez szükséges dokumentumok összeállításával. Rajtuk kívül Magyarországról még a Hortobágyi Nemzeti Park tervezi egy sötét égbolt rezervátumot létrehozását.

Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke korábban az MTI-nek azt mondta: ha a fényszennyezés ilyen ütemben folytatódik, 2025-re szabad szemmel csak a Hold és néhány csillag lesz látható az éjszakai égbolton. Az emberiség évente dollármilliárdokat költ éjjeli világításra, fényreklámokra, ám ezek következményeként lassan eltűnik a Tejút látványa. A csillagászprofesszor szerint a fényszennyezés korunk egyik új kihívása, az urbanizáció következménye, amely az utóbbi időben került a környezet- és természetvédelem által is számításba veendő káros környezeti hatások listájára. Így fokozott figyelem fordul az utak, terek, parkok közvilágítása, térvilágítása, középépületek díszkivilágítása okozta környezeti hatások vizsgálatára. Szakemberek szerint a fényszennyezés nem csak a csillagos ég látványát rontja, hanem megváltoztatja a táj képét, jellegét is, ez különösen a védett természeti területeken és közelükben aggasztó.

Kutatási eredmények azt igazolták, hogy sok vándormadár a csillagok alapján tájékozódik, s ha az éjszakai világítás zavarja őket, jelentősen eltérhetnek vándorolási útvonalaiktól. A fényszennyezés csökkentése nem jelenti azt, hogy a településeknek sötétbe kell borulniuk; megfelelő világítótestekkel, azok szakszerű méretezésével, elhelyezésével, működtetésével a fényszennyezés jelentősen mérsékelhető, közben pedig energiát lehet megtakarítani. A megoldás egy, az éjszakai világítás szabályait rögzítő törvény lehetne. (MTI)