A Magyar Fürdőszövetség közgyűlésére készülődve a tagjai körében egy felmérést végzett, amely alapján 40 százalékkal kevesebb volt 2012-ben a Széchenyi-pihenőkártya és üdülési csekk együttes forgalma, mint amennyi 2010-ben csak az üdülési csekké. A vizsgált fürdők elmaradt bevétele közel 1 milliárd forint, amely elsősorban az önkormányzatok költségvetését csökkenti, mivel többségükben ők a tulajdonosok.

A forgalomcsökkenés és a bevételkiesés oka egyebek mellett az üdülési csekk kivezetése és a SZÉP-kártya bevezetése körüli zavarokból, valamint abból fakad, hogy a Széchenyi-pihenőkártya felhasználásának szabályozása a fürdők és az igénybevevők számára korlátozottabb és kedvezőtlenebb, mint az üdülési csekké volt, hiszen a SZÉP-kártyánál előre meg van határozva, hogy melyik zsebből, amelyik alszámláról mennyit költhet különféle szolgáltatások igénybevételére.

Örülünk annak, hogy sikeres a SZÉP-kártya felhasználása a turisztikai szolgáltatás számos területén, de a gyógy- és termálfürdőknél a jelenlegi szabályozás csökkenti a korábbi évekhez képest a forgalmat és az igénybevevők számát is, emelte ki Pál Béla. Ezt azért is tartjuk sajnálatosnak, mert a magyar lakosság és a munkavállalók körében is magas a reumatikus megbetegedésekben szenvedők aránya, akik nemcsak a gyógykezelésük, de a munkaképességük megőrzése céljából is gyakrabban igénybe vennék pihenésre, rekreációra a gyógyfürdőket. A SZÉP-kártyával a jelenlegi szabályozás alapján azonban ezt a korábbi időszaknál korlátozottabban tehetik meg, tette hozzá.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem öntől, tervezik-e a SZÉP-kártya szabályozását olyan módon megváltoztatni, hogy az alszámlák közötti átjárhatóság biztosítson szélesebb körű és rugalmasabb felhasználhatóságot a gyógy- és termálfürdőket igénybe vevők számára? - tette fel a kérdést az MSZP képviselője.

Pál Béla felszólalására Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár az alábbiak szerint válaszolt: 

"Mint turizmussal foglalkozó és a turizmusért küzdő szakembernek mondom, gondolom, abban egyetérthetünk, nagyon fontos eredmény - ha a vendégéjszakák számát nézzük és minden más adatot -, hogy ma a turizmus az egyetlen olyan szektor Magyarországon, amely magasabb teljesítményen van, mint a válságot megelőző időszakban. Ebben valószínűleg szerepet játszik a SZÉP-kártya is, amely azzal, hogy eleve másfél százalékos jutalékkal működik, egy olcsó, egyszerű és jól kezelhető eszköz.

A SZÉP-kártya felhasználásának eddigi adatai azt mutatják, hogy nagyon elterjedt. 19 ezer munkáltató 770 ezer dolgozója használja a kártyát, és az adatok azt mutatják, hogy a SZÉP-kártya feltöltött összege a 71 milliárd forintot is meghaladta, s ebből már 44 milliárd forintnyi felhasználásra is került.

Van azonban egy alaphelyzet, nevezetesen az, hogy maga a kártyával rendelkező dönti el, hogy mire és melyik alszámlára mennyi összeget tesz, és a fürdőszolgáltatások a szabadidő alszámláról fizetett összegek. A számok azt mutatják, hogy a szabadidő alszámlán feltöltött összeg meghaladta a 10 milliárd forintot, majdnem eléri a 11 milliárdot, és az ebből már kifizetett összeg 5 milliárd forint körüli. Tehát nem erre az alszámlára teszik a legtöbb összeget a kártyabirtokosok, és ez az ő szabad döntésük. De úgy gondolom, hogy mindaz, amit a Fürdőszövetség a javaslataiban megfogalmaz, és mindaz, amit a Fürdőszövetség felvet, az megfontolásra érdemes és meg is fontoljuk."