Az ez évi rendezvény eltért a korábbiaktól: míg eddig körülbelül 60-70 pincészet vett részt az akcióban, most országszerte közel 200 pincészet csatlakozott hozzá. Minden borosgazdának saját készítésű borai közül legalább 3 fajtájú, ingyenes borkóstoltatásával kellett fogadnia az érdeklődőket reggel 9-től este 7 óráig, akiknek kedvezményes borvásárlásra is lehetőségük nyílt – tudtuk meg Máthé Kingától, a Magyar Turizmus Zrt. munkatársától. A társaság, amely az esemény szakmai támogatója volt, 360 vendéggel 15 kérdésből álló kérdőívet töltetett ki. Közel kétharmaduk 25 és 50 év közötti, 70%-uk felsőfokú végzettségű, 90%-uk nagyvárosban vagy városban lakik, jövedelmi helyzetük pedig átlagosnak vagy valamivel átlag felettinek mondható. A válaszadók igen elégedettek voltak a Nyitott Pincék Napja akcióval, 90%-uk a pince megközelíthetőségét, megjelenését, a borválasztékot, a kiszolgálás minőségét és az előzetes tájékoztatást egyaránt jónak vagy nagyon jónak ítélte meg. A vendégek háromnegyede (76,9%) hallott már a Nagy Ízutazás 2006 kampányévről. Az eseményről közel négyötödük a pincelátogatást megelőzően értesült, és kifejezetten ezért utazott a helyszínre.

A bortermelők számára a turizmus elsősorban helybeli értékesítési lehetőséget, helyi piacot jelent, közvetve pedig hozzájárul a bortermelés minőségi megújulásához is. Annak is szigorú feltételei vannak, hogy valaki a borturizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat kínálhassa: májustól októberig rendszeres nyitva tartást kell biztosítani, gondoskodni kell a jó megközelítési lehetőségről, csak minősített borok forgalmazása engedélyezett, amelyeknek 80%-a a helyi borvidék termékének kell lennie. A borkóstolás során legalább egy ingyenkóstolást meg kell ajánlani, a kóstolás végén pedig nem lehet kötelezővé tenni a vásárlást.

Hiányzó összefogás

A borkóstolás lehetősége azonban önmagában még nem jelent sikert, a hazai pincészetek jó része ugyanis nincs felkészülve a turisták fogadására. Nyikos István, a Magyar Borok Háza igazgatója szerint a legnagyobb probléma, hogy hiányzik a szervezőerő, amely a fogyasztókat összehozza az arra érdemes pincékkel, így mindenki egyénileg próbálkozik. A legtöbb gazda a borértékesítést inkább csak kiegészítő foglalkozásként űzi, elszigetelten, és kevesen jutottak odáig, hogy létrehoznak egy kiadványt, így próbálva hírt adni magukról. A legtöbb helyen nincs függetlenített szervezőiroda, vagy legalább egy ember, aki ezzel mindennap foglalkozik. Ennek oka részben a pénzhiány, részben pedig az, hogy még nem ismerték fel eléggé a tevékenység gyakorlati hasznát. Ami a borokat illeti, már nagyon jó színvonalú pincék vannak, de szükség lenne borturizmushoz értő szakemberek alkalmazására, hiszen a szőlősgazda nem lehet egy személyben borász, marketinges, pénzügyi szakember és vendéglátós. A Magyar Borok Háza is felfogható egy nagy, nyitott pincének, ahol az összes borvidék bora megtalálható. Az ide betérők 85-90%-a külföldi.

Borutakból hálózat

A hazai borturizmusban Villány bárki előtt példa lehet. A Villány- Siklósi Borút Egyesület 1994 őszén, európai példák alapján, elsőként alakult meg Magyarországon. Hét település önkormányzata, civil szervezetek, magánszemélyek és vállalkozók alapították. 1998-ban további három település önkormányzata és vállalkozói kapcsolódtak a programhoz. Mára az egyesületnek 110 tagja van, akik a társult tíz településen 94 minősített borúti szolgáltatást üzemeltetnek. Borászatok, falusi szálláshelyek, éttermek, panziók és hotelek állnak a vendégek szolgálatára. 2300 borkóstoló, 650 szállás és 1200 éttermi férőhely áll rendelkezésre. Az évek alatt a vállalkozások száma megtízszereződött.

A Villány-Siklósi Borút Egyesület célja a borvidéki borút megformálása, a minőségi bortermelés előmozdítása, a borturizmus, falusi turizmus fejlesztése, a villányi borvidék szőlőültetvényeinek, ökológiai arculatának megóvása, a helyi minőségi borok piacának és keresletének növelése. Az országban elsőként megalakult egyesület segítséget nyújt új borútegyesületek létrehozásához is. Ennek köszönhetően csupán az elmúlt években öt új borútegyesület alakult a Dél-Dunántúlon, a szekszárdi, tolnai, a dél-balatoni, zalai és a Mohács-Bóly térségi fehér borút. A hat borút összefogásával, a villányi példa alapján kialakított, regionálisan egységes minőségi követelményszint és információs rendszer bevezetésével létrejött a dél-dunántúli borúthálózat.

Szent Donát napja

Egerben a táj legismertebb vörösbora, az egri bikavér tiszteletére külön ünnepnapot is kijelöltek, Szent Donát napján. A július 7-9-én megrendezett, immáron X., jubileumi borgasztronómiai gálán a gasztronómusok az étel- és bor harmóniáját igyekeznek bemutatni. A rendezvényre a hazai vendégek mellett már sokan jelentkeztek a Felvidékről és Lengyelországból is. A jubileumi ünnepre e szervezők 40 ezer látogatót várnak.

A középkorban kialakított, 147 km hosszúságú, egyedülálló egri pincelabirintus-rendszer egyenletes hőmérsékletet és páratartalmat biztosít a borok érleléséhez, tárolásához. A 680 borospince a „Borbarangoló” program keretében végiglátogatható, az Egri Borút Egyesület szervezésében. Az út során az érdeklődők városnéző kisvasúttal járják végig a városban lévő pincéket, a Dobó térről indulva egészen a Szépasszony-völgyéig, hat megállón keresztül. Minden pincében a borvidékre leginkább jellemző kétféle borból kóstolhatnak a barangolók. A Borbarangoló programon eddig csupán néhányan vettek részt – tudtuk meg Denkné Czuczai Zsuzsannától, az Egri Borút Egyesület munkatársától, de mivel a program nemrég indult, így előbb tudatosítani kell a létezését.

A szinte már fogalommá vált Szépasszony-völgyében bárkinek lehetősége nyílik személyesen is tanulmányozni az egri borok, valamint a vendégszerető gazdák titkait.

Versenyre fel!

Az egészséges versengés elősegíti a fejlődést. Így van ez a borok világában is: a borversenyek arra késztetik a borosgazdákat, hogy egyre jobb minőségű nedűvel rukkoljanak elő. Amellett, hogy a termelők elnyerik jutalmukat, a vendégek nagyszerű élményekkel térhetnek haza, a szervező települések is nyerhetnek az eseményből a turisták révén. A kiskőrösi István Borház rendezésében zajlott az idei, immár XI. Kadarka Nemzetközi Nagydíj, amelyen 225 mintát bíráltak el, 120 résztvevő nevezésével. „Az alacsony nevezési díjakkal is arra szeretnénk buzdítani a bortermelőket, hogy minél többen mutassák be boraikat” – magyarázta Polyákné Csengődi Éva, a szervező-, illetve a bírálóbizottság tagja. Az eseményt növekvő érdeklődés kíséri: míg kezdetben csak 15-20 kadarkaminta volt, ebben az évben már 88. A verseny nemzetközivé nőtte ki magát, ugyanis a nevezők között szerb, erdélyi és szlovák termelők is képviseltették magukat. Ugyan a legtöbb hazai borverseny zártkörű, és a benevezett borok kóstolására sincs lehetőség a nagyközönség számára, akad olyan hely, például a szerbiai Temerinben, ahol a kertbarátok borversenyét többnapos ünnepséggel, bállal egészítik ki.

Borba fojtott bánat?

Nemrégiben arról olvashattunk, hogy több száz magyar borász mehet tönkre, ha az Európai Unió úgy dönt, ki kell vágni azokat a szőlőtőkéket, amelyek csak gyengébb minőségű bor előállítására alkalmasak. Vajda László, az Európai Unió Koordinációs Főosztály munkatársa szerint ma még korai az uniós reform tartalmáról és annak kihatásáról állást foglalni. Az Európai Unió 2006-ban napirendre tűzte a borpiaci rendtartás reformját, és a brüsszeli bizottság első elképzelését június 22-én tette közzé. A mélyreható reform „egylépcsős” változatával nagyon gyors és drasztikus kiigazításokat követelne meg a borágazatban: vagy hagyná lejárni a telepítési jogokra vonatkozó korlátozások rendszerének hatályát 2010. augusztus 1-je után, vagy azonnal eltörölné ezt a rendszert. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi kivágási program is megszűnne.

A „kétlépcsős” változat szerint újraindulna a kivágási program, a kivágási támogatás szintjét pedig úgy állapítanák meg, hogy a nem versenyképes termelők számára ösztönzést jelentsen az ágazat elhagyására. A cél 400 000 hektár szőlőültetvény kivágása öt év alatt, legfeljebb 2,4 milliárd euró összegű támogatás igénybevételével. A kivágás önkéntes alapon történne. A telepítési jogok rendszerét meghosszabbítanák 2013-ig, ezután végleg megszűnne. Ezt több hónapos vita követi, amely akár 2007 elejére is áthúzódhat. Ennek során Magyarország is kifejti véleményét, és igyekszik a döntést érdekeinknek megfelelően befolyásolni.

Készül a marketingstratégia

A Magyar Bormarketing Kht. szervezésében készül a magyar bormarketing-stratégia, amely várhatóan az év végére áll össze – tudtuk meg Nemes Richárdtól, a Kht., ügyvezetőjétől. A stratégia kidolgozására nyolcfős, független szakértőkből álló munkacsoportot szerveztek, amely május 30-án tartotta alakuló ülését. A leendő stratégia egyik kulcsfontosságú elemét a borturizmus adja. A stratégia megvalósítására 2007- től kerülhet sor, amely a Magyar Bormarketing Kht. feladata lesz. Ennek előfeltétele a 2006. február 9-e óta hatályos bortörvény módosítása, ami lehetővé tenné, hogy a borászok által befizetendő 8 Ft/liter forgalomba-hozatali járulékból képződő, bormarketingre és minőség-ellenőrzésre szánt pénzalapot a Kht. kezelje és használja fel. A Magyar Turizmus Zrt. 2006 elején együttműködési megállapodást kötött a Magyar Bormarketing Kht.-val.

Tokaji borbarátnők

2003. december 6-án a tokaj-hegyaljai Mádon tizennyolc alapító tag részvételével létrejött a Tokaji Borbarátnők Társasága. Az alapítók között szerepelnek a tokaji borvidék női borászai, pincészettulajdonosok és a legnevesebb borászok feleségei. A kezdeményezés legfőbb célkitűzése a tokaji borok hazai és nemzetközi hírnevének öregbítése, a tokaj-hegyaljai szőlőtermesztés és borászathoz kapcsolódó hagyományok folytatása, illetve ápolása. A társaság tagjai a kulturált formában történő társasági borfogyasztás népszerűsítése érdekében vetik latba tekintélyüket és tudásukat, amitől azt remélik, hogy az egészséges, kulturált, gasztronómiai élményhez kötött borfogyasztás szokásait egyre többen ismerik meg és sajátítják el.