2009 első kilenc hónapjában a reálkeresetek csökkenése, a lakossági fogyasztás általános visszaesése tükröződött a turizmusra fordított szabadidő és a kiadások alakulásában is. Az utazási hajlandóság az utazásra fordított idő és az utazási kiadások 14–18%-kal estek vissza.
A magyar lakosság 31%-a vett részt a belföldi idegenforgalomban, azaz legalább egy alkalommal tett többnapos belföldi utazást, ami az egy évvel korábbi 36%-hoz képest jelentős visszaesést jelent, körülbelül félmillióval kevesebben utaztak, mint 2008 azonos időszakában. Az utazók az előző évinél 18%-kal kevesebbet, 191 milliárd forintot költöttek el, ami – figyelembe véve az időszakra érvényes fogyasztóiárváltozásokat is – ennél nagyobb volumenű, több mint 20%-os fogyasztásvisszaesést jelent.
Szálláshely-szolgáltatásokra 62 milliárd, vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 52 milliárd, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 39 milliárd forint jutott. A turisztikai fogyasztás harmada a budapestiektől származott, és 35%-a a Balaton régióban valósult meg. Az előzőekhez képest jóval alacsonyabb (4, illetve 2%-os) csökkenés volt az aktív utazók utazásainak átlagos száma és az egy utazó egy napjára jutó költés tekintetében.
A nagycsaládosok (öt- és többtagú háztartásban élők) a turizmus tekintetében is kedvezőtlen helyzetben vannak, utazási aktivitásuk lényegesen az átlag alatt van. Számottevő különbségek mutathatók ki az egyes régiók lakosainak utazási szokásai között, különösen az alföldi régiókban élők utaznak kevesebbet. Jelentős csoportok szorultak tehát ki a belföldi turizmusból, ugyanakkor azok, akik továbbra is utaznak, csak csekély mértékben változtattak a turisztikai viselkedésükön.
Az utazások számát illetően minden negyedévben, így az időszak egészében is a hévégi típusú utak dominanciája volt a jellemző. A hétvégi típusú (1–3 éjszakás) utazások jellemzői Hétvégi típusú utazásokon a lakosság 23%-a vett részt a vizsgált időszakban, ami a belföldi turisztikai kereslet jelentős szűkülését mutatja. (Egy évvel korábban 27,5% volt ez az arány.) A fővárosiak 40, a többi régió lakosainak mindössze 18–25%-a számolt be ilyen utazásról. Az utazási aktivitás szoros kapcsolatban van a háztartások anyagi helyzetével. A dolgozók 27, a nyugdíjasok 18%-a volt rövid utazáson. A hétvégi házzal, nyaralóval rendelkező háztartásokban élők kétharmada tett az év során hétvégi típusú utazást. A személygépkocsit használók 27, a többieknek azonban csak 17%-a utazott belföldön ilyen időtartamra.
Hasonlóan jelentős az összefüggés a háztartások lakóhelyéül szolgáló település nagysága és a turisztikai viselkedés között. Az utazási aktivitás szoros kapcsolatban van a háztartások anyagi helyzetével. A saját anyagi helyzetüket jónak ítélők 42, az átlagos anyagi helyzetűeknek 29, a szerény, illetve nagyon szűkös anyagi helyzetűeknek mindössze 19, illetve 13%-a utazott az időszak során belföldre rövid időtartamra. A lakosság a félév során összesen 10 millió 1–3 éjszakás utazást tett, melyek során az előző évinél 18%-kal kevesebb, 30 millió napot töltött el.
A Közép-Magyarországon lakók 3 millió napot töltöttek el a Balatonnál, ami az üdülőkörzet vendégforgalmának 55%-a. A „magyar tenger” mellett Budapest–Közép-Duna-vidék játszik még kiemelt szerepet a belföldi turizmusban. E két turisztikai célrégió adta a teljes belföldivendég- forgalom 43%-át. Az ország többi részére elsősorban a régión belüli utazások voltak a jellemzők. Az utazások közel felére ismerős meglátogatása, harmadára szórakozás, pihenés miatt került sor, az eltöltött idő 9%-a kertészkedéshez, vagy más hobbi jellegű munkavégzéshez kötődött.
Több mint minden második éjszakát ismerős által nyújtott szálláshelyen, minden negyediket saját második otthonban töltöttek az utazók. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák (11%) és a panziók (4%) voltak a legnépszerűbbek. Az utazásokon töltött idő harmadát a 25–44, 29%-át a 45–64 évesek töltötték el, a 64 évesnél idősebbek részesedése 11% volt. Az utazások 72%-a gépkocsival történt, a vasút és az autóbusz részesedése 14–14%. Az egy–három éjszakáig tartó utazások során az egy évvel korábbinál folyó áron 20%-kal kevesebbet, 93 milliárd forintot költöttek az utazók. A kiadások negyedét szállásra, 27, illetve 28%-át pedig étkezésre és közlekedésre fordították. Az egy utazó egy napjára jutó költése az egy évvel korábbinál 2%-kal kevesebb, 3100 forint volt.
A hosszabb (négy- és annál több éjszakás) utak jellemzői
Háromnál több éjszakáig tartó utazáson a magyar lakosság 16%-a vett részt legalább egyszer 2009 első kilenc hónapjában. Egy évvel korábban minden ötödik személy számolt be ilyen utazásról. A turizmus és az életszínvonal, életminőség közötti összefüggésekre engednek következtetni a regionális különbségeket tükröző adatok. Ezeknél az utazásoknál a regionális különbségek lényegesen nagyobbak, mint a rövidebb, hétvégi típusú utazások esetében. Az ország gazdaságilag elmaradottabb régióinak lakossága a turisztikai célú utazásoknak is kevésbé részese, mint a fejlettebb régiókban. A fővárosban és Pest megyében lakók körében az utazáson részt vevők aránya 25, az Alföldön 12, míg az ország többi területén mindössze 15–17% volt. A saját anyagi helyzetüket átlag felettinek érzők 32%-a tett belföldön hosszú utazást, míg a nagyon szűkös körülmények között élőknek csupán 8%-a. Azoknak, akik dolgoznak jóval nagyobb az esélyük a turizmusba való bekapcsolódásra, mint az idősebb korosztályba tartozó nyugdíjasoknak, akiknek mindössze 13%-a vett részt ilyen utazáson. A nyaralóval, hétvégi házzal rendelkező háztartások tagjainak több mint fele volt hosszú utazáson, a második otthonnal nem rendelkezőknek csupán 14%-a. Hasonlóan jelentős kapcsolat figyelhető meg a személygépkocsi-használat és az uta-zási aktivitás között. A személygépkocsit használó háztartásokban élők ötöde, a többieknek csak tizede számolt be négy vagy többéjszakás utazásról.
Sajátos módon befolyásolta az utazást a háztartások összetétele. Az egyedülállók – jellemzően idősek, nyugdíjasok – 12%-a utazott az időszak során. A kéttagú háztartásban élők 16, míg a három- és négytagúakban élők 17%-a tett hosszú utazást. Az ennél nagyobb háztartások gyakrabban maradnak ki a turizmusból. A lakosság a 3,9 millió utazásán összesen 29,5 millió napot töltött el, ami 14%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az utazások során személygépkocsit 74, vonatot 15, autóbuszt 11%-ban vettek igénybe az útnak indulók. Az eltöltött idő tekintetében az utazások kétharmada a szórakozás, pihenés célját szolgálta, ötöde a rokonok, ismerősök meglátogatását. Az igénybe vett szállástípusok között 30%-ot képvisel a rokon, ismerős által biztosított szállás, míg 26%-ban saját második otthont vettek igénybe az utazók, a szállodák részesedése 19% volt. Az utazások 29%-át a 45–64 éves korosztályba tartozók tették, 25%-a pedig a 25–44 éves korosztályba tartozókhoz köthető.
Az utazások kiemelt célja a Balaton, az összes utazásra fordított idő 36%-a realizálódott itt, Budapest–Közép-Duna-vidék részesedése 15, Észak-Magyarországé 10% volt a teljes belföldivendég-forgalmon belül. Az utazások legnagyobb része a saját régióba irányult. A háromnál több éjszakás utazásokon a lakosság 99 milliárd forintot költött, ami folyó áron 16%-kal marad el az egy évvel korábbitól. Ezen belül a Közép-Magyarországon lakók részesedése 43%. A kiadásból 39 milliárd forintot szállásra, 27 milliárdot étkezésre, 14 milliárdot pedig közlekedésre költöttek az utazók. Egy turista egy nap alatt átlagosan közel 3300 forintot költött el a hosszú utazása során, ami 3%-kal kevesebb az előző évinél.
A magyar lakosság 69%-a nem utazott turisztikai céllal sem hétvégére, sem hosszabb időre. A turizmusból való kimaradás oka főként anyagi eredetű (48%), továbbá egészségügyi probléma (21%). Előbbire az Alföldön lakók hivatkoztak az átlagosnál lényegesen gyakrabban, utóbbira az Észak-Magyarországon élők. A nem utazóknak mindössze 3%-a nyilatkozott úgy, hogy akkor sem szeretne utazni, ha megtehetné.
'