A Magyar Turizmus Zrt. által szervezett utazás során az első állomás Vác volt. A Borjurtában finom forraltbortól melegedtünk át, majd a barokk főtér egyik műemlék épületében található Váci Curia Borházban folytattuk. A Curia alapítója, Víg Gyula elmondta: az itteni bormúzeumban 2500 eredeti palackozású bor mesél a magyar borkultúráról. A márciusban nyílt Mosolyalbumban is jártunk, ahol Sajdik Ferenc festményei arról árulkodnak: Vácon az emberek jól érzik magukat, itt még a böllér kezében sincs kés, és a kutyák is barátságosan beszélgetnek egymással a sarkon.
Szentendre macskakövein
Vác után Szentendre következett – itt a helyi TDM ügyvezetője, Panyi Zsolt várt minket, és meglepetésnek elhozta a Mikulást is! Piros süveges idegenvezetőnk végigkalauzolt minket az uniós forrásból megújult, ünnepi díszbe öltöztetett belvároson. Megnéztük az idei év újdonságát, a Lázár-cár téri adventi jégpályát, bekukkantottunk a Népművészetek házába - az itt található kiállítás az őszi-téli népszokásokat mutatja be -, az Új Művészben pedig elmerültünk a csokikészítés világában. Az igazi csokoládé depressziót csökkentő szer, amelynek már a puszta illata is boldogságot okoz – ilyen hangulatban tértünk be ünnepi díszek és kellékek valódi kincsestárába, a Hubay Házba, amelyet a májusi nyitás óta több mint tízezren látogattak meg, és ahol idén novembertől új szolgáltatás indult: karácsonyfabérlés. A házban található hazánk első állandó karácsony kiállítása és szalonja, ahol jelenleg a világ számos országából, több ezer féle karácsonyfadísz van kiállítva. Szentendre után a hegyek felé vettük az irányt.
Este a visegrádi hegyekben
A visegrádi fellegvár szomszédságában meglátogattuk a Nagyvillám Sípályát, amely – nevével ellentétben – nem csak a síelés, hanem a gyepsí kezdő és haladó rajongóit is várja. A 250 méteres pálya ki van világítva, így este is látogatható, és természetesen hétvégén is. Gutbrod Rezső, a pálya vezetője elárulta: tavaly 80 napon át tartottak nyitva, köszönhetően a hóágyúknak. A villámlátogatás után egy lovagi tornán találtunk magunkat, majd Visegrád reneszánsz éttermében ültünk le vacsorázni. A lakoma közben Zeller Tibor, az étterem és a Hotel Visegrád tulajdonosa elmesélte: szállodája idén új épületszárnnyal, illetve 33 szobával bővült. Tibor egyébként igazi vendéglátós, akivel bármikor összefuthatunk Visegrádon, és azon se csodálkozzunk, ha középkori köpeny van rajta. A vacsora után fáklyát kaptunk a kezünkbe, és átsétáltunk a közeli Királyi Palotába, ahol a kiállítótermek és a kőtár a különböző korokból származó emlékeket mutat be.
Rum, fahéj, vadszilva egy üvegben
A tanulmányi út második napján komppal keltünk át a Dunán, majd Nagybörzsöny ékszerdobozát, a Lekvár-Lakot kerestük fel. Valódi gyümölcsből, hagyományos módon, azaz üstben készült lekvárkülönlegességeket kóstoltunk végig (erre előzetes bejelentkezés alapján bárkinek lehetősége van) – az adventi lekvár-kínálatukból például a rumos-fahéjas vadszilvát, a fahéjas almát, a gyömbéres sütőtököt és a karamellás körtét. A kóstoló után jött a dízelmozdony, és Nagyirtáspusztáig pöfögött velünk. A különleges vonalvezetésű erdei vasút, amely 8 kilométer hosszan kanyarog, idén lett 103 éves – születésnapjára pedig felújítást kapott, ez a Nagybörzsöny és Kisirtás közötti szakaszt érinti.
Négycsillagosok társasága
