Legkevesebb harminc százalékkal csökkent a hazánkba fogorvosi, szépészeti vagy egyéb egészségügyi beavatkozásra érkező „gyógyturisták” száma a gazdasági válság következtében – mondta a Világgazdaságnak Stumpf-Biró Balázs, a közelmúltban megalakult, hazánkban bejegyzett Európai Egészségturisztikai Szövetség vezetője, aki egyben a fog- és egyéb egészségügyi turisztikai szolgáltató Sanus Hungaricus Kft. tulajdonosa.

„A gazdasági válságnak kettős hatása van a magyar egészségügyi turizmusra: a visszaesés annak a következménye, hogy sok külföldi inkább elhalasztja a tervezhető, nem sürgős orvosi beavatkozást. Másrészről viszont egyfajta stabilitást is adhat a krízis, hiszen azoknak az országoknak a polgárai, ahol a privát egészségügyi intézmények árai szinte megfizethetetlenek, a nem elhalasztható beavatkozásokat inkább külföldön, adott esetben Magyarországon végeztetik el” – véli Stumpf-Biró Balázs.

Bár pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre a hazai turizmusnak eme szűk szegmenséről, de a becslések szerint tavaly 80-110 ezer külföldi jöhetett Magyarországra kifejezetten azért, hogy valamilyen egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe, legyen az akár fogorvosi beavatkozás, plasztikai műtét vagy egyéb kórházi kezelés. A vendégek összes költése – a beavatkozások díján felül a szállásra, étkezésre és egyéb programokra költött összeggel – pedig a több tízmilliárd forintot is meghaladhatja. A szakember elmondása szerint a vendégek 80-85 százaléka továbbra is fogorvosi kezelés miatt utazik ide. Míg korábban főként német, osztrák és német vendégek jöttek hazánkba, addig ma már a legtöbb páciens Írországból, Nagy-Britanniából, Olaszországból, valamint újabban Franciaországból érkezik.

Stumpf-Biró Balázs úgy véli, hogy a válság lezajlásával erőteljes növekedés elé nézhet a hazai egészségügyi turizmus. „Nagy lendületet adhat a szegmensnek, hogy az Európai Unió jövőre tervezi elfogadni az új direktívát. Ez a biztosítottak szabad áramlását intézményesítené azáltal, hogy lefektetné, az uniós országok állampolgárai bármely más tagállamban vehetnének igénybe egészségügyi szolgáltatásokat, úgy, hogy azt az otthoni társadalombiztosítójuk, egészségpénztáruk finanszírozná” – mondta. Erre azonban véleménye szerint mindenképpen alaposan fel kell készülnie hazánknak, így az ősz folyamán egyeztetésre hívná az egészségügyi turizmusban érintett összes felet (kormányzat, egészségügyi szolgáltatók, kórházak, hotelek, utazásszervezők), hogy jövő tavaszra egy kész, pontokba szedett akciótervet is tartalmazó stratégiát dolgozzanak ki az ágazat fejlesztésére.

Ebben elmondása szerint szerepelhet az a korábbi terv is, hogy a Dubaiban már létező mintájára egy külön „egészségügyi városközpontot” hozzanak létre a főváros határában, közel a repülőtérhez, mintegy száz hektáron. A területen a hotelek és egyéb kiszolgáló infrastruktúra mellett mindenfajta egészségügyi szolgáltató, kórház, magánklinika helyet kapna, és a tervek szerint egészségügyi k+f cégeket is idevonzanának.

„Jelenleg a projekt megvalósíthatósági vizsgálata, az előkészítés zajlik, illetve az egyeztetés az esetleges résztvevőkről, valamint a potenciális helyszín kiválasztásáról” – mondta a szakember, aki szerint az elkészült komplexum akár 50 ezer embernek is munkát adhatna. Az összefogásra pozitív példaként Szingapúrt hozta fel, ahol az üzleti szféra, a kormányzat és a turisztikai szervezetek egy kimondottan az egészségügyi turizmusért felelős szervezetet hoztak létre, és stratégiát dolgoztak ki, amelynek eredményeképpen az országba tavaly 550 ezer páciens utazott, több százmillió dolláros forgalmat generálva. Stumpf-Biró Balázs szerint itthon nem alapvetően állami pénzekre, hanem arra lenne szükség, hogy a kormányzat elgördítse az útból a szegmenst fékező jogi- és adminisztratív akadályokat. (VG Online)