A Magyar Fesztivál Szövetség június 15- én sajtókonferenciát tartott a szférát érintő problémák megvitatása céljából. Kiszámítható támogatási viszonyokat, rendet követeltek tagjai az illetékes döntéshozóktól. Javaslataik közt szerepelt egyebek mellett egy közös pályázatkezelői iroda létrehozása, amelynek feladata lenne a különféle turisztikai és kulturális pályázati kiírások, valamint kiírók összehangolása. Továbbá kezdeményezték évi 3,6 milliárd forint elkülönítését a költségvetésben a fesztiválok támogatására, így biztosítható lenne a rendezvények tervezhetősége, kiszámíthatósága.

Hiányzik a stratégia

Azóta eltelt néhány hónap, az ez évi fesztiválok java is lezajlott már, így utánanéztünk, mi valósult meg az egyeztetésen felmerült tennivalók közül „Semmi” – volt Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnökének rövid válasza kérdésünkre. – Június tizenötödike után semmi sem történt. A politika pihent, mi pedig csináltuk fesztiváljainkat. Megbízható adatok, statisztikák hiánya miatt csak érezni tudjuk az állami résztámogatások drasztikusan csökkenő voltát. Legsúlyosabb »veszteségünk «, hogy a turizmus egyre jobban kiszáll a támogatásból, a tavalyi körülbelül hatszázmillió forintos – regionális pályázati támogatás – az idén már a felére csökkent. (300 millió Ft). Bár a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) „Kiemelt kulturális események” kollégiuma és az Ifjúsági és Családügyi Minisztérium (ICSSZEM) pályázatain még lehetett indulni, de a valós igényeknek csupán a negyedét tették ki a felosztható pénzek. Ez a folyamat – információink szerint – 2007-re még rosszabb lesz – panaszolja az elnök. „Az NKA és az ICSSZEM pályázatai – valószínűleg – megszűnnek. A turizmusnál pályázható források pedig kizárólag termékfejlesztésre, illetve a fesztivál-infrastruktúra kialakítására, fejlesztésére szolgáló beruházásra adnak csak lehetőséget. A fesztiválok tartalmi része silányodni fog, és az előretervezés végképp ellehetetlenül. Az európai tendencia a fesztiválok iránti megnövekedett érdeklődést mutatja. Magyarországon a Sziget, a Tavaszi Fesztivál, a Miskolci Operafesztivál, Szeged, a Völgy, a Summerfest, a Savaria, a Mediavawe iránt van a legnagyobb külföldi érdeklődés. Statisztikákat, felméréseket – financiális okok miatt – nem tudunk készíteni. Ideje lenne a kulturális és a turisztikai döntéshozóknak párbeszédet folytatniuk, stratégiát kialakítaniuk a fesztiválok jövőjét illetőleg.”

Kampányolnak értük

A Magyar Turizmus Zrt. feladata a hazai események, fesztiválok megfelelő kommunikációja mind a külföldi, mind a belföldi nagyközönség felé – tájékoztatott Kelecsényi Ágnes, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ez interneten (teljes éves eseménynaptár magyar, angol és német nyelven), nyomtatott formában (High Light eseménynaptár magyar, angol és német nyelven) és a hazai eseményeket illetően televíziós megjelenés (MTV – Itthon otthon van programajánló) formájában történik. Emellett a külképviseletek honlapjain is szerepelnek a programok, összesen húsz nyelven. A kiemelt rendezvények esetében a szervezőkkel közösen további hirdetési kampányt is folytatnak a célországokban, például a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Sziget vagy a Szépművészeti Múzeum kiállításait illetően. Az utazási motivációban jelentős szerepe van 1-1 nagy rendezvénynek is – ez az idegenforgalmi vállalkozásoknak is kimutathatóan nagyobb foglaltságot eredményez. Jó példa erre a Forma–1, amelynek időszakában kiemelt árakkal tudják értékesíteni szobáikat a kereskedelmi szálláshelyek. Az elő- és utószezon fellendítéséhez például a Budapesti Tavaszi, illetve Őszi Fesztivál is jelentősen hozzájárul.

A nagy rendezvények állami támogatása, a pályázatok kiírása, az erre a célra igényelhető pénzösszegek szétosztása az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium asztala. A tavalyi évben sor került egy regisztrációs pályázat kiírására, amelyre a nagy költségvetésű, 50 millió forint feletti fesztiválok pályázhattak. Ez meg is történt, sőt, az A kategóriás, nyertes rendezvények is kiválasztásra kerültek, a folytatás azonban még várat magára, vagyis a minisztériumban még nem született arról döntés, hogy a nyertesek közül ki mekkora támogatásban részesüljön. A pályázat célja éppen az lett volna, hogy ezáltal a nagy fesztiválok két, akár három évre is előre tervezhessenek, ami nagyon fontos lenne a rendezvény sikere érdekében.

Minisztériumi tervek

A turisztikai szakterület eddig is a turisztikai vonzerővel bíró rendezvények támogatását tartotta kiemelt területnek – hangsúlyozta kérdésünkre Somogyi Zoltán, az ÖTM szakállamtitkára. A támogatás formája pályázati úton elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás volt. 2005-ben a Magyar Turisztikai Hivatal a kiemelt turisztikai rendezvényeket mintegy 1,4 milliárd forinttal támogatta: ebből 192,5 millió forint a Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása, a regionális pályázatokon a rendezvények több mint 1,2 milliárd forint támogatást kaptak, amely összeg már tartalmazott 2006. évi rendezvényeket is. A turizmusfejlesztésre rendelkezésre álló hazai források szűkössége miatt az idén is csak a regionális pályázati rendszerben volt lehetőség fesztiválok, rendezvények támogatására. A Költségvetési Tv. 68. §-a szerint – a Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat forrásából – a régiók turisztikai fejlesztéseire rendelkezésre álló 500 millió forint legfeljebb 33%-ig (165 millió Ft) volt lehetőség a rendezvények támogatására.

A bor- és gasztronómiai rendezvények látogatóinak átlagos költése a legmagasabb, a művészeti fesztiválok átlagos költésének két-háromszorosa. A gasztronómiai fesztiválok, rendezvények promócióját a Magyar Turizmus Zrt. ez évi tematikus évéhez – bor és gasztronómia – kapcsolódó marketingtevékenysége is nagymértékben elősegítette. A szervezés támogatása mellett azonban arra is figyelmet kell szentelni, hogy a megfelelő színvonalú rendezvényhelyszínek is rendelkezésre álljanak. Az európai uniós források megjelenésével a támogatási rendszer átstrukturálódása volt megfigyelhető, a fejlesztési, beruházási típusú támogatások kerültek előtérbe. E források segítségével megújulhatnak a világörökségi helyszínek, kastélyok, várak, kulturális örökség-helyszínek, amelyek lehetővé teszik a valódi turisztikai vonzerőt jelentő nagyszabású programsorozatok megrendezését. EU-s források segítségével, a 2004–2006 közötti támogatásokból mintegy 13 milliárd forint nagyságrendű kulturális célú fejlesztés valósulhat meg. Szakmai szempontból elsősorban azokat a rendezvényeket indokolt kiemelten kezelni, illetve olyan támogatási rendszert célszerű kialakítani, amely azoknak a rendezvényeknek, fesztiváloknak a támogatására ad lehetőséget, amelyek vonzerejüknél, nagyságrendjüknél fogva turisztikai attrakciót jelentenek. Ezt a rendszert az érintett tárcák együttműködésével célszerű kidolgozni, célja, hogy a szervezők részére kiszámíthatóságot teremtsen.

A turizmusfejlesztés során a jövőben is elsősorban az EU-s forrásokból történő támogatásokra lehet számítani. Ugyanakkor továbbra is cél, hogy a nagyrendezvények, fesztiválok támogatása hosszabb távon kiszámítható, átlátható rendszerben valósulhasson meg – hangsúlyozta végezetül Somogyi Zoltán.

100 milliós segítség

A Sziget Kulturális Szervezőiroda az idén 100 millió forint állami támogatást kapott, ami a teljes költségvetés valamivel több mint 4%-a. A külföldi látogatók számára csak az elővételben eladott hetijegyekből lehet következtetni. Eszerint 17 ezer hetijegy kelt el külföldön. Mivel azonban többen napijeggyel is jönnek, illetve itt veszik meg a hetijegyet, ennél több a külföldi. A 2006-os sorrend az elővételes jegyeladásban: Franciaország. Németország, Olaszország, Hollandia, Ausztria. „Jó hangulatú, sikeres Szigetet tudunk magunk mögött” – mondja Vető Viktória sajtófőnök. – Jó volt a programkínálat, jó volt a hangulat és sikeres volt üzleti szempontból is, hiszen pozitív szaldóval zártunk. Bár nézőrekordot nem döntött a Sziget, elértük a tavaly beállított 385 ezer fős rekordot.”

Negyedmillió vendég és pénzhiány

Ennél jóval kevesebb külföldi fordul meg a Művészetek Völgyében, hiszen viszonylag kevés a nemzetközileg is ismert fellépő, inkább a hazai és a közép-európai hagyományok őrzése a cél. „A túlnyomó részben magyar nyelvű programok kevéssé vonzóak a nem magyar anyanyelvűek számára” – magyarázza Márta István. A külföldieknek szóló promócióra, nemzetközi vendégművészek fogadására egyszerűen nincs pénzük. A financiális anomáliák miatt még rövid távra sem tudnak tervezni. „A tizenhét év során az első néhány esztendőben nagyon »belterjes« volt az induló rendezvény (az akkori Kapolcsi Művészeti Napok): a falvak lakóin kívül szinte csak a fellépők társasága, ismerősei vettek részt, összesen néhány száz, majd maximum néhány ezer fő. Ez a létszám folyamatosan duzzadt mindaddig, amíg 2002- ben elérte a 200 000 főt, minden évben átlagosan tíz-húsz százalékkal növekedve. „2002 és 2005 között ez a szám volt a jellemző, majd 2006-ban ismét sokkal többen látogattak el a Völgybe, mintegy 240 000 érdeklődő. Ezeket a számokat a szemétmennyiségből és a vendéglátósok fogyási adataiból, valamint a parkoló autókból tudjuk kiszámolni, a belépőjegyek száma nem irányadó, hiszen sokan nem váltják meg, és csak az ingyenes programokat látogatják.” A külföldiek fogadására az előző évekhez hasonlóan Kapolcs központjában egy nemzetközi információs pontot állítottak fel. Felméréseik szerint tizenöt országból – főleg Európából – érkeznek a Művészetek Völgyébe, bár összességében a külföldiek a látogatóknak csak kis hányadát teszik ki. Ha a határon túli magyarokat is beleszámítjuk, számuk tíz és tizenöt százalék közötti. A Művészetek Völgye infrastrukturális hiányosságokkal küzd a pénzhiány miatt, de ezt ellensúlyozza a Völgy barátságossága, emberközelisége és a programok minősége, igazi összművészetisége.

Szponzorok a félmaratonin

Nemcsak a zene és a művészet, a sport is megmozgathatja a turistákat. A BSI futórendezvényei évről évre több érdeklődőt vonzanak, évente átlagosan 15-20%-os létszámemelkedés figyelhető meg. 2004-ben a futóeseményeken 65 000-ren álltak rajthoz, 2005-ben már 80 000-ren, idén pedig további 15%-kos résztvevő- növekedés várható. A rendezvények egy része állami támogatást is élvez – tájékoztatott Barát Gabriella, a BSI PR-menedzsere. Emellett a szervezési és egyéb felmerülő költségeket nagyobb részben szponzori támogatásokból, kisebb részben a nevezési díjakból fedezik. Hazánkon túlról is mind többen és többen érkeznek: a kimutatások szerint a Nike félmaratonin tavaly 1 500 külföldi (ebből csak holland 800) vett részt, és az idén hasonló adatok várhatók. Mellettük nagy számban álltak rajthoz a skandináv államokból, Nagy-Britanniából, Belgiumból, Franciaországból és Németországból érkező sportturisták is. Sokan közülük nem feltétlenül eredményeket akarnak produkálni: nem ritka, hogy fényképezőgéppel a kezükben vágnak neki a távnak. A szervezők arra külön gondot fordítanak, hogy az útvonal Budapest minél több látnivalóját érintse. Öszszességében a BSI munkatársai azt tapasztalják, hogy Magyarország is egyre inkább bekapcsolódik a futóturizmusba. A fapados járatok egyértelmű beindulása, az agglomeráció egyre több, olcsó, de igényes szolgáltatást nyújtó szálláshelyei, vendéglátóegységei, valamint a futórendezvényeket kiegészítő izgalmas, érdekes programok mind ezt segítik elő.

Nyár a Lánchídon Guinness-rekorddal

Július elseje és augusztus 13. között kiszorult az autósforgalom a Lánchídról, a legrégebbi fővárosi Duna-híd kulturális rendezvényhelyszínné változott. Az immár negyedik alkalommal megrendezett Nyár a Lánchídon programsorozat célja, hogy bemutassák Budapest és az ország sokszínű kulturális értékeit. A Budapest Turisztikai Szolgáltató Kht. (BTH) által szervezett, nagy sikerű, nemzetközivé duzzadó attrakció teljesen új turisztikai arculati elemet hozott a főváros kulturális és idegenforgalmi életébe, amelyhez az egyedi helyszín kiváló alapot nyújtott. A színpadi műsorok mellett az esemény fontos részét képezték a hagyományőrző kézműves-bemutatók, népi hagyományokat felelevenítő előadások és a szabadtéri dzsesszfesztivál esti koncertjei is, kiváló művészek részvételével. A Magyar Turizmus Zrt.-vel évek óta tartó együttműködésnek köszönhetően a hét hét végén mind a kilenc turisztikai régió bemutatkozott az eseményen, felvonultatva az adott régióra jellemző népi hagyományokat, kultúrát és mesterségeket.

A 95%-ban külföldi vendégek által látogatott helyszínen a szervező BTH Tourinformpavilont is üzemeltetett, ahol az ingyenes, többnyelvű budapesti prospektusokon kívül Budapest Kártyát, koncert- és hajójegyeket lehetett vásárolni, sőt innen indult minden órában az ingyenes, több nyelven vezetett Lánchíd-séta, amelynek keretén belül az érdeklődők Budapest nevezetességeivel, azok történelmével, érdekességeivel ismerkedhettek meg. Az idei esemény egy légi Guinness-rekord-kísérlettel is gazdagodott: Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőr ejtőernyős biztosítás nélkül sikeres átszállást hajtott végre a Duna felett egy repülőgép szárnyáról egy helikopterre. A produkció szintén több ezer kíváncsiskodót vonzott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a hazaiak, mind pedig a külföldi turisták körében egyre növekvő igény mutatkozik arra, hogy a turisztikai főszezonban a Lánchíd hétvégi sétálóhíddá alakuljon – a hét hétvége alatt nagyjából 300 000-en látogattak el a világörökségi helyszínen zajló programokra.