A területi különbségek nőttek az elmúlt évek során, egyre több vendég keresi fel a Budapestet is magába foglaló központi régiót, míg az ország többi vidékére mind kevesebben jutnak el. A régiók közül a legnagyobb vesztes a Dél-Dunántúl, ahol a külföldi vendégéjszakáknak több mint a fele "eltűnt" a vizsgált időszakban.

Az anyag egyebek mellett megállapítja, hogy a Magyarország kereskedelmi szálláshelyein regisztrált külföldiek száma kisebb megszakításokkal növekedett az ezredforduló óta (2000-ben közel 3 millió, 2008-ban pedig 3,5 millió külföldi vendég elszállásolására került sor). Alig egy évtizede a külföldi vendégek száma még meghaladta a hazaiakét, de 2002-től a belföldi kereslet vált meghatározóbbá, és azóta is jelentősebb mértékben növekedett. Az ezredforduló évéhez viszonyítva 2008-ban a külföldiek száma 17%-kal, a belföldieké 2,95 millióról 4,14 millióra, 40%-kal emelkedett.

A különböző célú utazások miatt Magyarországot választó külföldiek megoszlásában kisebb átrendeződés következett be az elmúlt közel egy évtized során. A legtöbb vendég továbbra is Németországból érkezik, de számuk folyamatosan csökken. Az elemzés nyitó évében, 2000-ben 845 ezer német vendég érkezett, a vendégéjszakák száma ekkor még meghaladta 4,3 milliót. 2008-ban a német vendégek száma 600 ezer alá esett (565 ezer), a vendégéjszakáké 2,36 millióra mérséklődött.

Németország után a sorrendben három, nagyságrendileg közel azonos vendégszámmal rendelkező ország szerepel. Romániából, Ausztriából és Nagy-Britanniából hozzávetőleg negyedmillió vendég regisztrálására került sor. Az osztrák vendégek száma az elmúlt egy évtized alatt gyakorlatilag nem változott, a brit vendégek száma ugyanakkor dinamikusan nőtt és megduplázódott, míg a Romániából érkezetteké még jelentősebben, több mint háromszorosára bővült. A vendégszám e három ország esetében nem, a vendégéjszakák száma azonban jelentősen eltért. 2008-ban az osztrákok 690 ezer, a britek 627 ezer, a romániaiak 431 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szállásokon. Öt további ország esetében a vendégek száma 100 ezer fő feletti volt. Ezek közül a francia, a spanyol, a lengyel és különösen a cseh vendégek számának növekedése érdemel figyelmet, míg az itt nem említett országokból érkezők száma érdemben nem változott.

A külföldi vendégek szállástípusonkénti megoszlásából jól látszik, hogy a legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó négy- és ötcsillagos szállodák iránti kereslet a meghatározó. Ugyanakkor az egy vagy kétcsillagos szállodák egyáltalán nem vonzóak a külföldiek számára. A külföldi vendégszám területi megoszlása rendkívül koncentrált. Az elmúlt csaknem egy évtized során ennek mértéke tovább fokozódott. A tervezési-statisztikai régiók közül egyértelműen a közép-magyarországi régió (lényegében Budapest) tekinthető a külföldiek számára a legvonzóbb célpontnak. Az elmúlt években Magyarországra látogató külföldiek több mint hattizede (2008-ban 64,4%) a központi régiót kereste fel, míg arányuk 2004-et megelőzően 55-58% körül szóródott. Csupán két további régióban, a nyugat-dunántúliban és az észak-alföldiben volt megfigyelhető még növekedés, de ezek abszolút és relatív értéke eltörpült a közép-magyarországihoz képest. A vizsgált időszakban a külföldi vendégek számát a dél-alföldi és az észak-magyarországi régióban alapvetően stagnálás, míg a dél-dunántúli és a közép-dunántúli régióban számottevő visszaesés jellemezte. Ennek oka a Balaton térvesztésére és a német vendégek számának csökkenésére vezethető vissza. Az ezredfordulótól eltérően, napjainkra – a közép-magyarországi régió kivételével – már valamennyi makrotérségben többségben vannak a belföldi vendégek.

Az ország sok esetben egypólusú jellegét mutatja, hogy az elmúlt évben az amerikai, a brit, az izraeli, a japán és a spanyol vendégek kilenctizede kizárólag fővárosi kereskedelmi szálláshelyet keresett fel különböző célú látogatása során. Csupán ehhez a magas arányhoz képest volt valamivel mérsékeltebb a francia, az olasz, az orosz és a svéd vendégek budapesti összpontosulása, esetükben a vendégek hét-, illetve nyolctizede választotta a főváros szálláshelyeinek valamelyikét. A meghatározó küldő országok közül a németek, a lengyelek, a csehek, az osztrákok esetében Budapest mellett más preferált területek is jelentősek.

A Nyugat-Dunántúl vendégforgalmát elsősorban a németek és az osztrákok, valamint ennél kisebb súllyal a cseh és a romániai vendégek alakítják. A közép-magyarországi régióban a német, az osztrák és a romániai vendégek a meghatározóak, míg a Dél-Dunántúlon a német és az osztrák vendégek után a csehek alkotják a harmadik legnépesebb vendégkört. A keleti régiókba Németországból, Romániából és Lengyelországból érkeznek a legtöbben.

A tavalyi évben a hazai kereskedelmi szálláshelyek által realizált bruttó szállásdíjbevétel meghaladta a 140 milliárd forintot. A bruttó szállásdíjbevétel több mint hattizede (62,2%-a) kötődött külföldi vendégekhez, miközben arányuk a vendégeken belül 45%, a vendégéjszakák vonatkozásában pedig 50,1% volt. Az aránybeli különbséget a szállástípusok összetételhatása adja. A vendégek és a vendégéjszakák száma szerintihez képest az árbevétel magasabb része jelentkezett Budapesten. Gyakorlatilag a külföldiektől származó bruttó szállásdíjbevételnek majdnem a háromnegyede a fővárosra jutott.

Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy bár a vizsgált időszakban közel 6 millióról 7,6 millió fölé emelkedett Magyarországon a külföldi vendégek és 18,4 millióról közel 20 millióra az általuk eltöltött vendégéjszakák száma, a növekedés többsége Budapesten csapódott le, és a vendégek száma három, a vendégéjszakáké pedig Közép-Magyarország kivételével valamennyi régióban csökkent. Mindez természetesen tükröződik a szállásdíjbevételek megoszlásának változásában is.

Az anyag teljes terjedelmében az alábbi linken érhető el: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/kulfvendegreg.pdf