Az elmúlt évtized egyik legfontosabb turisztikai trendje, hogy a turisták egyre nagyobb mértékben előnyben részesítik a közeli úti célokat. A Magyar Turizmus Zrt. ennek a trendnek megfelelően 2011 óta erősíti a déli szomszédos országokban folytatott marketingtevékenységét. Részben a társaság tevékenységének eredményeként 2011-ben (a KSH előzetes adatai szerint) 11%-kal nőtt a déli szomszédos országokból hazánkba érkezők által a kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma, és a 2012. első negyedévi eredmények is jelentős bővülést mutatnak ezen piacok esetében.

A Magyar Turizmus Zrt. számos nagyközönségi és szakmai marketingakciót bonyolított le tavaly és az idei évben is annak érdekében, hogy Magyarország turisztikai kínálatára irányítsa a horvát, szerb és szlovén utazók figyelmét. Az akciók között elsősorban vásári megjelenések, szakmai- és sajtótanulmányutak, szakmai együttműködések, nagyközönségi rendezvényekre való kitelepülések, új honlapok, forgalomélénkítő online kampányok, szakmai prezentációk, workshop-ok és média-megjelenések találhatók.

Felismerve a déli szomszédos országokban rejlő további lehetőségeket, a Magyar Turizmus Zrt. – a még sikeresebb marketingtevékenység érdekében – részletesebben is meg kívánta ismerni az adott turisztikai piacokat, ezért 2011 végén és 2012 elején vizsgálta a lakosság utazási szokásait és Magyarország mint turisztikai desztináció imázsát Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában. A kvalitatív kutatás eredményei szerint Magyarország az aktuális fogyasztói trendeknek, a közelségének és a jó ár-érték aránynak köszönhetően kedvező helyzetben van a déli szomszédos országokban. Ahhoz azonban, hogy lehetőségeit kiaknázhassa, folyamatos piaci jelenléttel és intenzív marketingtevékenységgel kell árnyalnia meglehetősen sztereotip imázsát. A déli szomszédos országok turistáinak Magyarországról először Budapest, a fűszeres ételek, a fővárosi nevezetes épületek (Országház, Budai Vár) és a dunai hidak jutnak az eszébe.

A kutatás legfontosabb megállapításai

A három ország a sok hasonlóság ellenére nem kezelhető egységes piacként, lakóinak érdeklődési köre, ismeretei, általában véve az utazási tapasztalataik eltérnek, ami kihat véleményükre, Magyarországgal kapcsolatos attitűdjeikre is.

Az aktuális fogyasztói trendeknek köszönhetően Magyarország kedvező helyzetben van ezeken a piacokon közeli és kedvező árú desztinációként .

Bár földrajzilag közel vagyunk egymáshoz, nem ismerik kellőképp Magyarországot a déli szomszédos országok lakói.

Magyarország mint turisztikai desztináció imázsa sztereotip: a déli szomszédos országok turistáinak először Budapest, a fűszeres ételek, a főváros nevezetes épületei (például az Országház és a Budai Vár), illetve a dunai hidak jutnak az eszébe. A helyi turisztikai szakma tagjai némiképp árnyaltabb, de hasonló Magyarország-képről számoltak be.

Déli szomszédaink zárkózottnak látják a magyarokat, ami részben annak köszönhető, hogy nagyon nehéznek találják a kommunikációt velünk, a magyarok angoltudását meglehetősen hiányosnak találják.

A Magyarországra látogatók elégedetten távoznak, ám ez részben annak köszönhető, hogy előzetes várakozásaik nem túl magasak, az információhiány következtében nem tudják, mire számíthatnak magyarországi utazásuk során.

Elégedetlenséget a szerb és horvát turisták esetében a határátlépési nehézségek okoznak, illetve néha nem eléggé szakszerűnek és barátságosnak tartják a vendéglátóhelyek személyzetét.

Fő versenytársaink a déli szomszédos országokban Ausztria és Csehország, illetve maguk a déli szomszédos országok.