A rövid, de lényeges kérdéseket feszegető eseményen az előadók között volt két miniszter (majd kérdésekre is válaszolt) Gráf József (FVM) és Dr. Gyenesei István (Önkormányzati Minisztérium). A megbeszélés moderátora, Háber Tamás (MVI elnök) elsőként Gráf Józsefet konferálta föl, azzal a dicsérő mondattal, hogy amióta ő van a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium élén, nagy a csönd a tárca körül. (Ehhez a megjegyzéshez később Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke annyit tett hozzá, ennél is jobb lenne a pozitív hang.)

A vezérkar után a szakma szereplői közül Buday Péter mesterszakács, médiasztár és szakácskönyvíró sodró lendületű előadását hallottuk. Előadásából e helyütt mi se tudunk most sokat idézni (ígérjük, majd megtesszük), de pár dolgot igen. Például: ahhoz, hogy a magyar konyha megújulhasson, kell, hogy a gondolataikat megismerjék a döntéshozók. Vagy: az lehetetlen, hogy Magyarországon az élelmiszer alapanyagokról szinte semmit nem tudni, ki termelte, milyen körülmények között, milyen takarmányozással, milyen eredeti céllal (stb.). Leszögezte, ez a konferencia elsősorban a lelkiismeretről szól. Börzét javasolt, amely fórumon mindenki megjelenhetne az igényével, és a termelő pedig jelentkezhetne az árujával. És erősen ostorozta az ágazaton belül a képzési rendszert, az elavult tankönyveket, a soha konyhán nem dolgozó szakácsoktatókat és az „az a jó és finom, ami nagy!” konyhai elvet.

Molnár B. Tamás szaktudásának és kemény kritikáinak köszönhette itt a felkérést az előadásra, s hű is maradt magához. Véleménye szerint nem fenntartható a világhíres magyar konyháról szóló önálltatás. Jó hír viszont, hogy a vendéglősök egy része már belenézett a tükörbe. Kihasználva a miniszterek jelenlétét elmondta egyik vesszőparipáját, hogy tudniillik a magyar előírások messze szigorúbbak, mint amit az EU elvár (példaként hozva fel azt a 12 nm-es konyhát, amelybe 4 kézmosót és 4 további vízvételi lehetőséget kellett létesítsen a tulajdonos). Sok egyéb mellett fontosnak tartja, hogy Magyarország kiszálljon az olcsó tömegáru termelésből, s helyette a minőségi termékre koncentráljon, az igényes termelők összeírását a Magyar Gasztronómiai Egyesület nyár óta végzi és hamarosan nyilvánosságra hozza.

A konferencián sok érdekes hangzott el, a legmókásabb Dr. Buday Gábor, a Gundel Étterem igazgatójának felajánlása volt, mely szerint várja két kérdésre a választ – Miért olcsóbb Bécsben az áru? Miért állandóbb annak az élelmiszernek a minősége? – s a legjobb válaszokat beküldőket vendégül látja egy vacsorára.

(A konferenciáról szóló beszámoló teljes terjedelemében a Vendég & Hotel decemberi számában olvasható.)