Az idén összesen egymilliárd forint jut a magyarság számára kiemelkedően fontos helyi, megyei, valamint nemzeti értékek, köztük a hungarikumok megóvására - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője, a Hungarikum Bizottság titkára Budapesten, a Hungarikum Sajtóklub háttérbeszélgetésén.

Gyaraky Zoltán közölte: jelenleg 12 hungarikum van, amelyeket a hungarikumokról szóló törvény erejénél fogva nyilvánítottak azzá. Nyolc a világörökségi listán szerepel, a többi pedig az UNESCO szellemi, kulturális listáján kapott helyet. Ilyen a matyó hímzés, a mohácsi busójárás, a budai Várnegyed. A szakember megjegyezte: ezen a listán élelmiszer nem szerepel.

Emlékeztetett: abból a magyar értékből lesz hungarikum a törvény szerint, amely a magyarság által létrehozott csúcsszintű, nemzetközileg is elismert anyagi és szellemi alkotás, amit az ország határain kívül és belül egyaránt annak tartanak.

Megjegyezte: a jogi szabályozás célja többek között az, hogy a helyi, a külhoni és a magyar értéktárak széles körű nyilvánosságot kapjanak. A Hungarikum Bizottság titkára hangsúlyozta: a testület azon kíván őrködni, hogy a hungarikumok értéke megmaradjon, ezért nem kívánja azok számát mértéktelenül gyarapítani. Gyaraky Zoltán szerint évente várhatóan kevesebb mint száz értéket nyilvánítanak hungarikummá.

Az ülésen részt vett Horváth Zsolt országgyűlési képviselő is, aki a 2012. április 2-án elfogadott hungarikum törvény előzményeit ismertette. Kiemelte, hogy 2008-ban Veszprém megyében elindult egy folyamat, melynek az volt a célja, hogy minél több településen mérjék fel a helybeliek, milyen kulturális, természeti és gasztronómiai értékekkel rendelkeznek. A felmérés eredményeként helyi értéktárakat készítettek a települések. Ennek alapján jelent meg a Hagyományok, értékek és hungarikumok Veszprém megyében című kiadvány, majd a megyei lovas hagyományait összefoglaló brosúra. A program keretében helyi értékőrök képzésére is sor került, ezek a fiatalok és fiatal felnőttek önkéntesként vesznek részt a helyi értékek összegyűjtésében. Az idén jelenik meg új kiadványuk, az Ízek, illatok, receptek című, amely 7 település 130 receptjét foglalja össze – ez lesz az első hungarikum gasztronómiai kiadvány.

Gyaraky Zoltán a hungarikum törvény előzményeivel kapcsolatban elmondta, hogy 2008-ban született meg egy rendelet a hungarikumok védelméről, ennek alapján indult a Vidékfejlesztési Minisztériumban a Hagyományok – Ízek – Régiók program. Ugyanakkor született parlamenti határozat a hízott kacsa és liba termékek védelméről is. A 2012. évi törvény meghatározza a hungarikum és a nemzeti érték fogalmát. Egy piramisként kell elképzelni mindezt, melynek alján a helyi értékeket összefoglaló települési értéktárak, illetve a határon túli magyarlakta területek értékeit összefoglaló külhoni értéktárak állnak.

A Helyi Értéktár Bizottságok legalább három fős testületek, amelyekbe lehetőség szerint be kell vonni a helyi múzeumok, civil értékgyűjtő szervezetek képviselőit. Az értéktárakba adatlap kitöltésével lehet bekerülni. Ezekből válogatja ki egy szakértő bizottság a megyei értéktárakat, melyek közül választják ki a magyar értéktár elemeit. Ezek közül jelöli ki végezetül a 16 fős Hungarikum Bizottság a hungarikumokat. A Hungarikum Bizottságba egy főt delegál a turizmusért felelős minisztérium is. A turizmus egyébként külön kategória az értéktár szakterületi adatlapon.

Bárki kérheti saját településén a települési értéktár bizottságnál egy termék vagy esemény helyi értékké minősítését. Ha az adott településen nincs ilyen bizottság, akkor a kérvényező fordulhat közvetlenül a Hungarikum Bizottsághoz is. A külhoni nemzeti értékek összesítését civil szervezetek végzik, az ő listájukról a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága választja ki a magyar értéktárba kerülő elemeket.

Kivételként ágazati értékek, Európai Uniós közösségi listák és más nemzetközi megállapodások által védett listák elemei közvetlenül is bekerülhetnek a Magyar Értéktárba. Gyaraky Zoltán szerint a Magyar Értéktár több tízezer, a Hungarikum ezres nagyságrendű lehet, ha elkészül.

Cél az is, hogy aki már szerepel a hungarikumok gyűjteményében, az tanúsító védjegyet kaphasson. Ez a védjegy a tervek szerint nem lesz automatikus, hanem pályázni kell rá, de nem profit-orientált alapon kívánják működteti a rendszert – emelte ki Gyaraky Zoltán.

Legközelebb március 21-én Herenden ülésezik a bizottság, ahol várhatóan sor kerül három új hungarikum kihirdetésére is.

A Hungarikum definíciója

Olyan nemzeti érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével itthon és külföldön is a magyarság csúcsteljesítményét jelenti.

A nemzeti érték definíciója

A magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött olyan szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék kerülhet be, amely meghatározó jelentőségű, öregbíti hírnevünket és hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.