Világszerte mintegy 40 millió turista választotta úti célját az alapján, hogy egy filmben megtetszett neki a helyszín – derül ki a TCI Research 2012-es kutatásából. Desztinációtól függően száz utazóból egy és tíz között választanak filmnek köszönhetően nyaralási célpontot. Az Euroscreen uniós projekt résztvevői ennél is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a filmturizmusnak: szerintük tízből nyolc turista utazási terveit befolyásolják a filmek és tévésorozatok. „Azok a városok és régiók, amelyek a filmturizmusra építenek, leginkább a fiatalokat, a városlátogatókat és az életükben először odalátogatókat tudják megnyerni. A feltörekvő BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) polgárai azok, akik a legszívesebben döntenek filmes élményeik alapján” – hangsúlyozza a TCI Research.
Csapataink harcban állnak
Mivel az Egyesült Államok jóval drágább kontinensünknél, ha filmforgatásról van szó, egyre több hollywoodi produkció készül Európában. Földrészünk városai harcot vívnak egymással és a világ más tájaival, hogy megkaparintsanak maguknak egy-egy forgatást, ami sok pénzt és hírnevet hozhat számukra. Mindehhez számos eszköz áll a rendelkezésükre. A legalapvetőbb, hogy filmirodákat hoznak létre, amelyek segítségével a városvezetés kapcsolatot alakíthat ki a nemzetközi filmipar döntéshozóival. Ezek a filmes szervezetek ingyenes szolgáltatásként mutatják be a producereknek az adott desztináció forgatási lehetőségeit, infrastruktúráját, és asszisztenciát nyújtanak a forgatásokhoz. A legtöbb helyszín anyagilag is érdekeltté teszi a filmeseket, hogy mellettük tegyék le a voksukat. Számos országban adókedvezménnyel kecsegtetnek (Nagy-Britannia, Franciaország, Csehország, Magyarország), vannak, amelyek a koprodukciókat támogatják költség-visszatérítéssel, mint Belgium, és akadnak városok, amelyek elkülönítenek egy nagyobb összeget filmek támogatására. Ilyen London, Párizs és Bécs is.
A desztinációsmenedzsment-szervezetek is kezdenek rájönni, hogy érdemes a zsebükbe nyúlni, ha filmről van szó. A Máltai Turisztikai Hivatal például külön büdzséből finanszíroz filmforgatásokat Máltán. A szigetország a filmek tartalmát is igyekszik marketingérdekei szerint befolyásolni: a 25 százalékos adókedvezményt két százalékkal megfejeli, ha történelmi környezetbe ágyazzák a máltai jeleneteket. A Magyar Turizmus Zrt. anyagilag nem, de előadásokkal és szakmai együttműködésekkel ösztönzi a külföldi filmprodukciók Magyarországra hozatalát. Tanulmányutakat is szervez, hogy a hazai filmgyártás központjait és hazánkat mint ideális forgatási helyszínt népszerűsítse. Számos város turisztikai hivatala a filmalapokkal közösen finanszíroz produkciókat. Így tett a Visit Berlin is, amely a berlini és a német filmalappal karöltve kétmillió eurót adott a Don2 című indiai produkciónak. A befektetés hamar visszahozta az árát, hiszen a stáb a forgatás alatt hétmillió eurót költött el, a film bemutatóját követő három évben pedig részben a film hatására negyven százalékkal nőtt az indiai vendégéjszakák száma. A turisztikai marketingszervezetek európai versenyét minden bizonnyal a Visit Britain nyeri, amely a legtöbbet reklámozza Nagy-Britanniát filmekhez kapcsolódóan. Van is miből válogatnia: a szigetországban 2014-ben 222 filmet forgattak.
Woody Allent minden városnak!
Woody Allen amerikai rendező az utóbbi tíz évben örömmel enged az európai városok csábításának. Nem is nagyon tehet mást, hiszen magánéleti botrányai hatására kiesett a filmjeit finanszírozó stúdiók kegyeiből. Szerencséjére a kevésbé prűd európai városok megnyitották előtte pénztárcáikat, így a New York-i kulisszákat felcserélte London (Match Point, 2005; Férfit látok álmaidban, 2010), Barcelona (Vicky Cristina Barcelona, 2008), Párizs (Éjfélkor Párizsban, 2011), Róma (Rómának szeretettel, 2012) és a francia Riviéra helyszíneire (Káprázatos holdvilág, 2014). A rendező a The Telegraphnak azt nyilatkozta, hogy Európa városai nagylelkűen finanszírozzák a filmjeit anélkül, hogy korlátoznák alkotói szabadságát. Az együttműködés kölcsönösen előnyös: a felsorolt helyek mind jelezték, hogy komoly felfutást hoztak náluk a turizmusban a mester filmjei. Ma már a világ nagyvárosai egymásra licitálnak a Woody Allenért folytatott küzdelemben. Barcelona – amely múzeumot szeretne nyitni a rendező tiszteletére – 2008-ban egymillió dollárt adott a 17,5 millió eurós büdzséjű Vicky Cristina forgatásához. Stockholm akár a teljes, 18 millió dolláros büdzsét is állná egy svéd Woody Allen-filmhez. Az ajánlatra a hírek szerint igent is mondott a rendező, de egyelőre méltó forgatókönyvvel igyekszik előállni. Rio de Janeiro polgármestere, Eduadro Paes szintén azt ajánlotta Woody Allennek, hogy a produkció teljes költségét fizeti, csak Rióban is forgasson egy filmet.
Potyareklám a Facebookon
Az Európai Unió néhány éve 302 millió eurót áldozott arra, hogy hatékonyabb együttműködésre buzdítsa az európai filmipart és a turizmust. A 2012 és 2014 között nyolc ország részvételével lezajlott INTERREG projekt egyik legfontosabb célja az volt, hogy számszerűsítse és a piaci szereplőkben tudatosítsa a filmturizmusból származó gazdasági előnyöket. A Euroscreen (European Screen Destinations) nevű együttműködés keretei között számos tanulmány született. Az egyik legérdekesebb a projekt vezető szereplője, a Film London irányítása alatt valósult meg, és azt kutatta, mekkora összegű ingyenhirdetést produkálnak a filmek és a filmsorozatok egy-egy úti célnak. Mint kiderült, a potyareklámhoz elengedhetetlen a közösségi média, ahol rajongók sokasága dicsekszik el fényképekkel és pontos leírásokkal, hogy éppen ott áll, ahol kedvenc filmje adott jelenetét rögzítették. A Notting Hillben (1999) látott híres kék ajtó előtt ezrek pózoltak és posztoltak. Mindez 24,9 millió euró értékű reklámot jelentett London számára. A svéd Ystadnak 22,8 millió eurót kellett volna elköltenie hirdetésre, hogy annyi elérése legyen, amennyit a Wallander krimisorozat brit és svéd változatát nézők internetes bejegyzései jelentenek.
Magyar stúdiók csúcsra járatva
A Magyar Nemzeti Filmalap szerint Európában ma London után Budapest a második legfontosabb forgatási helyszín. Magyarország a verhetetlen áraknak köszönheti vonzerejét, ráadásul 2004 óta húszszázalékos adókedvezményt élveznek a nálunk forgatott filmek. Míg 2003-ig évente legfeljebb kétmilliárd forintot tett ki a hazánkban készült külföldi mozik éves költése, addig ez az összeg 2007-re 25 milliárdra ugrott. 2014-ben 20-ról 25 százalékra emelte a kormány az adókedvezményt, ezzel a legversenyképesebbé váltunk a régióban. Leginkább ennek köszönhető, hogy tavaly már több mint 50 milliárd forintot költöttek filmgyártásra a különböző produkciók Magyarországon, idén pedig 55 milliárdra számítanak a szakértők. Ezzel az európai élmezőnybe küzdöttük fel magunkat a filmipari költéseket tekintve, amelyek nyolcvan százaléka külföldi, nagyrészt amerikai alkotások számlájára írhatók. A magyar kormány legutóbbi intézkedése, hogy letéti számlát hoztak létre annak érdekében, hogy a nemzetközi produkciók a film gyártásával párhuzamosan tudják az adójóváírást igénybe venni.
A közvetett támogatáson túl vonzerőt jelentenek még Hollywood számára egységesített és könnyített közterület-foglalási szabályaink, fejlett filmes infrastruktúránk és filmeseink szakértelme. A megnövekedett kereslet mára azonban komoly szakemberhiányt okozott. A piac a jelenlegi létszám dupláját is felvenné, ezért a kormány, a szakmai felsőoktatás és a stúdiók képzések indításával igyekeznek utolérni a keresletet. Versenyelőny Budapestnek az is, hogy gazdag és változatos építészeti öröksége révén a világ számos városa kelthető benne életre kosztümös és high-tech környezetben egyaránt. Az amerikai filmgyártóknak jól cseng Andy Vajna, a filmipari kormánybiztos neve is filmproduceri minőségében. A The Hollywood Reporter a jövő öt legfontosabb keleteurópai forgatási helyszíne közé sorolja hazánkat. Az internetes lapnak, úgy tűnik, igaza is lesz. A három legnagyobb hazai filmgyártó, a Korda, a Mafilm és az Origo évekre előre teljesen betáblázta magát megrendelésekkel. A Saul fia Oscar-díja pedig majd két-három év múlva érezteti keresletélénkítő hatását.
Budapest mint kulissza
A filmturizmus sikere nagyban múlik a filmek sikerén – emeli ki a témában íródott 2009-es tanulmányában a Magyar Turizmus Zrt. Sajnos hazánkban az elmúlt két évtizedben meglehetősen felejthető alkotások születtek, és még az olyan világsztárok nevei sem garantálták a filmek sikerét, mint Robert Redford, Brad Pitt, Bruce Willis, Madonna, Uma Thurman, Antonio Banderas vagy Robert Pattinson. Turizmusunk számára egyelőre a forgatások idején eltöltött évi 100- 200 ezer vendégéjszaka és a kapcsolódó turisztikai költés az itt felvett produkciók hozadéka. Ez hatalmas érték – különösen, hogy a magasabb kategóriájú szálláshelyeket veszik igénybe a stábok –, ugyanakkor mivel a cselekmény helyszíneként elenyészően kevés filmben tűnik fel Budapest, a nálunk rögzített moziktól nem nagyon várhatunk turizmusélénkítő hatást. Az utóbbi évtizedekben több száz produkció készült Magyarországon, de talán egy kézen is meg lehetne számolni, Budapest hányban alakította saját magát. Így a fővárosunkban felvett filmek nyolcvan másik városhoz csinálhattak kedvet a mozinézők számára Párizstól Buenos Airesen át Pekingig. Ha valakit nagyon érdekel, fellelheti az interneten (imdb), hogy kedvenc filmjében valójában Budapestet és nem mondjuk Rómát látta, de „a nemzetközi piacon is hatékony reklámértékkel csak azok a produkciók bírnak, amelyekben Magyarország a film tényleges helyszíneként szerepel” – hangsúlyozza az MT Zrt.
A 2002-es, Eddy Murphey-s Én a kém (I Spy) volt sokáig az első és egyetlen hollywoodi mozi, amely a történet szerint is csaknem teljes egészében Budapesten játszódik, de csúnyán megbukott. Azóta tavaly szerepelt először amerikai produkcióban saját jogon mintegy 70 percet fővárosunk, sőt a Balaton is. A Kém (Spy) című James Bondparódia már kasszasiker volt és a kritikusok is szerették. Eredetileg ebben is más városok szerepét osztották volna a magyar helyszínekre, de a rendező annyira beleszeretett Budapestbe, hogy átírta a forgatókönyvet.
Magyar filmet a világnak!
A Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége nemrég azt írta egy közleményében, hogy szerintük „a magyar filmmenedzsmentnek olyan játékfilm, televíziós sorozat létrehozására és nemzetközi promóciójára kellene törekednie – nemzetközi pályázatok segítségével –, amelynek történeteiben az ország, egy-egy magyar térség, város imázsa jelentős szerepet kap”. Az Egynyári kaland című köztévés sorozatra illik ez a leírás, jóllehet belföldre készült. A tavaly nyáron vetített első évad a Balatonnál játszódik, és mintha a hazai tiniknek és a huszonéves korosztálynak szeretne kedvet csinálni a tóhoz. „Szerintem a készítőknek nem az volt a kifejezett szándékuk, hogy reklámozzák a Balatont, a sorozat pozitív hatásai azonban vitathatatlanok” – mondta el lapunknak Varga-Dani Barbara, a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Irodájának igazgatója. A szakember szerint a kezdeményezés erénye, hogy jól megragadja a balatoni életérzést, ugyanakkor az elmúlt 20-25 évben berögzült klisékre épít. Hazánkban úttörőként támogatott nagyjátékfilmet Kecskemét önkormányzata marketingcéllal. A 2010-es Igazából apa létrejöttéhez a forgatás és a stáb kényelmén túl 15 millió forinttal járultak hozzá. „A városnak nincs olyan turisztikai ereje, amellyel képes lenne hosszabb időn keresztül itt tartani a turistákat. Ezért azt kell eladnunk, amink van. Stratégiánk, hogy minden alkalmat megragadunk, hogy megmutathassuk Kecskemét különleges hangulatú köztereit, épületeit, gasztronómiai értékeit. A romantikus komédia kitűnő lehetőséget nyújtott erre, különösen úgy, hogy beleszólhattunk a forgatási helyszínek kiválasztásába” – mondta el lapunknak Takács Valentina kommunikációs vezető.
„Filléres” kampányok, óriási kasza
Ha egy turisztikai hivatal nem is költ a filmforgatásra, a bemutatójához még mindig megéri kapcsolódnia. 2012-ben a James Bond-filmek ötvenéves évfordulóján, a Skyfall bemutatójához Bond is GREAT Britain címmel kapcsolt turisztikai kampányt a Visit Britain. Filléres ráfordítással online játékot is indítottak a közösségi médiában, amellyel 12 millió fontnyi turisztikai költést ígérő piacot sikerült megszólítaniuk. Ez a társaság éves büdzséjének a negyede. Niall Gibbons, a Tourism Ireland vezérigazgatója eddigi legsikeresebb akciójukként tartja számon a Trónok harca-kampányt. A túlnyomórészt Észak-Írországban felvett világhírű HBO-sorozat 2014-es bemutatóját 11 hetes nemzetközi kampánnyal kísérték. „200 000 fontot költöttünk az akcióra, de ezzel annyi embert értünk el, mint ha 8,6 milliót áldoztunk volna hirdetésre” – állítja Gibbons. A tavaly megismételt kampánynak köszönhetően 2 millióval nőtt Írországban a tengerentúli utasok száma 2016-ra.
A sorozat az új mozi
Manapság különösen megéri sorozatok forgatását támogatni, hiszen már a legnagyobb hollywoodi sztároknak sem rangon aluli szerepelni bennük. A filmturizmus szempontjából a folytatásos történetek még az egész estés filmeknél is jobbak, hiszen minden új évadnál újabb hype-ot kaphat a produkció. Két világhírű trilógia, a Gyűrűk Ura és A hobbit is sorozatnak tekinthető, ráadásul bestsellernek számító regények adaptációi, ami szintén kulcsa lehet a filmsikernek. Segítségükkel Új-Zéland beírta magát a filmturizmus történetének legügyesebb szereplői közé. A szigetország turisztikai hivatala a Gyűrűk Ura első, 2001-ben vetített része óta a film képzeletbeli világaként, Középföldeként hirdeti Új-Zélandot. Így az elmúlt 15 évben a hat filmhez kapcsolódó turisztikai kampány hatására a fantáziavilág és a forgatási helyszínként szolgáló Új-Zéland neve egybeforrt. „Az ezredforduló óta ötven százalékkal nőtt a vendégérkezések száma nálunk. Ugyan a turistáknak csak egy százaléka mondja azt, hogy a Gyűrűk Ura miatt jött Új-Zélandra, de ők évente 27 millió dolláros bevételt jelentenek a gazdaság számára. Még fontosabb, hogy a hozzánk látogatók több mint nyolcvan százaléka tisztában van azzal, hogy nálunk rögzítették a fantasyket” – mondta el Gregg Anderson, a Tourism New Zealand egyik igazgatója a Forbes magazinnak 2012-ben. Új-Zéland csak 2014-ben vezetett be adókedvezményt (húsz százalék) nemzetközi produkciók számára.
Az ócsárlás is lehet reklám
A Kém című filmben a Four Seasons Gresham Palace Budapest hangsúlyos reklámot kapott azért cserébe, hogy a forgatást a ház teljes üzeme alatt valósíthatta meg a stáb. A szálloda fél évig adott otthont a produkció készítőinek, és a vezetőség némileg befolyásolhatta a forgatókönyvet is. Drew Clark értékesítési igazgató lapunknak elmondta, mivel a mozi elsősorban az úti célt adja el, legalább olyan fontos volt számukra, hogy Budapest jó színben tűnjön fel, mint hogy szállodájuk pozitív imázsát megjelenítsék a filmben.
A filmes portálok által nagyra értékelt (imdb: 8,1) 2008-as Erőszakik (In Bruges) a bizonyíték arra ugyanakkor, hogy akár egy fekete komédia is sokat tehet egy város népszerűsítéséért. Két brit bérgyilkos érkezik egy munka miatt Bruges-be, és arról vitatkoznak, a város egy unalmas koszfészek- e vagy egy ámulatba ejtő ékszerdoboz. Az egyik főszereplő, akit Collin Farrell alakít, válogatott káromkodásokkal ócsárolja Bruges-t. Aztán lassacskán belátjuk, hogy a pökhendi, címzetes tahó helyett inkább társának kell hinnünk, aki kifinomult angol úriember partneréhez képest. Szerinte Bruges lenyűgöző, és hogy erről meggyőzze kollégáját, a város legszebb látnivalóihoz cipeli el, így a történet előrehaladtával szemernyi kétség sem marad az emberben, hogy Bruges egy csoda, amit feltétlenül látni kell. A „Bruges-pesszimista” koncepció – amelybe egyébként nem szólt bele a helyi marketingszervezet – eredeti, szellemes, de veszélyes is, hiszen fordítva is elsülhetett volna, végül mégis óriási reklámot jelentett Bruges számára.
Díszletből témapark
A film hosszú évekkel később is érezteti hatását a desztináció életében, ha új turisztikai terméket építenek rájuk. Számos városban (például London, Párizs, Bruges, Prága) szerkesztettek olyan térképet, vagy fejlesztettek ki olyan okostelefonos alkalmazást a turisztikai hivatalok, amelyek segítségével kultikus produkciók forgatási helyszíneit járhatja végig a turista. Barcelonában és Párizsban a Woody Allen-filmekhez kapcsolódó séták a legnépszerűbbek az amerikai turisták körében. Budapesten az itt forgatott filmek kulisszatitkairól a moviewalking.com és a chainlessbudapest.com sétái rántják le a leplet. A budapesti Gresham Palace „Spy in Budapest” névre keresztelt csomagajánlatot dobott piacra a Kém bemutatója után. A Trónok harca megszállottjainak kedvéért tematikus utazási iroda nyílt Belfastban. A rajongók fantasyhősöknek öltözve járhatják be a képzelt föld, Westeros helyszíneit Írország-szerte. Néhány forgatási helyszínen a mai napig megélhetést hoznak a helyieknek az egykori kulisszák. Új-Zélandon a Gyűrűk Urának hobbitfaluja ma a szigetország egyik legnépszerűbb látványossága: évente 350 ezren keresik fel. Szintén közkedvelt Máltán az 1980-as Popeye-film után maradt díszlet, amely napjainkban témaparkként működik. Az aprócska spanyolországi Júzcar település 2011-ben a Hupikék Törpikék forgatása kedvéért 4000 liter kék festék segítségével Aprajafalvává változott. A film felvétele után a lakosság úgy döntött, hogy házaik továbbra is maradjanak kékek. A bemutatót követő két évben 180 ezer turista érkezett a „törpfaluba” kimondottan a film miatt. Korábban évente alig 300-an látogatták a várost.
India, az óriáspiac
India az az ország, ahol talán a leginkább kifizetődő a turizmus és a mozi árukapcsolása. Az ország lakossága bolondul a dalra fakadós, táncra perdülős, szerelmes vígjátékokért, amelyekből évente ezret készítenek és 2,7 milliárd jegyet adnak el rájuk. Az indiaiak nemcsak moziba járni, hanem utazni is egyre inkább szeretnek. Ma már több mint 15 millió indiai turista nyaral külföldön évente, 2020-ra pedig 50 milliósra becsülik az indiai kiutazók piacát. Az indiaiak különösen hálás filmturisták, hiszen már a forgatás idején megrohamozzák a produkció helyszínét, hogy láthassák kedvenc sztárjaikat. Bollywood – ahogy a bombayi filmipart nevezik – már a hatvanas évek óta szerepeltet európai helyszíneket filmjeiben, és a nyolcvanas években a magashegységi jelenetek forgatását a kasmíri konfliktus miatt Svájcba költöztették. Az ünnepelt bollywoodi sztárok odavoltak Svájcért, ennek köszönhető, hogy az alpesi ország azóta is az egyik legfelkapottabb úti cél az indiai nászutasok körében. Részben a Film London tevékenységének köszönhetően Londont is imádják a bollywoodi producerek: 2007 és 2013 között 17 nagyjátékfilmet forgattak ott. A Visit Britain bollywoodi mozik forgatási helyszíneire hívja az indiaiakat. Nagyszabású India-stratégiájának nagyköveteként egy híres indiai filmcsillagot (Saif Ali Khan) választott, és a brit TUI-val romantikus csomagtúrákat állíttatott össze. Az Európában felvett bollywoodi filmek hatására nemcsak Indiából lehet több vendégre számítani. Ezek a produkciók az angolszász országokban és Kínában is hatalmas tömegeket vonzanak. Ha a filmhez célzott turisztikai kampány is kapcsolódik, teljes a siker.
Egész estés országimázs
2011-ben a Zindagi Na Milegi Dobara (Csak egyszer élsz) új fejezetet nyitott az Európában forgatott bollywoodi filmek, sőt az európai filmturizmus történetében. A Spanyolországba legénybúcsúra érkező három fiatal indiai férfi története ugyanis olyan, mint egy egész estés Turespana-hirdetés. A három hetet felölelő romantikus road movie-ban láthatjuk a főhősöket ejtőernyőzni Sevillában, búvárkodni a Costa Braván, paradicsomot dobálni a bunoli La Tomatina fesztiválon és futni a bika elől Pamplonában. A film nem a spanyol marketingszervezet megrendelésére, de annak beleszólásával készült. A Turespana részt vett a helyszínek kiválasztásában, és ügyelt arra is, hogy közép- és luxuskategóriájú hotelek egyaránt feltűnjenek a filmben. A társaság nem szállt be a film 11 millió dolláros költségvetésébe, de 660 000 ezer dollár értékben közreműködött a forgatás lebonyolításában, és ugyanennyit elköltött a film reklámozására. Úgy tűnik, megérte: a bemutató után egy hónappal megduplázódott Indiában a spanyolországi vízumkérelmek száma, fél évre rá pedig a korábbi havi 700-800 vízumkérelem helyett 2500 érkezett. A bemutató évében az ibériai országba látogató indiaiak száma 65 százalékkal nőtt. Hamarosan készül a film folytatása egy spanyol tengerjárón.
Bruges-nek ez is bejött
A belgiumi Bruges-t is egy film rajzolta fel az indiai turisták térképére. A 2014-es PK minden idők legnagyobb bollywoodi kasszasikere volt Indiában és külföldön egyaránt. A romantikus szállal fűszerezett sci-fi komédia 15 percét forgatták Bruges-ben. A producerek körbeutazták Európát, hogy megtalálják a tökéletes helyszínt a két fiatal főszereplő megismerkedéséhez. Szóba jött Prága, Bécs és Berlin mellett Budapest is. A filmet 2014–2015 telén vetítették India-szerte, ehhez promóciós kampánnyal csatlakozott a Flamand és a Bruges-i Turisztikai Hivatal. A produkció hatására több túraszervező (Kuoni, Thomas Cook, Dewan Holidays) vette fel indiaiaknak kínált európai programjába Bruges-t. A nyugat-flandriai régióban – amelynek Bruges a legismertebb célpontja – 2015-ben 54 százalékkal nőtt az indiai vendégek és 23 százalékkal a vendégéjszakák száma az előző évhez képest – mondta el lapunknak Stef Gits, a Toerisme Vlaanderen vezérigazgatója.
Bollywood Budapesten
Hamarosan Budapestnek is meglesz a maga bollywoodi mozija. Április és június között negyvenfős stáb forgat fővárosunkban romantikus filmet, amelyben a város valóban Budapestként szerepel. A film 2017 februárjában, Valentin-nap környékén kerül a mozikba világszerte. A várakozások alapján legalább 25 millió néző látja majd. Ahhoz, hogy hazánk megnyerje magának a produkciót, az is hozzájárult, hogy az Air India áprilisban közvetlen járatot indított Delhi és Bécs között. Ettől várhatóan megugrik a régióba irányuló indiai turizmus. Hazánk már most sem panaszkodhat: 2014-hez képest tavaly 78%-kal nőtt az indiaiak száma, vendégéjszakáiké pedig 73%-kal. A Budapesti Fesztiválés Turisztikai Központ (BFTK) eddig leginkább a filmgyártók tájékoztatásával és a forgatások lebonyolításában való közreműködéssel járult hozzá a filmturizmushoz. Az indiai produkció lesz az első, amelyet a turizmusért felelős helyettes államtitkársággal közösen anyagilag is támogat a BFTK.
