Néhány nyugat-európai országban és Amerikában már elkezdődött olyan indexek kidolgozása, amelyek az objektív anyagi jólétet tükröző mutatóknál hűebben fejezik ki a fizikai-lelki-szellemi boldogulást komplexen magában foglaló, az objektív és a szubjektív tényezőket egyaránt tükröző „jóllétet”, megelégedettséget.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia az életminőség turizmus által történő javítását célozta meg. A stratégia végrehajtásáról szóló intézkedési terv előirányozta egy turizmus-specifikus életminőség-index (TÉMI-index) kidolgozását. A turizmus életminőség indexének kidolgozása 2006-ban kezdődött el, mely úttörő jelentőségű feladatnak számít mind turizmus-szakmai, mind pedig életminőség koncepcionális szempontból. Amennyiben tudományos mérésekkel igazolni lehet, hogy a turizmus javítja az életminőséget, az a szektor elismertségének további javulását eredményezheti.

A nemzetközi szakirodalom életminőség, boldogság kutatási eredményeire alapozva a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége 2006-2007-ben kidolgozott egy módszertant, amely alkalmas a turizmus életminőségre gyakorolt hatásának mérésére. A lakosság és a turisták kérdőíves felmérésén alapuló módszer alkalmazásának első tapasztalatait 2007. végén, 2008. elején három eltérő vendégkörű településen (Eger, Gyula, Siófok) vizsgálták a kutatók. A válaszok alapján arra lehetett következtetni, hogy az utazásnak, ha nem is kitüntetett, de számottevő szerepe lehet abban, hogy valakinek milyen a közérzete. A megkérdezettek véleménye szerint az utazás legfontosabb hatása, hogy az nagy mértékben gazdagítja az életet, és az utazások kifejezetten örömet okoznak. A jó közérzethez ugyancsak fontosak azok a tényezők, melyek a lakóhely turizmusának elengedhetetlen elemei, szolgáltatásai (pl. fürdők, kulturális rendezvények, éttermek) hiszen ezek egyben az ott élők számára is vonzó lehetőségeket biztosítanak a szabadidő színvonalas eltöltéséhez.

A Magyarországon már kipróbált módszertant az elmúlt hónapokban 10 országban tesztelték (Brazília, Csehország, Finnország, Malajzia, Portugália, Oroszország, Szlovákia, Dél-Afrika, Hollandia, és az Egyesült Királyság). A konferencián bemutatják a kismintás felmérések eredményeit, valamint a témát kutató, illetve azzal foglalkozó szervezetek képviselői megvitathatják a módszertan pontosításának lehetőségét. Végeredményben reális cél az, hogy a turisztikai életminőség index „Budapest módszerként” kerüljön be a szakmai köztudatba.