A résztvevők számára 16 előadó magas színvonalú felszólalása reflektált a térség hiányosságaira, adott iránymutatást azok fejlesztési lehetőségeire, valamint számolt be az eddig megtett fejlesztési lépésekről, sikerekről.

Hörcsik János, országgyűlési képviselő a terület 53 milliárd forintos kormány támogatását hangsúlyozta és az összefogás fontosságát emelte ki köszöntő beszédében. "Minden bejárható út a tokaji pincékbe vezet" - utalt a térség legfőbb vonzerejére.

Héjj Dávid, miniszterelnöki biztos, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács Elnöke - elfoglaltságai okán - köszöntőlevélben üdvözölte az egybegyűlteket, melyben hangsúlyozta:

"Fontos, hogy a 4 jármódban - gyalogos, lovas, kerékpáros, vízitúrázó - érintett szervezetek, közigazgatási szervek, a nemzeti park, oktatási intézmények, vállalkozások, önkormányzatok hálózatos megközelítésben működjenek együtt a térség meglévő képességeit jó irányba továbbépítő szándékkal."

Külön kiemelte: a kezdeményezés, hogy Sárospatak – mint az egyik legnagyobb múlttal rendelkező magyar iskolaváros – jelentős szerepet kapjon a Bejárható Magyarország Program (BMP) köznevelési és pedagógiai-továbbképzési területén, összhangban a 2013-as kormányhatározattal.

Tokaj-Hegyalja fontosságát tovább erősíti, hogy a magyar kormány „A Világörökség részét képező tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó települések fejlesztéséről” szóló, 799/2016. (XII. 20.) Korm. határozatban megjelent fejlesztési elképzelése a maga összetettségében kívánja megragadni, mit, miképpen és milyen forrásból kell fejleszteni az első ütemben. 

"Jelenleg olyan attrakciófejlesztésen dolgozunk, amik képesek a turistákat hosszabb időre is a térséghez kötni. A Kormány és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács abban tud segíteni, hogy a nagy infrastrukturális beruházások „becsatornázását” elősegíti Tokaj-Hegyalján. Épüljön minél több út és járda, legyenek felújítva a belterületi utak és a világörökség meghatározó épületei. Minél több olyan műemléket építsünk vagy újítsunk föl, amely becsalogathatja a turistákat."

Dr. Kiss Eliza, a kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztos Tolcsva település fontosságát hangsúlyozta. A település kastélyfejlesztésein és hozzá köthető programjain kívül kiemelte, hogy céljuk a 4 évszakos borvidék kialakítása.

A borra alapozott látnivalók közül az állami borvagyont őrző: Tokaji Muzeális Borok Gyűjteményére, mint kuriózum látványosságra építenék terveiket, amire úgymond ráépülő szolgáltatásokkal (turisztikai attrakciókkal, gasztronómiai programokkal, edukációs szolgáltatásokkal) a magyar bor imázsának tovább növelését szeretnék elérni.

Tiffán Zsolt, az Ős-Dráva Program megvalósításával kapcsolatos feladatok irányításáért és összehangolásáért felelős miniszteri biztos az Ormánság fejlesztését célzó program sikereiről, a terület egyediségéről és korlátairól tartott előadást.

A környék fejlesztésére szánt 30 milliárd forintból a terület turizmusát hivatott fellendíteni a - már eddig is hatalmas sikereket elkönyvelt, 2015-ben épült - Szaporca Látogatóközpont. A Dráva egyediségét, a víziturizmus origójaként fejlesztenék, a pihenőhelyek kialakítása a cél a közkedvelt evezős paradicsomban.

A kerékpáros turizmus jelentősége is megnőtt a térségben, a kijelölt útvonalak és a kölcsönzők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Villány, Siklós, Harkány közelsége okán az Ormánság szépségeit is felfedezhessék a kirándulók.

Aros János, Sárospatak polgármestere beszédében a város 14 milliárd forintos pályázati forrástámogatásából létesült és építés alatt álló fejlesztéseiről számolt be. Hangsúlyozta, a város kizárólag a turizmusban lát lehetőséget, arra szeretne építeni a jövőben is. A Végardó Fürdő, mint legnagyobb attrakció 4 évszakossá építése jelenleg is zajlik.

A polgármester a kerékpáros turizmus fejlesztésében nagy potenciált lát, a Tokaj-Nyíregyháza útvonal megvalósítása már a küszöbön áll, a Tokaj-Sárospatak útszakasz pedig tervezés szintjén valósult meg.

A vízi turizmus fellendítését a Bodrogon Felső-Bereczkitől Tokajig szeretnék megvalósítani, erre 150 millió forintos pályázati összeg áll rendelkezésre. A lovas turizmus tekintetében jelenleg a vadászlovaglásra fókuszálnak.

A város Eszterházy Károly Egyetemmel megvalósult együttműködése során létrejött a Hotel Furmint*** tanszálloda, valamint szeptemberben kezdődik a szőlész-borász mérnöki (BSc) alapképzés is. Aros János előrelépésről számolt be a vasút villamosításával kapcsolatban is és kiemelte a város területi fejlesztéseinek terveit is.

Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) rektora a Bejárható Magyarország Program (BMP) oktatási törekvéseit támogató, az intézmény pedagógus képzésének fontosságára reflektált beszédében, hangsúlyozta, hogy továbbképzési rendszerátalakítás zajlik ma Magyarországon, melyben az EKE a Komplex Alapprogram központjaként, oktatási centrumként fog működni.

Dr. Gál András, Levente a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítványának (HUNADI) kuratóriumi elnöke előadásában a BMP céljait, megtapasztalt kockázatait, nehézségeit, és Tokajra vetített jelentőségét ismertette. Kiemelte a Kárpát-medence nemzetpolitikai jelentőségét.

Visszautalt a Bejárható Székelyföld Konferencia sikerére, a találkozó konklúzióját példaként vetítette a résztvevők elé. A BMP közvetítő szerepének jelentőségét hangsúlyozta a civilek és a megfelelő közigazgatási szervek között. "Az út, ami 1000 éve adja magát..."

Strommer Dávid, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy tevékenységük a 27 Tokaj-hegyaljai település fejlesztésének koordinálására irányul. 7 átfogó pontból álló komplex tervük a kulturális, hagyományőrző, gasztronómiai fejlesztésekre éppúgy kiterjednek, mint a gazdasági és természeti fejlesztésekre.

Legfőbb céljaik között a vendégéjszakák növelését, a meghosszabbított - tavasz elejétől ősz végéig tartó - turista szezont és a visszatérő vendégeket említette.

Reflektált a térség szállásfejlesztési szükségleteire, melyen a Tokaj-Felső-Tisza Kiemelt Turisztikai Térség projectben igényelhető 5 milliárd forintos, kis szálláshelyek fejlesztésére irányuló támogatással kívánnak változtatni.

A Tokaj-Hegyalja térség előnyei a gasztronómia és borászat terén elvitathatatlanok, ezért egy közösségi infrastruktúra project keretén belül 6,7 milliárd forintból 3 közösségi borászat épül. Látogatóközpontokkal is gazdagszik a térség: Sátoraljaújhely, Mád Mezőzombor és Tokaj gyarapszik általuk.

Az ügyvezető kiemelte a programkínálat bővítésének, komplexitásának igényét is, fontos a széleskörű, sokszínű érdeklődői réteg megszólítása, a rendszerben gondolkodás, hogy a 27 település programjai egymásra épülve valósuljanak meg.

A világörökségi helyszínekre fordítható 3,5 milliárd forintos ráfordításból az építmények tartalommal megtöltése az elsődleges cél.

Fontos, hogy az aktív turisztikai fejlesztések (kerékpáros utak, vízitúrázást segítő infrastruktúra) összhangban legyenek egymással és az ezekre épülő szolgáltatások (pl. pihenők, telefonos APP-ok) is megvalósuljanak.
Veress Balázs az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója sikeres pályázataikról számolt be előadásában. A nemzeti park Tokaj-Hegyalja-Kassa között vasúti nosztalgia járat létrehozását tervezi valamint vízitúra élményútvonalat alakít ki a Bodrog mentén.

Bárdos Sarolta, a Tokaj Reneszánsz Egyesület elnökeként a borturizmus helyzetéről számolt be a hallgatóságnak. Véleménye szerint a térségi borkultúra előnyét látná, ha a turizmus különböző ágai összekapcsolódnának. A jármódok összehangolásától a tartalmasabb időtöltést reméli, mely' új szolgáltatásokkal párosulva a turisztikai fellendülést jelentené a terület számára. Előadásában a régió korlátainak felvázolása mellett a megoldásokra is javasolt iránymutatást.

Márton Péter, a Tállyáért Egyesület elnöke a település igényeit fogalmazta meg előadásában, miszerint a fejlődésükhöz megfelelő minőségű szállásokra, éttermekre és programokra lenne szükség, hogy a "találkozások földje" méltó helyen tündökölhessen Tokaj-Hegyalja térképén.

Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség (MLTSZ) elnöke a lovasturizmus gazdasági ágazat múltját, jelenét és reményteljes jövőjét vázolta fel a hallgatóság számára.

A jelen tervidőszak lovas fejlesztési irányai és lehetőségei a GINOP, VEKOP pályázatok, melynek támogatási keretének köszönhetően az aktív lovas-turisztikai hálózat egy újabb, belföldi kikapcsolódási lehetőséget megvalósító, különleges élményt nyújtó kínálati elem lehet a hazai turisztikai palettán.

Összhangban a Kincsem Nemzeti Lovas Programmal, valamint a Bejárható Magyarország Keretprogrammal, a GINOP 7.1.2-15 és a VEKOP-4.1.1-15 felhívások keretein belül olyan lovasturisztikai gerinchálózat létrehozását tervezik egy egyedi szolgáltatásokat kínáló budapesti központ létrehozásával, melynek működtetésében kiemelt szerep jut a lovas-szolgáltatóknak.

A létrejövő minőségbiztosított lovastúra-útvonalhálózaton a jogszabályi feltételek betartásával, a lovas turisták szakképzett vezetővel, vagy akár vezető nélkül is lovagolhatnak. Az útvonalakon való végig haladást GPS alapú rendszerek teszik lehetővé, információs táblák kihelyezése így csak az egyes megállópontokon szükséges.

Antal Ferenc, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség képviseletében arról számolt be, hogy a hazai 4000 kilométernyi folyószakaszok fejlesztésére a szövetség milyen koncepciót fogalmazott meg. A hiányosságok felméréseit követően a szövetség célja az infrastruktúra megfelelő kiépítése és a XXI. századi körülmények biztosítása. Terveik szerint tematikus flottákat telepítenének az adott kikötő igényeire szabva, vízitúra marketing kiadványt hoznának létre és fejlesztettek egy vízitúra szoftvert is, melynek segítségével különböző paraméterek alapján megkönnyítenék a vízitúrázók kirándulástervezését.

A rendszer a túraútvonal tervezésén kívül a résztvevők fizikumának kalkulálásán át az aktuális vízállásról is tájékoztatást ad, a felületen programok is választhatók, hajók foglalhatók, de megjelennek az egyéb turisztikai szolgáltatások is.

Benyó Balázs, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MaKeTuSz) elnöke többek között a Tokaj-Hegyalja térség nem megfelelő biciklis infrastruktúrájára reflektált előadásában. Hangsúlyozta a térség előnyeit, lehetőségeit és kiemelte a vízitúra hálózattal összekapcsolódás fontosságát.

Képes Józsefné, az Edutus Főiskola Digitális Szabadidő Térkép (DSZT) köznevelési szakértője a BMP és a NAT (Nemzeti Alaptanterv) együtthatóját elemezte. A BMP keretrendszere ugyanis megjelenik a NAT-ban. Hangsúlyozta: a 7-es mellékletben megfogalmazott 5-8. évfolyamosok számára heti egy órában megjelenik a BMP kerettanterve, a Nemzeti Lovaskultúra kerettanterve pedig a 3-5. évfolyamosok számára teszi lehetővé a heti 1 órás lovasoktatás beillesztését az oktatásba.

A speciális kerettantervek tehát akár túrázási lehetőséget is biztosítanának havonta legalább egyszer a T2 (a heti plusz kettő testnevelés óra) keretén belül. Ehhez mindössze a pedagógusok részéről érdeklődés, motiváció szükséges, szaktárgyi elköteleződést ugyanis nem igényel.

Javasalata alapján a gimnáziumok, szakközépiskolák is bevonhatóak lennének a kerettantervbe, természetesen az érdeklődésükhöz közelebb álló térinformatika szintjén: a GPS alapú terület-felmérésekben működhetnének közre.

Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetője kiemelte, hogy létezik közös vetülete a gyermekek szabadba csalogatásának és a digitális ismeretekre nevelésnek. A Digitális Oktatási Stratégia (DOS) célja, hogy senki ne hagyja el a köznevelési rendszert a digitális alapképzés elsajátítása nélkül.

A BMP lényege az ismeretek és kompetenciák átadása valós környezetben, élményekre támaszkodva. A tanításban és tanulásban fontos, hogy összekapcsolódjanak a rendszerek: élményalapú digitális fejlesztésekre van szükség.

Nikl István, az Intermap Kft. ügyvezető igazgatója a Digitális Szabadidő Térkép (DSzT) relevanciáját és felmérő eszközét, a magyar találmányt: a GeoMetert mutatta be előadásában. A DSzT naprakész útikönyv, intelligens térkép, navigációs eszköz, élmény és teljesítmény rögzítő valamint közösségi szervező eszköz.

Az újgenerácós rendszer jelenleg lovas, vitorlás és vízitúrázó jármódokat ölel fel. Továbbfejlesztése a legújabb GeoMeter technológiával zajlik, ami körpanorámás, 3D-s képet kínál a felmért területről. A Bejárható Székelyföld Program során a készülék eddig 165 km gyalogos jármódbeli, 215 km kerékpáros jármódbeli és 75 km lovas jármódbeli utat mért fel.

Pénzes Erzsébet, a Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhelyének vezetője az Edutus Főiskola új, balatonfüredi képzési helyének tervét mutatta be. A főiskola által gondozott Bejárható Magyarország Program (BMP) balatonfüredi központja elsősorban turisztikai képzési kínálatot tervez.

A BMP-hez kapcsolódó képzések mellett az Edutus Főiskola új telephelye balatoni fejlesztési tudásközponttá is szeretne válni, ahol Balatonfüred és vonzáskörzete, valamint a Balaton régió lakossága számára a munkaerőpiaci igényeinek megfelelő felsőoktatási képzések egy balatonfüredi képzési helyszínen válnának elérhetővé.

A felsőoktatási és felnőttképzési centrum közvetlen segítséget és interszektorális együttműködési lehetőséget nyújt a turizmus terén tevékenykedő szervezeteknek, vállalkozóknak.

A konferencia során felvetett fejlesztési kérdések további megtárgyalása céljából a Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhelye a konferencia résztvevőivel egy virtuális Bejárható Tokaj Program Műhelyt hoz létre, valamint a www.bejarhatomagyarorszag.eu felületen tájékoztató, véleményező fórum indítását tervezi a témában.