A New York-i terrortámadást követő recesszió éveiben 2001 és 2003 között kevesebben jöttek a tengerentúlra, Európa részesedése 38,9 százalékról 35,2 százalékra csökkent, jóllehet, még így is az első helyen szerepelt a tengerentúli úti célok ranglistáján. Hazánkat az amerikai kiutazók 1,4 százaléka kereste fel az említett időszakban, ez az Európába utazók 3,9 százalékát tette ki. Érdekes, hogy míg Európa részesedése 2001 és 2003 között 3,7 százalékkal csökkent, Magyarország piaci részesedése csak 0,1 százalékpontos csökkenést mutatott, azaz hazánk részesedése az európai utazásokból a visszaesés éveiben növekedett. A szeptember 11-ét követő átmeneti negatív trend már 2003-ban enyhült, tavaly pedig a vendégforgalmi adatok abszolút értékben meghaladták a 2001-es szintet és alig maradtak el a rekordévnek számító 2000-es értékektől. A tavalyi év egyébként már egész Európa számára kedvező eredményeket hozott: becslések szerint 5 százalékkal növekedett a kontinensünkre irányuló amerikai vendégforgalom.
Az USA a rendszerváltozás óta lett hazánk egyik legfontosabb turisztikai küldőpiaca, amely a kereskedelmi szálláshelyek és a szállodák vendégéjszakái alapján jelenleg az ötödik helyen áll. A Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodaájának adatai alapján 1990 és 2000 közötti időszakban 61,9 százalékkal nőtt az amerikai látogatók száma, miközben az összes külföldi látogató száma 17,3 százalékkal csökkent. Országunkban az amerikai vendégek 94 százaléka szállodák szolgáltatásait veszi igénybe. Átlagos tartózkodási idejük 2,9 éjszaka, ami rövidebb ugyan a 3,2 napos átlagos külföldi tartózkodásnál, 1000 dolláros fajlagos költésük azonban jóval az átlag fölé emelkedik. A legtöbb amerikai vendégéjszaka a nyár elején, májusban és júniusban, illetve júliusban realizálódik. Regionális megoszlásban a vendégéjszakák 90,4 százalékát a Budapest–Közép-Duna vidék régióban töltik el, emellett a Balaton és a Nyugat-Magyarország régió 2 százalékos értéke emelkedik ki a többi régió 1 százalékos részaránya közül.
Terület | 9631 E km2 |
Lakosság | 295,7 millió fő |
Kiutazók száma (2003) | 54,2 millió fő |
Kiutazók költése (2003) | 56,2 millió dollár |
GDP értéke | 10982 milliárd USD |
Egy főre jutó GDP | 32800 USD/fő |
GDP növekedés | 3 százalék |
Infláció | 2,3 százalék |
Munkanélküliség | 6 százalék |
Forrás: TT-gyűjtés |
Jó árral a gyenge dollár ellen
Az amerikai utazók körében szűkebb régiónk, a Visegrádi Négyek országairól (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) jórészt az információk hiányának köszönhetően – negatív kép él, az egyes országok imázsa azonban már sokkal kedvezőbb. Turisztikai szempontból vonzó úti célnak tartják a régiót elsősorban építészete miatt és azért, mert a „régi Európa” hangulatát kínálja. A V4-ek előnyei közé sorolják a biztonságot és a nyugateurópaiénál kedvezőbb árakat is. Az utóbbi a gyenge dollár és abból adódóan az utazási költségek várható növekedése miatt különösen fontos. Az amerikaiak Csehországot és Magyarországot tartják régiónk legfejlettebb országainak, és úgy vélik, itt találják a legtöbb attrakciót is. Hazánkat a Visegrádi Négyek többi államától egyedülálló – tágabb értelemben vett – kulturális kínálata különbözteti meg számukra, például a zsidó örökség, a gasztronómia, a cigány zenekarok hegedűjátéka és a termálfürdők.
Egyénileg vagy szervezetten?
Az on-line turisztikai piac rendkívül fejlett az Egyesült Államokban. A felnőtt lakosság fele egyénileg, interneten keresztül foglalja utazásait. A népesség 70,8 százaléka, azaz 207,5 millió lakos rendelkezik internet-hozzáféréssel, és az on-line turisztikai költés 2003-ról 2004-re 40,4 milliárd dollárról 50,9 milliárd dollárra emelkedett. És nemcsak a 20 éveseké az internet: a nyugdíjaskorú generációk körében rohamosan növekszik a felhasználók száma. Míg 2000-ben a 65 év fölötti amerikaiak 15 százaléka használta rendszeresen a netet, mára már 26 százalékuk szörfözik a hálón.
Az amerikai Nemzeti Utazási Szövetség tagjai ennek ellenére úgy vélik, hogy ismét elérkezett a szervezett utak ideje. Azzal érvelnek, hogy az 55–65 év közötti, úgynevezett baby boomer generáció, amely tíz éve kizárólag egyénileg utazott, mára elfáradt, elkényelmesedett, és szívesen szervezteti meg útját irodával. Az USA-ban ez a korosztály költ a legtöbbet utazásra, összesen 270 millió dollárt évente. Ők rendelkeznek a szabadon elkölthető jövedelmek 50 százalékával, és a luxusutazások 80 százalékát is ők veszik igénybe. Őket célozta meg tavaly nyár elején Tony Curtis-kampányával a Magyar Turizmus Rt. is, amely 8 százalékos szállodai vendégforgalom- növekedést remélt az akciótól a 2004-es évre. Várakozásaikat messze felülmúlták az eredmények: tavaly a tervezettnél kétszer, mintegy 16 százalékkal több turista érkezett kereskedelmi szálláshelyeinkre.
Az amerikai utaztatók azt remélik, hogy a gyengülő dollár is az ő malmukra hajtja a vizet. A szervezett utakra most befizetők 20-40 százalékos megtakarítást érhetnek el az egyéni utasokkal szemben, mivel ők még a tavaly év végi árfolyamon kiajánlott katalógusárakon utaznak.
Zsámboky Gábor, a Magyar Turizmus Rt. New York-i külképviselője arra mutatott rá, hogy a magyar beutaztatók számára még a szervezetten érkező vendég sem feltétlenül jelent piacot. Míg ugyanis 10-15 éve az amerikai túraszervezők még bevonták útjaik szervezésébe a magyarországi beutaztató vállalkozásokat, ma már közvetlenül a szállodákhoz és az egyéb szolgáltatókhoz fordulnak. A szakember a hazai tour-operátorok egyetlen esélyeként a szervezést igénylő, egyedi, interaktív, az interneten közvetlenül nem foglalható szolgáltatáscsomagokat nevezte meg, amelyekkel azonban nemhogy helyük, hanem garantált sikerük lesz az amerikai piacon. A hagyományos buszos körutazásokat már nem lehet eladni az amerikai utasoknak. A mozgalmas, maradandó élményt nyújtó, különleges ajánlatokra vevők, legyen az bortúra, gourmet túra főzőtanfolyammal, vagy színházi barangolás a kuliszszák mögött. Akad olyan szentendrei szolgáltató, amely ezt felismerve, angolul beszélő magyar családoknál uzsonnáztatja vendégeit. A program sikere folytatást kívánt; az utasok hamarosan a helyi képzőművészek alkotóműhelyeibe is bepillantást nyerhetnek.
Összes kiutazásból (%) | Összes európai kiutazásból (%) | ||
1. | Egyesült Királyság | 14,1 | 40,1 |
2. | Franciaország | 11,3 | 32,1 |
3. | Olaszország | 10,8 | 30,8 |
4. | Németország | 8,8 | 25,0 |
5. | Ausztria | 5,3 | 15,1 |
6. | Spanyolország | 5,2 | 14,9 |
7. | Hollandia | 5,0 | 14,3 |
8. | Írország | 4,8 | 13,7 |
9. | Svájc | 4,8 | 13,5 |
10. | Belgium | 3,2 | 9,2 |
... | ... | ... | ... |
20. | Magyarország | 1,4 | 3,9 |
Forrás: Magyar Turizmus Rt. Piac és Termékelemzési Iroda |
Az amerikai, aki hazánkat választaná
Egy 2003-as felmérés szerint az amerikai kiutazók 18,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy különösen szívesen, vagy nagyon szívesen ellátogatna Magyarországra. Ez a közel 6,7 millió főt számláló szegmens az amerikai felnőtt lakosság 3,1 százalékát teszi ki. A felmérés szerint a Magyarország potenciális célcsoportjába tartozó amerikai turista tapasztalt utazó, városban lakik, az átlagnál magasabban képzett és költségtudatos, annak ellenére, hogy viszonylag magas jövedelemmel rendelkezik. Fontos számára, hogy megismerje az ország kultúráját, utazását jó előre megtervezi, de hajlandó gyors döntésre is, hogy a kedvező ajánlatokat kihasználhassa. Többnyire önállóan utazna, csupán minden ötödik venne részt szervezett, elsősorban valamilyen tematikus úton. Egy desztináció kiválasztása során inkább a világhálón keres információt, mintsem utazási irodához fordulna. Kilencven százalékuk rendelkezik internethozzáféréssel, elsősorban a légitársaságok, a szállodák és az on-line utazási irodák honlapjait figyelik, illetve használják. Legtöbbjüknek van e-mail címe, és 50 százalékuk szívesen kap utazási ajánlatokat drótpostán.