Noha az áprilisi erős kitörés okozta globális zűrzavar már lecsillapodott, kisebb hamufelhők azóta is több helyen okoztak zavart a légi közlekedésben Izlandtól egészen az onnan 4100 kilométerre fekvő Törökországig. A légiirányítók és a geológusok szerint Európának fel kell készülnie arra, hogy időnként hirtelen fel kell majd függeszteni a légi forgalmat, a változó széljárások mozgatta hamufelhők miatt.
A vulkán kitörését követően nem sokkal hatalmas mennyiségű, s a repülőgépek hajtóműveit eltömítéssel fenyegető vulkáni hamu árasztotta el Európa légterének északi részét, ezért április 15-től 20-ig lezárták a légifolyosókat. A légtérzárlatok miatt mintegy 10 millió utas rekedt a repülőtereken világszerte. Azóta a hamufelhő megritkult de az észak-atlanti légi utakra is kiterjedt, naponta kitérőkre kényszerítve járatok százait. Egyes társaságok már kínálnak biztosítást a vulkáni hamu miatti késések ellen, de ezek összege gyakran nem fedezi a jelentősebb váratlan költségeket, így a szállodai költségeket sem. Az egyik legnagyobb brit biztosító, a Direct Line pedig április 20-án bejelentette, hogy az általa kínált szolgáltatás nem terjed ki a hamu okozta károkra, mert az "utasok annak tudatában vásárolnak biztosítást, hogy baj van". Számos utas azonban a jelek szerint nem törődik a hamu okozta kockázattal.
A vulkán közelében fekvő Norvégiában például az idegenforgalmi szakemberek szerint ezen a nyáron nem várható visszaesés a mediterrán járatokra történő foglalások számában. A Thomas Cook brit utazási iroda pedig csütörtökön arról számolt be, hogy az elmúlt négy hétben a nyári foglalások 5 százalékkal haladták meg a várakozásokat. Az európai és az amerikai légi járatoktól is függő ír turisztikai központokban azonban sivár nyári szezonra számítanak, ha a vulkán nem áll le. A dublini kormány ezért figyelmeztette az idegenforgalom képviselőit, hogy a külföldiek kiesésének kompenzálására fordítsanak több figyelmet a belföldi és a komppal szállítható vendégekre. A hamufelhő miatti átirányítás esetén egy sugárhajtóműves repülőgépnél, a mérettől függően, csak az üzemanyagköltség 5-10 ezer dollárral is nőhet például egy kétórás kitérő esetén. A múlt hétvégén a Lufthansa gépei nem tudtak leszállni Münchenben, ezért a gépeket más repülőterekre irányították, majd az utasokat busszal szállították a az eredeti célállomásra. Thomas Jachnow, a Lufthansa szóvivője szerint még nem számolták ki, hogy mennyi volt az extra költség. De több tucat európai légitársaság kényszerült már hasonló helyzetbe, ami miatt kormányzati és uniós próbál kért segítséget, a többi között a földön rekedt utasok elszállásolásáért és étkeztetéséért. A Lufthansa, Európa pénzügyi értelemben egyik legstabilabb légitársasága a terveinek megfelelően áll a jegyfoglalások terén.
Elemzők szerint azonban a legtöbb, anyagilag kevésbé szilárd alapokon álló légitársaság nyeresége a nyári forgalomtól függ. Éppen ezért sokat várnak az Európai Uniótól. Részben a vulkáni tevékenység előrejelzésében. A két nagy ír légitársaság, az Aer Lingus és a Ryanair a héten azzal vádolta meg a angliai központú Vulkanikus Hamu Tanácsadó Központot és a brüsszeli Eurocontrol a légi biztonság ügynökséget, hogy megalapozatlan információk alapján döntenek a légi folyosók lezárásáról. A két légitársaság felszólította az EU-t hogy hozzon létre egy alapot, annak érdekében hogy még a nyár előtt amerikai típusú intézkedéseket vezessenek be az európai légtérben. Javaslatuk szerint a többi között egy speciális repülőgépnek kellene bemérnie és elemeznie a hamufelhőket. Erre a jelenlegi előrejelző rendszer nem terjed ki. Jose Luis Barrera, a Spanyol Geológusok Kollégiumának alelnöke szerint Európának minimum a nyári időszakra, de talán még annál is tovább fel kell készülnie a hamu okozta kellemetlenségekre. Emlékeztetett rá, hogy az Eyjafjallajökull legutóbbi kitörése 1821-től 1823-ig tartott. "Meg kell tanulnunk együtt élni a vulkánnal, ahogy a kaliforniai emberek megtanultak együtt élni a földrengés-fenyegetettséggel" - mondta Barrera. (MTI)
