Bár kereskedelmi szálláshelyeinken ma már jóval alacsonyabb az osztrák vendégéjszakák száma, mint 15 évvel ezelőtt, Magyarország számára tavaly még Ausztria volt a második legfontosabb küldőország. Az ez évi adatok alapján már csak a dobogó harmadik fokán állhatnak az osztrákok, a németek és a britek mögött.
Az IPK piackutató cég szerint Magyarország a külföldi üdülések alapján a hetedik legkedveltebb ország az osztrákok körében. Ausztria a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján Németországot követően Magyarország második legfontosabb küldőországa volt 2004-ben. A Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájának kutatásai alapján az osztrákok közül sokan olyan jól ismerik Magyarországot, hogy hazánkra, mint belföldi úti célra, vagy mint a 10. osztrák tartományra tekintenek. Magyarország legfőbb vonzerejének a megkérdezettek 34 százaléka a turisztikai szolgáltatások kedvező árérték arányát tartja. Az osztrákok legkedveltebb úti céljai: Sopron és a határ menti régió (46 százalék), Budapest (34 százalék) és a Balaton (19 százalék). Az osztrákok 73 százaléka autóval érkezik hozzánk, 15 százalékuk autóbuszt és 7 százalékuk vonatot vesz igénybe. Nagy részük hotelben száll meg (56 százalék), 10 százalékuk magánszálláshelyet választ, 9 százalékuk pedig barátoknál, rokonoknál alszik. A magyarországi utazás tervezése és az itt-tartózkodás során használt információforrások között a legjelentősebb az internet (35 százalék), valamint az utazási irodák (32 százalék) részaránya.
Vendégből ingatlantulajdonos
Az, hogy a 90-es évek óta nagyarányú csökkenést mutat az osztrák vendégéjszakák száma, és ezzel egyidejűleg növekszik a rövid tartózkodású osztrák turisták részaránya, elsősorban az ingatlanvásárlások számlájára írható. Az osztrák tulajdonban lévő magyarországi ingatlanok száma 120 ezerre tehető, ezekben 10 millió vendégéjszakát is eltöltenek szomszédaink. Erdei János, az MT Rt. Németország– Ausztria–Svájc régiós igazgatója szerint nem várható, hogy az osztrák vendégéjszakák száma valaha is eléri a 90-es évek elejére jellemző évi 1 milliós nagyságrendet, de fejlődésre a jelenlegi szinthez képest mindenképpen számíthatunk. A szakember az egészségturizmusban lát kitörési pontot: az elmúlt évben 55 százalékkal nőtt a gyógy- és wellness-szállodákban eltöltött osztrák éjszakák részaránya. Az ország keleti része, sőt még Budapest is kiaknázatlan lehetőségeket rejt. Az osztrák utaztatók egyelőre túlnyomórészt csak a Dunántúlra szerveznek utakat. Az igazgató kiemelte, hogy Ausztriában a legkisebb beruházással, ugyanakkor a legnagyobb hatékonysággal az interneten keresztül hirdethet a magyar szolgáltató. Erdei szerint a marketingköltségek 80 százalékát érdemes erre a területre áldozni.
A bevásárló is sokat költ, bár nem turista
Probáld Ákos, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője kutatásaikra hivatkozva arra hívta fel a prezentáció résztvevőinek figyelmét, hogy a hazánkba érkező osztrák látogatók nagyobb része – az ötmillióból mintegy hárommillió – egyetlen vendégéjszakát sem tölt el nálunk. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az egy napra érkező „sógorok” rengeteg pénzt hagynak itt: az összes költésnek csaknem egyharmadát, mintegy 52 149 millió forintot. Éppen ezért előrelépés, hogy ha a vendégéjszakák száma nem is, a látogatóké viszont növekedett az elmúlt évben mintegy 7,53 százalékkal, és elérte az 5,2 milliót. A KSH adatai szerint az egynapos látogatók közül még mindig messze a legtöbben, mintegy 1,4 millióan vásárolni jönnek, 700-700 ezer az átutazó, illetve a szabadidős turista.
A FlixBus új közép-európai járatával bővíti a Magyarországról elérhető úti célok kínálatát. A naponta közlekedő közvetlen járat kényelmes és megfizethető lehetőséget kínál Sopron lakosainak, hogy felfedezzék Varsó gazdag kulturális életét.
Olyan lépést tett a Volánbusz, mintha náluk senkit nem érdekelné, hogy a főszezon közeledtével tömegközlekedési eszközzel is el lehessen érni hazánk nyári legfőbb turisztikai célpontját a főváros felől.
Újabb légijárat indul Magyarország és Kína között, így idén júniustól immár egy hetedik kínai nagyváros, Sencsen is közvetlenül elérhető lesz Budapestről.
2023-ban több mint 1 millió tonna szén-dioxidot kibocsátását előzték meg az utazók azzal, ha buszos utazást választottak más közlekedési módok, például autó vagy repülő helyett.
Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
