– A ferihegyi repülőtér óriási fejlődési potenciállal rendelkezik. Tavaly különösen látványos volt a növekedés. Ferihegy véleményem szerint olyan lehetőségek előtt áll, mint a Stansted repülőtér a 90-es évek elején. Célunk, hogy a mostani nyolcmillióról 2011-re 12 millióra, 2020-ra 20 millióra, 2025-re pedig 25 millióra növeljük az utasszámot. Jelenleg egyébként ekkora az éves forgalma Stanstednek, London harmadik legnagyobb repülőterének.
Milyen beruházásokra van szükség a fenti célok eléréséhez, és mikor valósulhatnak meg ezek?– Annak érdekében, hogy a forgalomnövekedéssel lépést tartsunk, a repülőteret jóformán azonnal el kell kezdjük fejleszteni. Olyan léptékű lesz ez a beruházás, amekkorát Ferihegyen még senki nem látott. A Budapest Airport Rt. (BA) vállalta, hogy minimum 65,5 milliárd forintot invesztál a repülőtérbe 2006 és 2011 között. Ez gyakorlatilag napi 40 millió forintot jelent. A fejlesztések többsége a 2- es terminált érinti, ahol összekötjük és egy épületbe olvasztjuk az A és a B terminált. A bővítés során megnöveljük a check-in pultok számát, építünk egy hatalmas új területet boltok és vendéglátóhelyek számára, több ülőhelyet létesítünk az utasok számára, továbbá növeljük az épület előtti külső parkolót. A repülőgépek számára új távoli állóhelyeket (ún. piereket, mólókat) építünk, új többemeletes, illetve felszíni autóparkolókat hozunk létre, és új cargóbázis, illetve logisztikai központ kialakítását is tervezzük.
A prágai repülőtérhez és különösen a bécsihez képest Ferihegy utasforgalma még mindig viszonylag alacsony. Véleménye szerint fel tudja venni a versenyt a budapesti repülőtér e két meglehetősen erős közeli versenytárssal?
Az is tény azonban, hogy a versenytársaink jelenleg általában versenyképesebbek, mint Ferihegy, elsősorban árstruktúrájuk miatt. A versenyképesség növelése érdekében csökkentenünk kell az árainkat, és nem csupán a leszállási díjakat, hanem a repülőgépek földi kiszolgálási díjait is. A kormány egyébként a 2005. évinél alacsonyabban határozta meg az idei hatósági árakat, de mi még tovább csökkentjük ezeket. Ha megfelelő mértékben szállítjuk le az árainkat, akkor Ferihegy vonzóbb lehet más, új légitársaságok számára is. Manapság a távoli földrészekre utazó magyar állampolgároknak általában Budapestről el kell repülniük egy európai átszállóhelyre, és ott kell felszállniuk az úti céljukba tartó légi járatra. Már megkezdtük a tárgyalásokat különböző légitársaságokkal, hogy közvetlen járatokat indítsanak Ferihegyről új országokba, távoli desztinációkra. Megpróbáljuk visszacsábítani azokat az utasokat, akik most még kénytelenek más hubokat igénybe venni. Végül, de nem utolsósorban, megvizsgáltuk Magyarország turisztikai potenciálját, és hihetetlen növekedési lehetőségeket láttunk benne. Nem titkolt célunk, hogy a régió első számú repülőterévé tegyük Ferihegyet.
A fejlesztésekhez szükség van-e új területek vásárlására a repülőtér környékén?– Nincs, ugyanis Ferihegy legfőbb vonzereje, hogy két kifutópályája van, ami hasonlóvá teszi Heathrow- hoz, ráadásul a területük is nagyjából azonos.
Milyen lépéseket tesznek a repülőtér nyereségességének növelésére a foglalkoztatásban?– Igyekszünk megegyezésre törekedni a szakszervezetekkel. Vállaltuk, hogy március elsejéig nem bocsátunk el senkit. Közben folyamatosan egyeztetünk a munkavállalók képviselőivel. Az állammal kötött szerződésben vállaltuk, hogy a leépítés mértéke nem haladhatja meg a jelenleg alkalmazásban álló létszám 18,6 százalékát. Biztos vagyok abban, hogy a szakszervezetek és a menedzsment közötti tárgyalások kimenetele sikeres lesz mindkét félre nézve. Mi a BAA-nál minden általunk üzemeltetett repülőtéren jó kapcsolatot ápolunk a dolgozókkal.
A repülőtéren jelenleg kevés vendéglátóhely üzemel, és az árak is megdöbbentően magasak.– Jelenleg végzünk egy felmérést arra vonatkozóan, hogy utasaink milyen jellegű vendéglátó szolgáltatásokat igényelnének a repülőtéren. Mi is kaptunk visszajelzéseket a magas éttermi árakról, így vizsgáljuk, hogy az árak és a nyújtott szolgáltatások arányban állnak- e egymással, és ha szükséges, üzleti partnereinkkel együtt megtesszük a szükséges lépéseket.
– A Ferihegy 1 nagyon jó terminál, évente 2,5 millió utast szolgál ki, megfelelő színvonalon. Műemléki védettsége miatt azonban az épület nem bővíthető. Igyekszünk megfelelő beruházásokkal a maximumra járatni a terminált, de hosszú távon a 2-es terminál fejlesztését tartjuk szem előtt. Mindenképpen növelni akarjuk az alacsony költséggel üzemelő légitársaságok forgalmát a repülőtéren. Hadd emlékeztessem, hogy a BAA volt a fapados forradalom egyik motorja az Egyesült Királyságban. A BAA rendelkezik a szükséges tudással, tapasztalattal és kapacitással, hogy új légitársaságokat vonzzon Budapestre és elősegítse új útvonalak beindítását. Stansteden például sikeresnek bizonyult a forgalombővítés. A BAA évi egymillióról 22 millióra növelte a repülőtér utasforgalmát, és létrehozta Európa első fapadosközpontját. Helyet adtunk az akkor induló olcsó légitársaságok járatainak, és ennek meg is lett az eredménye.
A repülőtér megközelítése a városközpontból nem túl egyszerű. Ön szerint mi az ideális megoldás? Közvetlen vasúti kapcsolat? Kinek kellene azt felépíteni? Az államnak, a repülőtér- üzemeltetőnek, vagy egy tőlük független magánvállalkozásnak?– Mi a BAA-nál elkötelezett hívei vagyunk a helyi önkormányzatokkal, polgármesterekkel és más döntéshozókkal való együttműködésnek mindenhol, ahol repülőteret üzemeltetünk. Ez így volt Londonba is, ahol megépítettük és üzemeltetjük a Heathrow Express gyorsvasutat. Részt vettünk továbbá Heathrow repülőterén az integrált közlekedési rendszer kialakításában, amely kiválóan működik. A jól működő közlekedési rendszer minden repülőtér fejlődése számára elengedhetetlen. Tudatában vagyunk ennek, és megvizsgáljuk a helyzetet Budapesten is. Készek vagyunk tárgyalni a kormányzat és Budapest város vezetőivel arról, hogyan valósuljon meg egy közvetlen közlekedési kapcsolat a repülőtér és a városközpont között.
A taxishelyzet továbbra is megoldatlan Ferihegyen. Kívánnak- e változtatni a jelenlegi állapotokon?– Jelenleg vizsgáljuk a taxishelyzetet mindkét terminálnál. Kaptunk több olyan visszajelzést is, miszerint a jelenleg kínált taxis szolgáltatás általában drága, színvonala pedig nem felel meg az elvárásoknak. Kétségtelen, hogy ez nem az a fajta „Üdvözöljük Magyarországon!” érzés, amit el akarunk érni. Budapesten a szolgáltatások színvonala kulcskérdés a számunkra, és nem csupán a repülőtér falain belül. Az is fontos, hogy ügyfeleink, az utasok elégedettek legyenek a repülőtérre való közlekedéssel is.
Milyen együttműködési lehetőségeket lát a turisztikai szakmával?– Ferihegyet a régió első számú repülőterévé kívánjuk tenni, ezáltal segíthetünk Budapestnek abban, hogy a kelet-közép-európai régió első számú turisztikai desztinációjává váljon. Így a Budapest Airportnak és a magyar turisztikai szakmának közösek az érdekei. Együttműködünk az iparággal, fejlesztjük meglevő kapcsolatainkat a légitársaságokkal, utazási irodákkal és szállodákkal, hogy közösen jobban tudjuk kiszolgálni a turistákat. Együttműködünk a turisztikai hivatalokkal is, hogy új utasokat vonzzunk Budapestre – jelenleg is közlekedő légitársaságok, illetve újak járatain.
'
