– Több mint százan voltunk, s mondhatom, hogy mindenki nagyon jól érezte magát. Hazánkban valóban nincs túl nagy hagyománya a jótékonysági rendezvényeknek. A Business Travel International 2003 óta támogatja nemzetközi szinten az SOS Gyermekfalu mozgalmat, a tavaly decemberi délkelet-ázsiai szökőár után pedig létrehozta a BTI Tsunami Segély Alapítványt. A BTI partnerirodái szerte a világban 1 millió dollárt szeretnének közösen öszszegyűjteni, amiből egy speciális gyermekfalu épülhet a szökőár sújtotta területen. A BTI Magyarország Kft. ebben az évben csatlakozott először a BTI Dayhez, s egyúttal az SOS támogatási programhoz, s ennek tükrében én sikeresnek értékelem a szeptember végi programunkat. Ügyfeleinkkel, partnereinkkel a megszokottnál kötetlenebb keretek között tudtunk találkozni.
Mondana néhány szót a szakmai pályafutásáról?– A Műszaki Egyetemen végeztem vegyészmérnökként, és 12 évig ezen a szakterületen dolgoztam először kutatómérnökként, majd a Külkereskedelmi Főiskola elvégzése után külkereskedőként. 1992-től a Hungexpo Rt. direktmarketing- osztályát vezettem. A Hungexponál töltött évek alatt végeztem el a London Business School és BKE közös MBA programját. 1999-ben a DDB Budapest reklámügynökség BTL részlegének, a Rapp Collinsnak lettem az ügyvezető igazgatója, ezt követően pedig a Telenor – a Pannon GSM tulajdonosa – mobil tartalomszolgáltató cégét, a Digitania Rt.-t vezettem. 2004-ben egy rövid ideig marketingkommunikációs tanácsadóként dolgoztam, amikor is egy humánpolitikai tanácsadó cég ajánlatára jöttem a BTIhoz.
Korábban nem sokat foglalkozott idegenforgalommal. Nem jelentett ez problémát?– Nem éreztem így, amikor 2004 végén elkezdtem itt dolgozni, hiszen az idegenforgalom is a szolgáltatási szektorhoz tartozik. A feladat lényegében mindig ugyanaz: a lehető legpontosabban megismerni és kielégíteni az ügyfél igényeit a legmagasabb színvonalon és rugalmassággal.
Konkrétan mit jelent ez a BTI-nál?– Elsősorban azt, hogy partnerként próbálunk ügyfeleinkkel együttműködni, s nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ügyfél pontosan lássa, mi az az érték, amivel cégünk az ő munkáját támogatja. Egyre több multinacionális ügyfelet, hazai nagy céget szolgálunk ki, amelyek számára a szakmai megbízhatóság, a teljes átláthatóság elsődleges szempontok.
Említene néhány céget az ügyfeleik közül?– Közel kétszázra tehető az ügyfeleink száma, ezen belül természetesen nagy számban szolgálunk ki multinacionális és nagy hazai vállalkozásokat, intézményeket. A BTI-nak vannak olyan termékei is, amit kifejezetten kis- és középvállalkozások kiszolgálásra fejlesztettek ki.
Milyen tendenciák érzékelhetőek az üzleti utaztatás piacán?– Érezhető egyrészt a cégek törekvése a költségcsökentésre, másrészt a különböző technológiai megoldások – on-line foglalások, call centerek – szerepének a növekedése. A fapados légitársaságokkal folytatott árversenyben a klasszikus légitársaságok is csökkentik áraikat, ebből pedig következik, hogy az utazási irodáknak új megoldásokat kell keresniük a pénzügyi terveik megvalósításához, miközben az ügyfélkör jelentősen nem bővül. A cégek az üzleti utaztató partnertől az utazási keretük minél gazdaságosabb kihasználását várják el, s ebben a fapados légitársaságok is egyre nagyobb szerepet kapnak hazánkban is.
Az EU-csatlakozás után nem nőtt a külföldi utak száma?– Nem tapasztalunk jelentős növekedést, de értelemszerűen módosult az irány: az állami szervek képviselői többet utaznak például Brüsszelbe. A forgalom legnagyobb része a regionálisan terjeszkedő vállalatok új egységeihez, illetve a multinacionális cégek központjaiba, tréningjeire történő utazásokból áll össze. Brüsszel után leggyakoribb irány Németország, ami alapvetően a cégek tulajdonosi struktúrájával függ össze. A költségek csökkentése érdekében egyre több cégnél szerveznek telefonos vagy videokonferenciákat.
Mekkora a BTI forgalma, és ennek mekkora része származik üzleti utaztatásból?– Tavaly közel 4,7 milliárd forint volt a forgalmunk, ami csaknem 7 százalékos piaci részesedést jelent. A forgalom nem változott lényegesen 2003-hoz képest. Idén már optimistábbak vagyunk - a forgalom 8-10 százalékos bővülését tervezzük. Forgalmunk nagy hányadát az üzleti utaztatás generálja, kisebb rész származik az incentive utak szervezéséből és rendezvényszervezésből, valamint hagyományos turisztikai tevékenységből.
Az utóbbi két területen kedvezőbb tendenciák érzékelhetőek?– Igen, több nagy létszámú külföldi orvosi konferenciát is sikerült Magyarországra hozni az elmúlt években. Budapest nagyon vonzó célpont, lenne arra lehetőség, hogy sok EU-s rendezvényt itt tartsanak meg, ha lenne több ezer főt befogadó exkluzív konferencia- központunk. Fejlődő terület még a rendezvényszervezés: sok magyar cég kéri tréningek vagy szemináriumok szervezését.
Számukra mik a legnépszerűbb célpontok?– Általában azok a vidéki városok, amelyek maximum egyórai autózással elérhetőek a fővárosból, például Visegrád, a Balaton – Siófok, Balatonfüred – vagy az egri szállodák. Az ilyen típusú rendezvények száma nő, ami annak köszönhető, hogy a cégek költségként számolhatják el az erre fordított összeget. A dolgozói ösztönzés egyre népszerűbb és jól bevált eszköze a dolgozók egy-két hetes intenzív külföldi nyelvtanfolyamra történő beiskolázása is.
Melyik volt a legérdekesebb ilyen jellegű megbízásuk?– Egyik partnerünk rendszeresen futballmeccsre vagy koncertre viszi el a fontosabb partnereit, ügyfeleit, s ehhez a programhoz kapcsolnak egy értékesítési tréninget vagy szemináriumot.
A turisztikai részlegben most melyek önöknél a legkedveltebb úti célok?– Minden, ami egzotikus: Ausztrália, Új-Zéland, Izland, Madeira, Afrika. A cunami emléke még eleven, Thaiföld most kezdi visszanyerni régi népszerűségét, az újabb terrortámadás miatt pedig Bali forgalma várhatóan vissza fog esni.
Ön szerint előny vagy hátrány az, hogy a külföldi tulajdonos szabályai szerint kell dolgozniuk?– Én szeretem a multinacionális környezetet, s ennek megfelelően számos előnyét is látom. Egyértelműen több know-how-hoz juthatunk úgy, hogy a világ legsikeresebb üzleti utaztatási vállalatának tagja vagyunk, amely 3 ezer irodát tart fenn és 30 ezer embert foglalkoztat világszerte. Mint korábban említettem, a versenyben nagyon fontos lehet, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre az utazásmanagementben, ami a hazai piacon jelentősen növelheti a versenyképességünket, javíthatja a kiszolgálás színvonalát, gyorsaságát.
Én úgy látom, olyan nagyon nem különböznek a többi hasonló profilú cégtől. Hogyan különböztetik meg magukat?– Számunkra érték a szakmai felkészültség, a munkatársaink folyamatos képzése, ügyfeleink felé a maximális átláthatóság, a világos riportolási, elemzési rendszer, a legújabb technikai eszközök használata, és a szigorú belső kontroll mellett működő számlázás. A tapasztalataink szerint ez működik: ügyfeleink jelentős része lojális cégünkhöz.
Az ön véleménye szerint mely területeken kellene fejlődnie Magyarországon az üzleti utak lebonyolítóinak?– Fontos lenne fejleszteni az online szolgáltatásokat, egyértelműen kellene kommunikálni a költségeket és – egyáltalán nem utolsósorban – fel kellene állítani a szakma etikai kódexét. Közös fellépéssel el kellene érni, hogy bizonyos követelményeknek megfelelve és szabályozott módon működhessenek irodák a piacon.
Ez azt jelenti, hogy most komoly gondot okoznak a tisztességtelenül működő irodák?– Tragikusnak talán nem mondható a helyzet, de biztosan könynyebb lenne az életünk, ha a szakma jobban tudná képviselni az érdekeit, s szabályozna bizonyos folyamatokat, eljárásokat, gondolok itt például a közbeszerzési tenderekre. Az ügyfeleket is tanítani kell – gyanakodjanak például, ha feltűnően kedvező árajánlatot kapnak egy tender során, vagy túl nagy az eltérés a felkínált kedvezményekben. Úgy gondolom, hogy rövid távon gondolkozik az, aki trükközéssel próbálja az ügyfeleket megszerezni, s a továbbiakban az ígért szolgáltatás és kedvezmény messze elmarad a beígérttől. A BTI értékeivel ez az üzletpolitika nem egyeztethető össze.
