hirdetés

Új védjegy garantálja a magyar sertéshús kiváló minőségét

A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy garantálja ezentúl, hogy az ezzel a jelzéssel ellátott sertéshúsok és sertéshús készítmények megbízható, felelős magyar gazdaságból származnak, előállításukat rendszeres, szigorú és folyamatos ellenőrzés kísérte, útjuk pedig az élőállattól a vásárlásig nyomon követhető. A KMS védjegy segíti a fogyasztókat abban, hogy átlagon felüli minőségű, hazai terméket választhassanak. Ezt alátámasztja az Ipsos Piac- és Véleménykutató Intézet magyar lakosság körében végzett kutatása, amelyből kiderül, hogy a vásárlók 63%-a bizalommal fordul a minősítő védjegyek felé, vásárlásai során keresi azokat és hajlandó lenne akár 8%-kal is többet fizetni a védjeggyel ellátott termékért. A Kiváló Magyar Sertéshús védjegyet a Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából 2014 márciusától a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vezeti be.

hirdetés

 

Új sertésstratégia: fókuszban a minőség

A Vidékfejlesztési Minisztérium a sertésstratégia részeként 2013-ban döntött arról, hogy létrehozza a Kiváló Magyar Sertéshús (KMS) védjegy és terméktanúsítási rendszert, melynek kidolgozásával és bevezetésével a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot (VHT) bízta meg.

„A sertésállomány megduplázása mellett a sertésstratégia célja a minőségi hazai termékek támogatása is” - hangsúlyozta Dr. Feldman Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. 

A Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy használatát pályázat útján nyerhetik el sertéshizlaló vállalkozások, őstermelők, sertés vágóhidak, daraboló és feldolgozó üzemek csakúgy, mint a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek.

Kiváló minőség az élőállattól az asztalig

A KMS Védjegy, amelyet kizárólag magyar vállalkozások nyerhetnek el, egy átfogó terméktanúsítási rendszert takar, amely a teljes sertés termékpályát lefedi. A tanúsítás során az auditorok szigorúan ellenőrzik a sertéshús előállításának minden fázisát. A vizsgálatok nem egy kiragadott piaci szereplőt, vagy annak egy termékét vizsgálják a termékpálya adott pontján, hanem biztosítják, hogy a termék a termékpálya minden szintjén, a hizlaldától egészen a fogyasztók asztaláig megfelel a minősítési kritériumoknak. A tanúsítás vizsgálja a termékek minőségét és az előállítás élelmiszerbiztonsági, nyomonkövethetőségi, állatjóléti, takarmányozási, higiéniai és termeléstechnológiai feltételeit.

Mitől kiváló minőségű a magyar sertéshús?
Kiváló Minőségű Sertéshúsnak a Magyarországon felnevelt, GMO mentes kukorica és egyéb szemes gabona alapú, az EU által engedélyezett takarmány összetevőket tartalmazó takarmánnyal etetett vágott állat húsa minősíthető. A nem növényi eredetű összetevők aránya a takarmányban nem lehet nagyobb 5 %-nál. A hazai tájakon megtermelt, minőségi kukoricával és búzával etetett sertésekből előállított sertéshús egyedi, zamatos ízvilággal rendelkezik. A védjeggyel ellátott minőségi sertéshúsból készült étel finom és zamatos, mind ízében, mind teltségében, mind pedig beltartalmi értékeit tekintve összetéveszthetetlen, magas élvezeti értékű.

 

A Védjegy minőségi garanciát jelent a fogyasztó számára. Célja, a minőségi sertéshús termékek népszerűsítése mellett az is, hogy az átlagon felüli hazai sertéshús termékek irányába orientálja a fogyasztókat, valamint, hogy a magas élvezeti értékű termékek fogyasztását növelje.

Tudatos döntéssel a hazai fejlődésért

A Kiváló Minőségű Sertéshús Védjegy a sertéságazat egészének lehetőséget nyújt arra, hogy kiváló, egyedi ízvilággal rendelkező, hagyományos termékeit itthon és külföldön egyre szélesebb körben ismert, a kiválóságot és a magyar származást szavatoló védjeggyel hozza forgalomba.

Hazai sertéskörkép

Az elmúlt 2 évtizedben 10 millióról 3 millió egyedre esett vissza a sertésállomány, Magyarország nettó kiviteli pozíciója megszűnt. A behozatalból származó termékek aránya nőtt, jelenleg évente 220.000 tonnának megfelelő mennyiséget szerzünk be külföldről, míg majdnem ugyanennyit, 230.000 tonnát viszünk ki más országokba.

Azonban nemcsak a sertésállomány, de a fogyasztás is jelentősen, több mint 30%-kal csökkent. Évente már csak 250.000 tonna sertéshúst fogyasztunk, ez fejenként mindössze 25 kg-ot, vagyis kevesebb, mint napi 10 dkg-ot jelent.   

„Az új, Európai Uniós szabványoknak megfelelő minősítő védjegy célja az is, hogy a tisztességes versenyfeltételek fenntartása mellett bővítse a hazai piacot és növelje az itthon előállított sertéshús termékek arányát” - hangsúlyozta Dr. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. 

A védjeggyel ellátott termékek tudatos választásával a fogyasztó is hozzájárul, hogy az itthon termelt, minőségi hús hazánkban maradjon, és növekedésnek induljon a hazai termékek fogyasztása a külföldről behozott, más ízvilágú sertéshússal szemben. A kereslet fellendülésével a hazai gazdaságok is fejlődésnek indulhatnak Ez a sertésállomány növekedéséhez vezet. Ha egy millióval növekedne hazánkban a sertések száma, azzal 10 ezer új munkahely létesülne.

A KMS védjegy bevezetésétől tehát a minőségi húsfogyasztás és ezzel párhuzamosan a hazai sertésállomány növekedését is várják a szakemberek, ami az Ipsos lakossági felmérése szerint meg is valósulhat.   

A fogyasztó minőséget és hazai árut akar

A hazai és jó minőségű termékek előnyben részesülnek a sertéshús vásárlása során - derül ki a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács megbízásábólaz Ipsos Piac és Véleménykutató Intézet által végzett kutatásból.  A magyar termékek felé két dolog miatt fordulnak a fogyasztók. Egyrészt biztosak abban, hogy a hazai áru a minőségre is garanciát jelent és megbízható forrásból származik (65%), másrészt fontosnak ítélik, hogy vásárlásukkal a hazai piacot és a gazdaságot támogatják (75%). A magyar sertéshúst a válaszadók 52%-ka jobb minőségűek tartja, mint a külföldit.

Hazai vs. külföldi 
A magyar sertéshúst a válaszadók jellemzően pozitívan értékelik, míg a külföldit inkább negatív tulajdonságokkal ruházzák fel. A magyar sertéshúst elsősorban frissnek (77%), zamatosnak (71%) és jó minőségűnek (66%) tartják, a külföldi sertéshúst nem megbízható kétes forrásból származónak (65%), egysíkúnak, kevésbé ízletesnek (56%).  

„A kutatásból kiderül, hogy jelentős lakossági igény van egy minőséget szavatoló, hazai védjegy bevezetésére. A fogyasztók nagy része bizalommal fordul e jelzések felé, a vásárlók átlagosan akár 8%-kal magasabb árat is hajlandóak lennének kifizetni egy védjegyes termékért, de a 18-24 év közötti korosztály több mint 10%-kal többet is áldozna a garantáltan jó minőségre. - hangsúlyozza Kunos Péter, az Ipsos Piac és Véleménykutató Intézet kutatási igazgatója.

A védjegyes termékek iránti bizalom elsősorban a középkorúak és a nők körében magas. A magyar hölgyek 77%-a bízik a védjegyekben és 71%-uk keresi is azokat. A különböző védjegy típusok közül a minőséget majd az eredetet igazoló jelölést tartják a legfontosabbnak, mindkét igényre megoldást jelent a kiváló magyar sertéshúsokat minősítő KMS védjegy.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Megjelent a Pont itt Magazin!

A legnagyobb versenytársak ma a turizmusban azok az ágazatok, amelyek elhalásszák az értékes munkaerőt. Ebben a versenyben a képzés a legnagyobb fegyver. Ez őszi lapszámunk egyik fókusztémája.

Találkozzunk a Facebookon!

Érintik az Ön vállalkozását az elszabaduló energiaköltségek?

Partnerünk