hirdetés
hirdetés

Reptérzár: Jár-e az utasoknak kártérítés?

Pénteken dél előtt nem sokkal lezárták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret műszaki hiba miatt. A forgalom szombat délelőtt 10 óra előtt indult meg, a repülőtér azóta indít és fogad is járatokat. 

hirdetés

A reptér bezárása összesen 103 induló és 84 érkező járatot érintett pénteken. Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője szombat reggel a Hír Tv stábjának elmondta, egész péntek éjszaka dolgoztak a repülőtéri szolgálatok és a katasztrófavédelem szakemberei, majd 7 óra előtt néhány perccel született a döntés a reptér újranyitásáról. Hozzátette: a nyitás előtt valamennyi rendszert, azok megbízhatóságát, stabilitását ellenőrizték a szakemberek. Elmondta azt is, hogy a műszaki hiba miatt alapos vizsgálat lesz az érintett szakterületek bevonásával arról, hogy pontosan mi történt. Azt mondta, ez egy meglehetősen ritka meghibásodás volt, és hasonló még nem történt a budapesti repülőtéren. Hardy Mihály a kártérítésre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, arról még korai lenne beszélni.

A MUISZ szerint vis maior történt

A Liszt Ferenc-repülőtér műszaki okok miatt történt bezárása vis maiornak számít, az uniós szabályok erre vonatkozó előírását kell alapul venni a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke, Molnár Gabriella szerint. Az Európai Parlament és Tanács vonatkozó rendelete kimondja, hogy a légitársaság nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni, nyilatkozta az elnök.

MTI fotó
MTI fotó

Járattörlés miatti kártérítési igényt ebben az esetben nem lehet érvényesíteni

A MUISZ-szal azonos véleményen van a Flight-Refund.eu, a légiutasok jogainak érvényesítésében segítséget nyújtó nemrég alakult vállalkozás. A cég közleménye szerint kárenyhítési és nem kártéritési kötelezettségük van az európai légitársaságokanak a budapesti reptéren történtekhez hasonló vis maior helyzetekben. Az idegen országban ragadt utasokat hasonló helyzetekben legfeljebb szállással, étellel segítik, de ez sem garantálható.

Vis maior helyzetekben a légiközlekedésben részt vevő társaságoknak kárenyhítési kötelezettségük van, és amennyiben ennek eleget tesznek, akkor a 261/2004-es EU direktíva alapjan nincs más velük szemben érvényesíthető kártérítési igény. A szabályozás ugyanakkor nem határozza meg pontosan, mit kell tenniük kárenyhítés során a légitársaságoknak. Azt a társaságok így ilyen helyzetben maguk dönthetik el, hogy a tőlük elvárható segítség pontosan mit jelent: szállást egy hotelben, ételkupont, vagy buszos transzfert egy másik reptérre.

Kártérítési felelőssége van a Budapest Airportnak a fogyasztóvédők szerint

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint el kell ismernie kártérítési felelősségét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér pénteki bezárása miatt a Budapest Airportnak. Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint nem szabad, hogy előforduljon olyan hiba, mint ami miatt a repülőteret be kellett zárni, ezért a repteret üzemeltető Budapest Airport kártérítési felelősséggel tartozik a több ezer érintett utasnak. A FEOSZ szerint ugyanis az üzemeltetőnek biztosítania kellett volna a rendszer folyamatos működtetését, a bezáráshoz vezető műszaki hiba nem minősül vis maiornak. A szövetség arra szólította fel a Budapest Airportot, hogy a fentiek szerint vállalja és ismerje el felelősségét, és erről megfelelően tájékoztassa az utasokat.

(forrás: MTI/Turizmus Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai