Mitől lesz jobb Budapest?

Közös gondolkodásra hívott öt előadót a TEDxYouth@Budapest július 28-ára, az Erzsébet téri Akváriumba. A TED az Egyesült Államokból induló, és mára a világ minden részén elterjedt programsorozat, mely újszerű, innovatív megoldások felkutatására, ötletek átadására, a tudás megosztására törekszik, a legkülönfélébb témákban. A résztvevők – a nézők aktív közreműködésével – ezúttal azt járták körül, hogy mitől lesz jobb fővárosunk, mitől lesz élhetőbb Budapest, írja weboldalán a BKK.

A meghívott vendégek között volt Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, Magyarósi Csaba, az Egy Nap a Városban blog szerkesztője, Smiló Dávid, az Építész Szakkollégium elnöke és Sinka Károly (Sinya), a Critical Mass szervezője. Halász Áron, a Cyclechic kerékpáros blog szerkesztője volt a beszélgetés moderátora.

Budapestnek, mint minden nagyvárosnak, szüksége van élhető városi terekre, és arra, hogy ezeken belül, illetve ezek között élő, működő kapcsolat legyen. Az igazi belváros funkció, vagyis a hely, ahol az emberek találkoznak, a belváros közepére koncentrálódik. Ebből ki kell törni, tágítani kell ezt a területet – mondta Vitézy Dávid. Ahogy Óbuda egy része vagy a Lövőház utca élhető közösségi térré alakult, a BKK hasonlót tervez a Móricz Zsigmond körtérrel a 4-es metró állomásának átadása után, de ilyen lesz majd az átépített Széll Kálmán tér is. Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a helyi lakók, vállalkozók birtokba vehessék a felújított, megváltozott funkciójú helyszíneket. A közlekedésszervezés oldaláról az is fontos feladat, hogy egy jól működő sugaras szerkezetű, átmérős kötöttpályás közlekedési hálózat működjön a városban, mely a belvárost összeköti a külvárosokkal és az agglomerációval. Vagyis: kell egy működőképes rendszer, mely behozza az embereket a központba, melynek nevéből eredő funkciói a jövőben is megmaradnak. Ennek kiépítéséhez alapvető, hogy a korábbi gyakorlattal szemben egyértelmű alapelvek mentén le kell szögezni a közeledésfejlesztési prioritásokat – az anyagi lehetőségek és a szakmai szempontok szem előtt tartásával. A BKK ezt megtette és a tömegközlekedés, a kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése élvez prioritást Budapest közlekedéspolitikájában.

A tágabban vett fejlesztési irányokról a BKK vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a városfejlesztésben le kell tenni a zöldmezős beruházásokról, nem az kell legyen a cél, hogy például a Csepel-sziget csúcsát vagy a még meglevő beépítetlen területeket kiépítsük, hanem a belvárost körbeölelő, sokszor funkcióját vesztett, lepusztult „rozsdaövezetbe” kell életet lehelni, ezt kell elsősorban fejleszteni, és minőségi életre alkalmassá tenni. Itt nem csupán a lakónegyedekben és irodaházakban kell gondolkodni, újabb parkok és zöldfelületek kiépítése is fontos lenne. Hogy erre mekkora igény van, azt jól mutatja a Kopaszi-gát esete, mely egyelőre – még a hajójárat beindulása ellenére is – nehezen megközelíthető, mégis nagyon népszerű hely.

Szóba került az a közgyűlés által végül leszavazott dugódíj ügye is. Vitézy a behajtási díjat közlekedésszakmailag jó eszköznek tartja, ám úgy véli, ennek bevezetéséhez számos előfeltétel meglétére van szükség. Amikor az előző városvezetés erről 2009-ben döntött, előre tudták, hogy ezen feltételek nem teremtődnek meg, például az 1-es villamos felújítása vagy a budai fonódó villamoshálózat nem fog elkészülni 2013-ig. Ezek nélkül pedig szakmai szempontból nem indokolható, nem szerencsés a dugódíj bevezetése.

A kerékpáros közlekedés kapcsán számos fontos témát jártak körül a kerekasztal résztvevői. Egy hallgató a járdán balesetveszélyesen tekerő bringásokra hívta fel a figyelmet. László János úgy vélte, az „eredendő bűn” az, hogy az elmúlt évtizedekben a járdára felfestett sárga csíkokkal próbálták meg letudni a kerékpárutak problémáját. A járdán való biciklizés e nélkül is veszélyes, ez pedig újabb problémákat szült. A Magyar Kerékpárosklub arra törekszik, hogy mindenkit meggyőzzön: ne a járdákon kerékpározzon, ha mégis ezt teszi, viselkedjen vendégként és tartsa tiszteletben a gyalogosokat.

Szerencsére a megoldás már körvonalazódik: a BKK új személetet képvisel ezügyben. A biztonságos, az igényeknek megfelelő kerékpárutak építése már megkezdődött, erre példa az Andrássy úti, a Szemere utcai vagy a kiskörúti kerékpársáv kiépítése. Hasonló biciklisávok kiépítése várható sokfelé a városban. A járdára festett, veszélyes „kerékpárutakat” pedig két éven belül fel kívánja számolni a Budapesti Közlekedési Központ.

Vitézy Dávid azt is bejelentette, hogy augusztusban tíz buszsáv megnyílik a kerékpárosok előtt, így a Fő utcában, a Szent István körúton vagy a Hengermalom úton is szabad lesz a tekerés. Részleteket rövidesen közzéteszünk. Eddig a buszsáv és a mellette lévő forgalmi sáv határán kellett a kerékpárosnak egyensúlyozni, ha szabályosan közlekedett, ez pedig veszélyes és szinte betarthatatlan.

Egy néző a tömegközlekedési eszközökön történő kerékpár szállítása kapcsán tett fel kérdést a BKK vezetőjének. Vitézy Dávid a HÉV, fogaskerekű és a hajójáratok mellett a jövőben a villamosokon lát erre esélyt, elsősorban az alacsonypadlós járműveken.

„Vissza akarom kapni a Dunát!” – válaszolta egy moderátori kérdésre Sinya. Felvetésére Vitézy Dávid úgy reagált, hogy ezen a területen is nagy változások történnek. A közelmúltban beindult a vízi tömegközlekedés, és a tervekben szerepel a hálózat bővítése, új hajók vásárlása. Szintén fontos cél a kikötőhelyek környékének rendbetétele, mert a szállodahajóval érkező több tízezer turistát jelenleg balkáni körülmények fogadják. A Főváros és a BKK ezt a területet is szeretné újraszabályozni. A rakpartok kapcsán elhangzott, hogy a budai oldalon a földrajzi viszonyok miatt nincs mód a tranzitforgalom elterelésére. A Duna bal partján más a helyzet: a várost össze lehet kötni a folyóparttal, rekreációs célokra is felhasználva azt. Ilyesmire egyelőre ideiglenes lezárással már a közeljövőben, a mobilitási héten sor kerül.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?