Az év első negyedében a Magyar Kongresszusi Iroda partnerei által szolgáltatott információk alapján 90 db, az ICCA nemzetközi szervezet kritériumainak megfelelő konferenciát tartottak hazánkban. (Nemzetközi konferenciák száma 2008. I. negyedév: 80 db; 2009. I. negyedév: 46 db; 2010. I. negyedév: 66 db.) Időbeni eloszlásukat tekintve, a rendezvények száma hónapról hónapra (január: 23 db, február 31 db, március 36 db) egyenletes növekedést mutat. 2011. január-márciusban összesen 294 napnyi nemzetközi konferencia zajlott Magyarországon, amelyek átlagosan 3,3 napig tartottak. A nemzetközi konferenciák közel kétharmada (61,1%) 2-3 napos volt, amely azt a tényt támasztja alá, hogy bár a konferenciák száma emelkedik, a rövidebb időtartamú rendezvények a legnépszerűbbek.
Az idei év első három hónapjában a Magyarországon rendezett nemzetközi konferenciákon több mint, 17.000 fő vett részt. A 2011 I. negyedévében regisztrált résztvevők száma mind a 2010. január-márciusi (+4,6%) mind pedig a 2009. I. negyedéves (+48%) adataihoz képest növekedést mutat, sőt, a 2008. I. negyedéves adatokat is túlszárnyalta (+11%). A 2011. első három hónapjában megrendezett rendezvények résztvevőinek átlagos száma 198 fő volt.
Gödöllő a legnépszerűbb vidéki konferenciahelyszín
A korábbi évek tendenciáját követve 2011 első három hónapjában is Budapesten (66,7%) rendezték meg a legtöbb nemzetközi konferenciát. Magyarország féléves EU-elnökségének köszönhetően, a vidéki települések közül Gödöllő (17,8%) áll az élen. Továbbra is nagy népszerűségnek örvend Szeged (4,4%) és Pécs (2,2%), de egy-egy konferenciának Eger, Sopron, Székesfehérvár, Fehérvárcsurgó, Piliscsaba, Siófok és Zalakaros is otthont adott.
Még mindig a szállodák a legnépszerűbb konferenciahelyszínek
2011 első három hónapjában a konferenciák legnagyobb része, 67,8%-a szállodákban került megrendezésre, de folyamatosan nő az egyetemek, tudományos intézetek szerepe is, ahol egyre több alkalommal kerül sor nemzetközi konferenciák lebonyolítására (6,7%). A nemzetközi konferenciák 4,4%-a kongresszusi központban, további 21,1%-a pedig egyéb helyszíneken, mint például kastélyban vagy múzeumban került megrendezésre.
A magyarokon kívül britek és németek konferenciáztak legtöbbet hazánkban
A 2011. január-márciusi időszakban lezajlott nemzetközi konferenciák résztvevői között 84,2%-ban külföldieket, és 15,8%-ban magyarokat találunk. A rendezvényeken megjelenő nemzetek átlagos száma 13 volt.
A külföldi nemzetek közül az Egyesült Királyságból (72,2%) és Németországból (71,1%) érkezők vettek részt a legtöbb Magyarországon megrendezésre került konferencián, akiket szinte fej-fej mellett haladva követnek az olaszok (52,2%), a franciák (52,2%) és a belgák (51,1%). Valószínűsíthetően az EU-elnökség hatásaként, a Belgiumból érkezők aránya igen erős, mintegy 13%-os növekedést mutat 2010 azonos időszakához képest. A középmezőnyben lévő olasz, cseh, svájci, lengyel, és osztrák résztvevők közel egyforma arányban látogatták a nemzetközi konferenciákat, részvételi arányukat tekintve igen jelentős a növekedés 2009 első negyedévének eredményéhez képest. Az említett nemzeteken kívül dán, finn, norvég, orosz, és portugál vendégek is jelentősen gyarapították a Magyarországon rendezett nemzetközi konferenciák vendéglistáját.
Továbbra is belföldről érkezik a legtöbb megrendelés
A Magyarországon zajlott nemzetközi konferenciák megrendelőit tekintve a megrendelések döntő többsége továbbra is belföldről érkezik. A külföldi megrendelők közül az amerikaiak (4,4%), a britek (4,4%) és a németek (4,4%) vannak többségben, őket 3,3%-kal Belgium és Hollandia követi, és érkeztek még további megrendelések francia, olasz, svájci és osztrák területről is.
A megrendelői típus alapján a nemzetközi konferenciák megrendelői között 13,3%-ban találunk külföldi cégeket, valamint külföldi szervező irodát. A magyar szervező irodák részesedése 11,1%, míg az európai szövetségektől 10%-ban érkeztek megrendelések. A megrendelők között 8,9%-ban magyar vállalatok is szerepelnek. Igen nagy számban érkeztek megrendelések az egyéb kategóriába tartozó oktatási és költségvetési intézményektől, valamint magyar szövetségektől, alapítványoktól is.
Orvosi és gazdasági témában rendezték a legtöbb konferenciát
A konferenciák témáját tekintve 2011 első negyedévében – a korábbi évekhez hasonlóan – az orvosi (23,2%), valamint a gazdasági (22,1%) témájú konferenciák aránya volt meghatározó, bár múlt év azonos időszakához képest közel 9%-kal esett vissza az orvosi jellegű nemzetközi konferenciák száma. Ugyanakkor említésre méltóak a tudományos (11,6%) és a jogi/oktatásügyi (9,5%) témájú konferenciák, melyek aránya háromszorosára nőtt az egy évvel ezelőtti 3%-hoz képest. Enyhe növekedést mutatott az informatikai, a közlekedési témájú konferenciák aránya, valamint továbbra is érdeklődés van a kulturális és műszaki területek iránt.
A kutatás eredményeiből készített részletesebb összefoglaló (összefoglaló táblázatokkal, grafikonokkal és az egyéb rendezvényekről szóló információkkal is kiegészítve) a Magyar Kongresszusi Iroda honlapján, a www.hcb.hu oldalon, a Háttéranyagok/Tanulmányok menüpontban található meg.
