Potyamunka ellen ajánlatkérési díj?

Az elmúlt évtized során az utazási irodákat mind jobban sújtja a megvalósult üzleteik és az ajánlatkérések számának romló aránya. Legyen szó szabadidős utaztatásról vagy MICE-ról, az ajánlatkérések átlag 10-20%-a válik bevétellé. Az esetek többségében a remélt ügyfél a biztos információ birtokában elintézi foglalásait közvetlenül. Megoldás lehetne az ajánlatkérési díj az utazási irodák szerint. Ennek bevezetését illetően azonban egyöntetűen szkeptikus a szakma. Megoldás egyelőre nem várható.

Hogy miért alakult ez így? Mind a MUISZ (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége) mind pedig a Mabeusz (Magyar Beutaztatók Szövetsége) szerint nyomós ok az internet előretörése. De Molnár Gabriella MUISZ-, és Rácsai Ágnes Mabeusz-elnök egyaránt említi az ágazat még mindig tartó válságát is. Rácsai Ágnes még hozzáteszi: a turizmus világméretű fejlődésével egyre több desztináció és az ezeket képviselő iroda száll versenybe az utasok kegyeiért; óriási a verseny, melyben senki sem kockáztatna meg bármilyen többletköltséget hárítani az ügyfelekre.

Információ ingyen?!

Egy-egy megrendelő sokszor bekér 4-5 irodától is ajánlatot desztinációnként; ezek száma akár 15 is lehet. Anélkül, hogy elárulná, konkréten melyik desztináció érdekli. Ráadásul sokszor az első ajánlat dönt. Ennek olyannak kell lennie, hogy a fenti, szép számú vetélytársat mind maga mögé utasítsa. Azaz nincs idő több ajánlaton átmenve a legjobbat kihozni az elsőből. Egy-egy ilyen „díjnyertes”, már a teljes menüket is tartalmazó ajánlat akár 40 oldalnyi is lehet, különösen a MICE-turizmus esetében. Ha nem tetszett, megy a levesbe – mintegy 80%-ban. Az alkalmazottak pedig dolgoztak rajta sokat, kiadtak egy halom értékes információt, majd a felesleges csuklóztatásért egy fitying bevételt sem könyvelhet az iroda. Az sem ritka, hogy a visszatérő ügyfél 1-2 rendezvény során kiépített kapcsolatrendszer és helyi tapasztalatok birtokában a harmadik alkalommal már kifelejti az utazási irodát – panaszolja Rácsai Ágnes.

Utazási irodák vs szállodák

Az ajánlatkérések alacsony megvalósulási rátáját tetézi az utaztatók nem minden esetben felhőtlen viszonya a szállodákkal, különösen a MICE esetében. A szállodákat mind gyakrabban keresik fel közvetlenül a korábban beutaztatókhoz forduló ügyfelek – panaszolja Rácsai. Szállodája válogatja, hogy az adott ház mit vállal magára, kiadja-e a nála jelentkező ügyfélnek legjobb árait, vagy valamelyik utazási irodához küldi. Két vetélytárs országunkban – Csehország, Ausztria – Rácsai Ágnes elmondása szerint erősebb az összetartás a vendéglátás és az utaztatás között. „Be kellene látniuk a szállodáknak, hogy ha a desztinációt el tudjuk adni, azzal a szálloda is jól jár” – fejti ki a Mabeusz-elnök. Sovány vigasz, de nem magyar jelenségről beszélünk – ismerik el a szakmai szervezetek vezetői. Mi több, nálunk a 10-20%-os megvalósulási aránnyal egészen jól állunk – vigasztal Rácsai Ágnes olyan idegenforgalmi nagyhatalmak példáját felhozva, mint Málta, Görögország, Spanyolország.

Megoldás nincs

Megoldást az utaztatók a törvényhozástól hiába remélnek. Nem is fordult sem a MUISZ, sem pedig a Mabeusz a jogalkotókhoz. Sőt, legjobb tudomásuk szerint más európai országokban sem tette ezt meg senki, ahogy az uniós törvényhozást sem zaklatták ezzel. Molnár Gabriella szerint szokássá kellene válnia a díj kivetésének, de az ügy mögött nem áll kontinensen átívelő összefogás. Megoldást jelenthet akár, ha csak bizonyos mennyiségű információt kap meg az utas – mondja Molnár Gabriella. Ezen felül viszont fizetnie kellene, melyet ha mégis vásárolt az utas, a részvételi díjából levonnának – vélekedik egy jeles hazai utazásszervező munkatársa. Rácsai Ágnes úgy látja, rendkívül lecsökkent az utazási irodák aránya. Inkább közvetlenül foglalnak, de mindeközben, még ha esetleg spórol is az utas, elfelejti, hogy az utazási iroda egyfajta biztosítás folyamatos jelenléttel. Nélküle az utas, az ügyfél magára van utalva.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?