Harminc évvel ezelőtt a keleti blokk legszabadabb államának számító titói Jugoszlávia lakói gond nélkül utazhattak Nyugatra, ahol közülük rengetegen telepedtek le vendégmunkásként. A 80-as években az ottani életszínvonal nagyságrendekkel magasabb volt, mint a keleti blokk többi államában. Ebben az időszakban Gyula és Harkány szállodásai és szobakiadói számára az NSZK után a második legfontosabb küldőország Jugoszlávia volt. A szövetségi állam azonban Tito halálát követően gyorsan dezintegrálódott, az 1991-ben kitört délszláv háború hatására pedig hosszú időre megfagyott a levegő a balkáni államok körül. A turizmus a horvát Adrián is csak a háború befejezését követően indult újra fejlődésnek, Montenegróban erre még közel 10 évet kellett várni, Szerbia és Macedónia iránt pedig talán majd ezután kezd el élénkülni az utazók érdeklődése.
Politikai háttér
A jugoszláv utódállamok közül Szlovénia gyakorlatilag gond nélkül lett az Európai Unió tagja, és manapság már Horvátország is a belépés küszöbén áll. Más volt a helyzet egészen 2009 decemberéig a Nyugat-Balkánon, ahol valóságos „pária” államként működött Szerbia, Montenegró, Macedónia és Bosznia-Hercegovina – ennek látványos kifejeződése volt a vízumrendszer fenntartása.
2000 körül kezdődtek meg a stabilizációs és társulási folyamatot segítő egyezményekről szóló tárgyalások az unió és a térség államai között. A „tizenötök”, az unió gazdasági motorjának számító régi tagországok azonban úgy vélték, kivárásra van szükség mindaddig, amíg a térség országai, különösképp Szerbia és Horvátország el nem számol a Hágai Nemzetközi Bíróságnak háborús bűnöseivel. A nemzetközi bírósággal történő együttműködés Szerbiában Boris Tadic köztársasági elnöksége kezdetétől vett más irányt. Sem a belgrádi, sem a zágrábi kormányzat nincs könnyű helyzetben, mivel országaikban a délszláv háború bűnösei sokak szemében népi hősökké nemesültek. Míg Szerbia esetében az unióval 2008-ban kötött stabilizációs és társulási megállapodás ratifi kálása még várat magára, Macedónia, Albánia és Horvátország esetében a ratifi káció folyamata már lezárult. Felmerülhet a kérdés, hogy a megkésett integrációs folyamatok miatt a Nyugat-Balkán lakossága nem fogadja-e hűvösen az utóbbi idők közeledését. Dr. Somogyi Zoltán, hazánk korábbi montenegrói nagykövete, a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) főtitkárhelyettese úgy látja, a térség országai nem neheztelnek az unióra. Montenegró az uniót az ország önállósodásában játszott szerepe miatt különösen tiszteli. Szerbiában a belgrádi lakosság örül a legjobban a csatlakozásnak, de az is tény, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt rövid időn belül komoly kiutazó turistaáradatra nem lehet számítani.
Szabad az út
| Kereskedelmi szálláshelyek jugoszláv vendégforgalma |
||
| vendég | vendég- éjszaka |
|
| ezerben | ||
| 1982 | 84,7 | 217,6 |
| 1983 | 43,0 | 141,7 |
| 1984 | 64,7 | 186,6 |
| 1985 | 75,8 | 196,0 |
| 1986 | 118,2 | 311,1 |
| 1987 | 106,0 | 294,4 |
| 1988 | 76,8 | 237,5 |
| 1989 | 100,0 | 309,7 |
| 1990 | 173,3 | 427,7 |
| 1991 | 122,8 | 389,6 |
| 1992 | 114,4 | 428,4 |
| 1993 | 137,1 | 377,1 |
| 1994 | 105,8 | 200,3 |
| 1995 | 96,3 | 182,4 |
| Forrás: Központi Statisztikai Hivatal archívuma |
||
Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárai immár biometrikus útlevél birtokában vízum nélkül léphetnek a schengeni zónán túl Izland, Norvégia és Svájc területére is. Léteznek konkrét elvárások az unió részéről, amelyeknek eleget téve kapták meg ezek az országok a vízummentességet. A három ország, de különösen Macedónia, gyorsan teljesítette a biometrikus útlevelek bevezetésére, határai hatékony őrzésére és a migránsok kezelésére vonatkozó nemzetközi szabályok garantálására, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a kábítószercsempészet és a korrupció elleni határozott fellépésre, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásáról történő gondoskodásra vonatkozó uniós kritériumrendszert. Az unióban hallható szkeptikus hangok szerint nem biztos, hogy szerencsés volt kihagyni Albániát és Bosznia-Hercegovinát a vízumkényszer eltörléséből, mivel ezáltal a nyugat-balkáni állampolgárok kétféle osztálya jött létre. Tény viszont, hogy Albánia és Bosznia-Hercegovina még nem teljesítette a fenti kritériumokat. Kimaradtak a szabad utazás lehetőségéből a 2008-ban Szerbiából kivált egykori tartomány, Koszovó polgárai is. Ők hiába rendelkeznek esetleg biometrikus útlevéllel – amelyet a koszovói szerbek Belgrádtól megkaphatnak –, ennek birtokában is csak vízummal utazhatnak Nyugatra. A 63 állam – köztük hazánk – által önálló államként elismert Koszovó létezését az unió 2008. február 18-án tudomásul vette, de nem ismerte el, és nem tette ezt Ciprus, Románia, Szlovákia és Spanyolország sem, elkerülendő, hogy precedenst teremtsenek saját kisebbségeik számára.
Magyar érdekek
A vízummentesség megadása elsősorban a turizmus területén erősíti hazánk pozícióit a térségben, ahol országunk már évek óta jelentős gazdasági szereplőnek számít. A volt Jugoszlávia nyugat-balkáni államaiban történő piacszerzésért komoly küzdelem folyik a régiót környező országok közt. Különösen tevékeny a térségben a volt Jugoszlávia legfejlettebb egykori tagállama, Szlovénia, de a távoli Oroszország is meglehetősen aktív befektetői tevékenységet folytat.
Magyarország jelenleg a térségben a befektetők középmezőnyében van. A Magyar Nemzeti Bank 2008. év végi adatai szerint Szerbiában 470, Macedóniában 475, Montenegróban 620 millió euró értékű magyar befektetést tartottak nyilván. Számos nagyvállalat (Mol, OTP, Magyar Telekom, Hunguest) mellett a kis- és középvállalatok (kkv.) szerepvállalására is egyre jelentősebb. 2009 szeptemberében a magyar Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) és az ITD Hungary Zrt. Montenegró fővárosában, Podgoricában létrehozta az Információs Pontot. Ez egy olyan inkubátorház, amely a Montenegróban megtelepedni kívánó, elsősorban kevésbé tőkeerős kkv.-kat kívánja segíteni. A vállalkozásoknak az irodai infrastruktúrán – számítógép-használat, fax, telefon – túl külgazdasági szakdiplomaták segítségét nyújtja. A szakdiplomaták révén partnerlistákhoz, adatbázisokhoz jutnak az ügyfelek, de akár tárgyalásokat is szerveznek a diplomaták, amelyen igény szerint még részt is vesznek. A podgoricai Információs Pont illetékes Macedónia és Albánia területén is.
A magyar diplomácia az utóbbi két kormányciklus során kezdett intenzív közeledést a régió országai felé. Hazánknak az összes térségbeli állammal nagyköveti szinten van kapcsolata, Montenegróban pedig már az ország függetlensége előtt is volt hazánknak diplomáciai képviselete, illetve a cseh uniós elnökség fél éve alatt Magyarország képviselte az uniót a kis országban.
Hazánknak saját gazdasági bővülése függvényében tovább kell növelnie jelenlétét a térségben, kihasználva például azt, hogy ezekből az államokból Budapest a legkönnyebben, leggyorsabban elérhető európai uniós nagyváros. A kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatok hátterében persze nem árt, ha rendezett történelmi kapcsolatok is állnak. A vitás múltbeli események kompromisszumos rendezése a térségben elsősorban Szerbiát érinti. A nézeteltérések elsimítása az uniótól függetlenül érdeke a két országnak. Sólyom László köztársasági elnök legutóbbi belgrádi látogatása során megegyezés született a múlt tisztázását elvégző közös történészbizottság felállítására.
Beutazások
Jóllehet az utóbbi években Szerbia, Montenegró, illetve hazánk között felerősödni látszik a turizmus terén az aktivitás, igazi áttörést a vízummentesség megadása és a hosszú évek óta halogatott Budapest–Belgrád légi járat újraindulása jelenthet. A KSH adatai szerint az 1980-as években a Jugoszláviából hazánkba történő határátlépések száma nagyjából hétszázezer (1983: 732 ezer) és kétmillió körül mozgott (1987: 2,227 millió). Kiugróan magas volt a forgalom a délszláv háború idején és azt követően (1993: 13,715 millió). Az utóbbi években a határátlépések tekintetében változatlanul milliós nagyságrendekről beszélünk (2008: 2,279 millió Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból), de ennek túlnyomó része átutazó vendégmunkás, vagy csak egy napra érkezik valamelyik dél-alföldi városba fürdeni vagy bevásárolni. 2008-ban szerb turisták összesen 71 014 vendégéjszakát generáltak, míg 2009 első 9 hónapjában 33 574-et töltöttek el hazai kereskedelmi szálláshelyeken. A legjelentősebb küldőpiac a térségben Szerbia. A macedón érkezések, illetve vendégéjszakák száma a KSH által rendelkezésünkre bocsátott adatok között nem is szerepel. A GDP-je 20%-át a turizmusból előállító Montenegró pedig – mint azt Somogyi Zoltán elmondta – fogadópiac számunkra. Klasszikus beutazóturizmus hazánkba a kis tengerparti országból nem várható. A Malév podgoricai járata, amelyen 2009 harmadik negyedévéig 11 984 utas érkezett, elsősorban ráhordó járat, csakúgy, mint a szkopjei. Innen 52 173 utas érkezett Ferihegyre a kérdéses időszakban. Somogyi úgy véli, a három vízummentességet kapott országból a kétirányú turizmus szempontjából Szerbiát illeti az első hely.
A 2008-as és 2009-es szerb vendégéjszakai adatok talán nem kiemelkedő számok még, a nagyszámú határátlépőből talán többen is maradhatnának nálunk néhány napot. Jóllehet a gazdasági világválság kezdete óta a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) ráerősített a marketingtevékenységre a közeli küldőpiacokon, ebből egészen mostanáig a Nyugat-Balkán kimaradt, ami nem is csoda, hiszen a többi szomszédos országgal ellentétben egyik volt jugoszláv utódállamban sincs képviselete a szervezetnek.
Az MT Zrt. Dél-Alföldi Regionális Marketing Igazgatósága (RMI) azonban már néhány éve kóstolgatja ezt a térséget, elsősorban Szerbiát. Több ízben is szervezett tanulmányutakat, amelyeken a Dél-Alföld gasztronómiai és fürdőkínálatát mutatta be. A Pécs2010 EKF programra transzferrel egybekötött 2+2 éjszakás Budapest–Pécs csomagajánlatokat is kialakítottak a Malév-járattal érkezők számára. Az RMI a határ túloldalán is roadshow-zik, és egyre-másra jelennek meg a szerb nyelvű kiadványok. A vízummentesség bevezetésének napján a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofi t Kft. is olyan utazási szakembereket és újságírókat fogadott, akik érdekeltek a két ország közötti turistaforgalom fejlesztésében. A Dél-alföldi Termálklaszter, a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Vajdasági Egészségturisztikai Klaszter együttműködésének keretében, amelyben nyugat-romániai fürdők is részt vesznek, létrejött a „Nagy-Alföld Spa” védjegy. A cél ezzel, hogy a 125 fürdőt tömörítő szövetség egységesen léphessen fel távolabbi piacokon – tájékoztatott Albel Andor, a Dél-alföldi Termálklaszter elnöke. Albel elmondta: a dél-magyarországi fürdőkbe tapasztalatai szerint még Belgrádon túlról is érkeznek, főleg Szeged és Mórahalom térségébe. Albel reményei szerint a klaszter hazai fürdőiben megforduló külföldi vendégek között a második helyen álló szerbek száma a vízummentesség következtében jelentősen emelkedik.
Az együttműködés kormányzati szinten is erősödő tendenciát mutat. 2009. szeptember 8–9. között Szegeden tartotta alakuló ülését a Magyar–Szerb Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság turisztikai munkacsoportja. A Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) turizmusért felelős szakállamtitkára és Goran Petkovic, a szerb Gazdasági és Regionális Minisztérium államtitkárának részvétele mellett zajlott ülésen a munkacsoport a turizmuspolitikai együttműködés fejlesztését és koordinálását tűzte ki célul. De a munkacsoport hosszú távú stratégiai cselekvési tervének legfontosabb eleme – tájékoztatott Kovács Miklós – a határ menti együttműködések segítése, előmozdítása. Ennek eszköze az Európai Unió Területi Együttműködések IPA-határon átívelő programja, amelynek keretében 2010-ig 16 607 511 euró állt rendelkezésre a régióban. A programon belül pályázhatók támogatások egyebek mellett közös közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, valamint határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozására és kulturális örökségvédelemre.. Lapzártánk idején Belgrádban tartotta 47. éves kongresszusát az International Hotel and Restaurant Association (IHRA). A jövő növekedési lehetőségeit tárgyaló kongresszus belgrádi megrendezése szimbolikus jelentőséggel bír. Hazánkból azonban nem vesz részt a rendezvényen sem a Szállodaszövetség, sem az ITDH, és az illetékes Önkormányzati Minisztérium sem képviselteti magát.
|
A beszállás Belgrád felé megkezdődött Közel két évtizednyi kényszerpihenő után tavaly december 14-én újraindult a szerb és a magyar főváros között a menetrendszerinti polgári légi közlekedés. Mind a járatot üzemeltető Malév, mind a Budapest Airport (BA) sokat vár a mindennap közlekedő, főképp ráhordó, de célforgalmat is bonyolító járattól. Mint azt Hardy Mihály, a BA vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója kifejtette, a Ferihegy a Malévval együttműködésben a Balkán nyugati kapujává szeretne válni. Az egész Balkánt behálózó járathálózatból már csak Belgrád hiányzott. A járat újraindításának fontosságát jelzi, hogy 2009-ben a két ország diplomáciájának vezetői személyesen is egyeztettek róla. Május végén a szerb parlament jóváhagyta a légiközlekedés liberalizálást célzó „Nyitott Égbolt” egyezményt. A két ország által aláírt légi közlekedési megállapodás követően már csak a szerb légügyi hatóság jóváhagyására volt szükség, hogy Belgrád és Budapest újra napi légi összeköttetésben álljon. A járat foglaltsági mutatói bizalomra adnak okot: az üzemelés első két hetében tapasztalt 62%-os kihasználtság januárra 67%-ra emelkedett. |
Kiutazások
A Szerb Nemzeti Turisztikai Hivatal főbb küldőpiacai – Németország, Nagy- Britannia, Franciaország, illetve Oroszország – mellett fontosnak tartja a régiós küldő országokkal történő együttműködést is – tájékoztatott Ljiljana Cerovic a hivatal részéről. A hivatal által rendelkezésünkre bocsátott kimutatások szerint honfi társaink az utóbbi évek során 2007-ben töltötték a legtöbb, 31 497 vendégéjszakát Szerbiában. Ez ugyan jelentősen csökkent 2008-ban (27 360), de 2009-ben a válság ellenére 14%-os növekedéssel 29 407-re emelkedett. Ráadásul Szerbia Svédország és Törökország mellett azon országok egyike Európában, ahol a turistaforgalom nem csökkent. Válság ide vagy oda, Szerbia turizmusa 2%-os növekedést mutatott.
A hivatal reméli, hogy az elkövetkező években, követve a nemzetközi tendenciát, a Szerbiába irányuló egyéni utazások száma jelentősen növekszik. Ezen sokat lendíthet Ljiljana Cerovic szerint a fapados légitársaságok nagyobb arányú megjelenése, amely, úgy tűnik, a vízummentességnek köszönhetően megindulhat. Jelenleg a német Germanwings, illetve a norvég Norwegian Air Shuttle üzemeltet járatot a belgrádi Nikola Tesla repülőtérre. Az ír RyanAir számára a szerb polgári légügyi hatóság 2008 telén ajánlott fel slotokat, amelyeket a fapados a kereslet hiányára hivatkozva visszautasított. Ezen változtathat a vízummentesség, de ha mégis járatot indít a RyanAir, promócióra súlyos euró ezreket vár el a szerb kormánytól. Ezt pedig a szerbek utasítják vissza. A Malév belgrádi járatával kapcsolatban Cerovic kifejtette: a két város közti forgalom mellett jelentős szerepe lehet a tengerentúlról a régióba irányuló turizmus előremozdításában is, például egy japán csoport két főváros közti mozgatása esetében. A járat ilyen jellegű kihasználásához azonban elengedhetetlen a két ország közös pozicionálása ezeken a küldőpiacokon. A közlekedési kapcsolatok további fejlesztését tűzi ki célul a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal rekonstrukciója. Tervbe van véve a két fővárost összekötő autópálya 2012-ig történő megépítése. A 2008-as budapesti Utazás kiállításon a belgrádi turisztikai hivatal közölte, hogy tárgyalásokat folytatnak a Budapest–Belgrád szárnyashajójárat beindítására. Akkori elképzelések szerint már 2009 májusától közlekedett volna a járat. A Mahart Passnave-nél érdeklődésünkre elmondták: az ügyben előrelépés még nem történt. Ami a hivatal Magyarországon végzett marketingtevékenységét illeti, 2009 nyarán a Mol töltőállomásain magyar nyelvű „52 hétvége Szerbiában” című kiadványukkal igyekeztek felhívni a hazai közönség fi gyelmét a szerb turisztikai kínálatra. Cerovic elmondta: fontos, hogy a két ország kihasználja a határon átnyúló lehetőségeket, utalva például a Dunát követő Eurovelo 6 kerékpárútra, illetve a Duna és a Tisza turizmusban betöltött szerepére.
A fentebb is említett, elsősorban klasszikus üdülőprogramokat kínáló Montenegróba 2008-as adatok szerint mintegy 30 ezren utaztak hazánkból, a Szerbiában töltött vendégéjszakák számát messze meghaladó 188 000 vendégéjszakát generálva.
– Montenegróban változatlanul a tengerparti Budva, illetve a Kotori-öböl a legnépszerűbb, de egyre inkább felfedezik a magyarok az ország belső részeit – tudtuk meg Ogurlic Uzon Ágnestől, a szegedi Adria Tours ügyvezetőjétől. Két évvel ezelőtt a nyári időszakban Szegedet, Győrt és Budapestet charterjárat kötötte össze Tivattal. A járat azonban a sok esetben az egyhetes szállás árával megegyező viteldíj és a kis kapacitás miatt nem volt hosszú életű. Szezonális jelleggel ugyan van busz- és vasúti összeköttetés hazánkból, de a Montenegróba utazók többsége egyénileg, gépkocsival jut el az országba. A podgoricai járat elsősorban üzleti és ráhordó forgalmat bonyolít, közölte Uzon Ágnes.
Macedóniába 2008-ban háromezren utaztak hazánkból, ami inkább üzleti forgalom volt. 2009 első három negyedéve alatt viszont csupán ezren. Jóllehet, léteznek próbálkozások, hogy csoportos utakat vigyenek Macedóniába, összekötve Albániával, de egyelőre ezek sem generálnak számottevő forgalmat.
| A Nyugat-Balkán országai | ||||||
| Albánia | Koszovó | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Bosznia-Hercegovina | |
| Lakosság | 3 170 048 | 1 804 838 | 2 114 550 | 672 180 | 7 334 935 | 4 613 414 |
| Terület | 28 748 km2 | 10 887 km2 | 25 713 km2 | 13 812 km2 | 88 361 km2 | 51 129km2 |
| Főváros | Tirana | Pristina | Szkopje | Podgorica | Belgrád | Szarajevó |
| Egy főre jutó GDP | 7 018 $ | 1 900 $ | 9 163 $ | 7 817 $ | 10 810 $ | 4 625 $ |
