2014-ben a UNWTO jelentése szerint 4,7 százalékkal nőtt a világ turizmusa. Európa részesedése ebből még mindig 52 százalék, és ezt az igen magas részarányt 3,9 százalékos növekedéssel megfejelte tavaly. Európán belül igazi motornak a dél-európai országok bizonyultak, de a stagnáló Kelet-Európából kiemelt teljesítményt nyújtott Magyarország a maga 13 százalékos növekményével. Ázsia-Óceánia részaránya a világturizmusból 23%, és várhatóan tovább növekszik. Nagyot nőtt Amerika is, 16 százalékos részarányához nagyban hozzájárult az USA megkönnyített vízumkiadási gyakorlata. Afrika részaránya 5%, a Közel-Keleté 4%.
A legnagyobb százalékos növekedést produkáló küldőországok sorrendje átrendeződött: Kína, India, Szaúdi-Arábia nőtt, Brazília stagnált, Oroszország pedig visszaesett. A bevételek növekedése a nemzetközi érkezések számát követi, de a recesszió miatt lassabb ütemben.
Előrejelzések
Idénre várható növekedési előrejelzések Európára +3 százalékot, Ázsiára és Amerikára +5-5 százalékot mutatnak, míg Afrika és a Közel-Kelet turizmusának növekedése a bizonytalan politikai helyzete miatt megjósolhatatlan. 2020-ra a vendégérkezések száma a világon valószínűleg eléri az 1,4 milliárd főt.
Fontos a gasztroturizmus
A nemzetközi turizmus alakításában a gasztronómia szerepe igen fontos: ez olvasható a UNWTO „Global Report on Food Tourism” című tanulmányában.
A felmérés kérdőívek összesítése alapján készült, ezért néha szubjektív megítéléseket is tartalmaz. A kérdőívet visszaküldők 88,2 százaléka egy ország turisztikai arculatának kialakításában a gasztronómiát meghatározó elemnek tartja. 67,6 százalékuk azt jelezte, hogy országuknak van saját gasztronómiai márkája. Ennek kiépítéséhez és fenntartásához sokféle eszközt bevetnek (rendezvények, kiállítások, főzőversenyek, gasztro- és borutak, főzőiskolák). A márkához „arcok” kellenek, a média szerepe és használta a sztárszakács ismertté tételében óriási. A gasztronómiából származó bevétel becslések szerint a turizmusénak mintegy 30 százalékát adja.
A gasztroturizmus regionális jelenség, természetesen ezen nagyobb területek értendők, mint a magyar megyék (például Katalónia). Nálunk a desztinációk összefogása lenne hatékony. A gasztroturizmus fejlődésének gátja, hogy a turizmus és gasztronómia együttműködésére nincs koordináló szervezet, és gyakran az összefogást a vetélkedés váltja fel.
