- Önök, a legtöbb fapados légitársasághoz hasonlóan, nem kínálnak jutalékot az értékesítő utazási irodák számára, és elsősorban az internetes foglalásokat helyezik előtérbe.
- Az, hogy nem dolgozunk együtt szorosan az utazási irodákkal, nem jelenti azt, hogy el is akarjuk venni az irodák kedvét attól, hogy helyet foglaljanak a járatainkra. 1998-ban, amikor kimondtuk, hogy nem fizetünk nekik jutalékot, óriási felhördülést keltettünk, még tüntettek is ellenünk Görögországban. A világ sokat változott közben: a British Airways éppen most törli el teljesen ezt a rendszert. Mi mindig is azt mondtuk, hogy az ügyfélnek választási lehetőséget kell adnunk. Fel kell ismernie az utasnak, hogy ha valaki helyette végzi el a foglalást, akkor annak pluszköltsége van. Ezt a hozzáadott értéket fizeti meg plusz 5-10 euró formájában. Ez szerintünk teljesen rendben van, sőt mi erről még csak tudni sem akarunk. Még ha dupla áron is adja az utazási iroda a jegyet, és ezt elfogadja az utas, mert úgy érzi, hogy az iroda értéket adott hozzá, akkor részünkről még az is rendben van. Egy másik példa: ha az iroda meghirdet egy londoni hétvégét 40 ezer forintért, és az utas bemegy és befizet az útra, nem fogja megkérdezni, hogy a csomagból mennyi a repülőjegy ára, mennyi a szállás meg a transzfer, esetleg a múzeumi belépő. Ez minket sem érdekel.
- Adnak-e utazásszervezőknek csoportos helyeket?
- Nem bocsátunk rendelkezésére csoportos helyeket (blockseat) az 50, 40 vagy 30 eurós árkategóriában egy konkrét utazásszervezőnek, mert akkor az egyéni utasok nem férnek hozzá legalacsonyabb árainkhoz. Ha valaki elég ügyes a szakmában, és képes 20 ezer névvel lefoglalni 20 ezer helyet előre a járatainkon, és ezt mindet ki is fizeti, akkor az jó neki is meg nekünk is. De szeretnénk megkönnyíteni az utazási irodák dolgát, így elképzelhető, hogy hamarosan bekerülünk valamelyik CRS-be. Bár ezt is egy kicsit másképp szeretnénk csinálni, akárcsak a repülést, a nyárra már ezen keresztül is szeretnénk erősíteni a foglalásokat. Egyébként február közepén indult be a magyar nyelvű honlapunk, ez is segíti az értékesítést a magyar piacon.
- Hogyan alakult a cég forgalma a közelmúltban?
- A januári forgalmi adataink 23 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor, és további növekedést várunk. Azt azonban senki nem tudja még, hová közlekednek majd a szeptemberben érkező repülőgépeink, jövő télre még nem árulunk jegyeket. Megvizsgáljuk, hogyan teljesítenek az egyes járataink, és oda állítjuk be a gépeket, ahol nőtt a forgalom. Budapestről is indulhatnak új járatok a nyáron, Magyarország eddig nagyon jól teljesített.
- Milyen a budapesti járatok foglaltsága?
- Nem sokkal marad el a regionális átlagtól, 80 százalék fölött van. Ez nagyon jó eredmény, Európában talán két-három légitársaság büszkélkedhet hasonló mutatóval.
- Legfőbb európai versenytársuk, a Ryanair azt tervezi, hogy némi késéssel ugyan, de végre járatokat indít a régióba. Van-e valamilyen stratégiájuk erre az esetre?
- Mi vagyunk az a két diszkont-légitársaság, amelyet jegyeznek a tőzsdén, ezért sok az összehasonítási lehetőség a két cég között - legalábbis papíron. Elemzők végzik ezt az összehasonlítást és nem az utazók, ugyanis nagyon kevés olyan európai várost lehet találni, ahová egymással közvetlenül versenyző járatokat indítunk. Körülbelül 150 járatuk van nekik is, nekünk is, ebből talán két-három ilyen akad. A Stansted-Róma útvonal volt az egyik ilyen nyílt versenypálya, de mi már Gatwickről indítjuk a római járatunkat. Hasonló városokat ugyan kínálunk, de a termékünk eltérő.
- Nem akarnak versenyezni egymással?
- Nem, mert eltérő üzleti modellt követünk. Mi mindig a városokhoz közeli repülőterekre közlekedünk: Párizsban az Orlyra, Milánóban Linatéra, ők ezzel szemben Milánó-Bergamóba repülnek, amit azért nem is lehet igazán Milánónak nevezni, mi Barcelonába repülünk, ők Gironába. Azt mondanám, lehet, hogy ők ezzel nem értenének egyet, de nem ugyanaz a célcsoportunk. Egy olyan piaci rést találtak, amit csak egyetlen játékos tud betölteni. Hány légitársaság, hány járat üzemeltethető gazdaságosan Carcassone-ba, Klagenfurtba vagy Tarvízióba? Én miattuk nem izgulok különösebben, számunkra a Malév és a WizzAir a fő versenytárs. Velük fej-fej mellett haladunk.
- Igen, láttam a reklámkampányukat…
- Képzeljünk el egy utast, felteszi magának a kérdést, melyikkel repüljek? Nézzük meg először az árakat. A döntését leginkább az ár fogja befolyásolni; aki a legolcsóbb, azt választja. De utána arra is gondolnia kell, melyik fog ténylegesen is repülni? Melyik törölheti esetleg a járatait? Melyik lesz a pontosabb? Véleményem szerint nagyon tisztességtelenül versenyzett velünk a Wizzair: napi három járatot indítottak Londonba, és a napközbeni indulásuk, így sok utast átcsábítottak tőlünk, viszont utána azoknak a járatoknak a felét törölték, amelyekre már eladtak egy csomó helyet. Így aki eredetileg reggel akart volna menni, azt a délelőttivel vitték el, a délelőttieket meg este. Ez tisztességtelen piaci magatartás volt. A tél derekán nem indít valaki három járatot egy új úti célra.
- Nyitnak-e új gyűjtő-elosztó repteret Európában?
- Bázel lesz az egyik új bázisrepülőterünk. Azért érdekel minket éppen ez a város, mert Zürichből kivonultunk, mivel az egyik legdrágább repülőterünk volt. Megpróbáltuk csökkenteni a költségeinket, erre Zürich megduplázta az árait. Közben Bázeltől kaptunk egy nagyon jó ajánlatot, ráadásul a város vonzáskörzete sem kicsi, 4 millió ember lakik ezen a környéken. 2004. októbere óta Zürich helyett Bázelbe repül három járatunk, nyáron viszont nőni fog a számuk.
- Tervezik-e Európán kívüli járatok indítását?
- Az easyJet üzleti modelljét sikeresen és nyereségesen csak a három órásnál rövidebb idejű járatok esetében lehet alkalmazni. A határ szerintünk az Athén-London út, aminek 3.40 perc a menetideje. Azt hiszem, ennél hosszabb távolságra nem is fogunk repülni. Ennek több oka is van. Ha messzebbre akarunk repülni, másfajta repülőgépre is szükségünk lenne. A hosszú távú járatokon pedig ételt és szórakozási lehetőségeket is biztosítani kellene az utasoknak. Az üzletemberek pedig aludni akarnának, emiatt szélesebb ülésekre lenne szükség. A másik ok, amiért nem vágunk bele az interkontinentális járatokba: szerintünk a jelenlegi versenyzők olcsón színvonalas szolgáltatást nyújtanak. Továbbra is elsősorban Európán, sőt az unión belüli városok közötti útvonalara koncentrálunk.
- Michael O’Leary úgy gondolta, hamarosan vérfürdő várható a fapadosok piacán. Mi a véleménye erről?
- Szerintem a csődhullám már el is kezdődött. A Volare például már csődbe ment, de kétségtelen, hogy én több cégre is számítottam.
- Konkrétan melyik légitársaságra?
- Ki gondolt volna például a Volaréra? Ez volt a negyedik legnagyobb diszkontszállító Európában. Jól bevezetett, komoly piaci részesedéssel rendelkező cég. Más kérdés az Air Polonia esete, annak eltűnésükre lehetett számítani. Háromszázezer euró tőke állt mögöttük, miközben az easyJetnek egymilliárd eurója van a bankban. Az első összeget egy nap alatt el lehet égetni a repülőgépek hajtóműveiben. A versenyhez pénz kell, ami nagyon erős ebben a térségben. A tíz eurónál többért kínált jegyeket már drágállják az utasok. Ilyenkor a verseny finanszírozásához kell a pénz a bankban. Túl sok megszállott akad a világban, aki úgy gondolja, hogy meg tudja tenni azt, ami Michael O’Learynek sikerült. Pedig nem képesek erre. Biztos vagyok benne, hogy lesz még folytatás. Aki túléli a húsvétot, az megél karácsonyig. A vérfürdő az idén még lehet, hogy elmarad, de előbb-utóbb bekövetkezik.
Tizenkét áldozat - mostanáig
A müncheni Monitor Group idén márciusban kiadott felmérése szerint a konszolidáció a low-cost légitársaságok piacán tovább folytatódik Európában: most 50-nél is több cég verseng az utazók kegyeiért, de hosszú távon 4-5 nagy játékos marad majd a piacon. Tavaly tizenkét alacsony költségszinten működő légitársaság zárt be az öreg kontinensen, például a Duo és a Now az Egyesült Királyságban, a Volareweb Olaszországban és a VBird Németországban. A piac koncentrálódását jelzi, hogy a dba felvásárolta a Gexx-et. Az is tény azonban, hogy igazán komoly légitársaságnak az eltűntek közül csupán a Volareweb számít.