A Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) statisztikái szerint hazánk azon öt ország közé tartozik, ahol százalékosan a legdinamikusabban nő a légi személyforgalom. Sárdi Gézától, az IATA BSP magyarországi menedzserétől azonban azt is megtudtuk, jóformán öt éve stagnál az idehaza eladott repülőjegyek értéke, és a trend az idén sem biztos, hogy változni fog, mivel az idei első kilenc hónap közül csak öt esetében nőtt, míg négy hónapban visszaesett a forgalom.
Biztatónak tűnik viszont, hogy az utóbbi két hónap során újra nőtt az értékesítés volumene. Sárdi Géza szerint a növekvő utasforgalom mellett azért csökkent, illetve stagnált eddig a forgalom, mert a fapadosok kemény árversenyre kényszerítették a hagyományos légitársaságokat, amelyek kénytelenek voltak csökkenteni áraikat. Hazánkban jelenleg 55 légitársaság tagja a jegyárbevétel elszámolását végző BSP rendszernek, és tavaly lépett be a rendszerbe az Aer Lingus, az Aeromexico, az Air Berlin (az első és idáig egyetlen fapados társaság) és az Air Europa. Az IATA-lokációk száma 1999 óta jóformán alig nőtt.
Hiába több a légitársaság és hiába csökkentik áraikat, az utas sok esetben mégsem érzi azt, hogy kevesebbet kellene fizetnie a repülőjegyért, mivel a repülőtéri illetékek folyamatosan emelkednek, és egyre több adó jellegű költség (például biztonsági illeték, üzemanyag pótdíj) rakódik rá a jegyárra. Az idén várhatóan minden eddigi rekordot megdönt a Magyarországon beszedett reptéri illeték nagysága, amely 2005. január–szeptember között meghaladta a 6,9 milliárd forintot.
Az IATA is felmérte a piac átalakulását, és öt új prioritást határozott meg, amelyek bevezetése révén remélik, hogy segíthetnek a szervezethez tartozó légitársaságoknak helytállni a globális versengésben. Ezek közül az egyik legfontosabb az elektronikus jegy, népszerű angol elnevezése szerint e-ticket, amely az IATA álláspontja szerint mind az utasnak, mind a foglalást végző utazási irodának, nem utolsósorban pedig a légitársaságnak is előnyös. Az utas számára az a jó, hogy nem veszítheti el a jegyét, és az egyre több reptéren megtalálható önkiszolgáló bejelentkező pultok segítségével gyorsan, könnyen „becsekkolhat”. Az utazási irodák elsősorban annak előnyét élvezhetik, hogy vállalati ügyfeleik részére akár telefonálás közben azonnal tudják módosítani a jegyet, de a nyomtatás, futárszolgálat, tárolás és könyvelés díján is jócskán faraghatnak. A legnagyobb előnnyel azonban a légitársaságok számára jár az új megoldás, ők ugyanis várhatóan 3 milliárd dollárt spórolnak meg évente 2007 év után, amikor is az IATA tervei szerint teljesen eltűnnek a hagyományos papír alapú jegyek. Az IATA jelenleg évente kb. 300 millió papírjegy adatait dolgozza fel, és 1-1 papírjegy összes költsége, a gyártástól a teljes elszámolásáig, kb. 10 dollár, míg az elektronikus jegy esetében ez a költség csupán egy dollár.
Milliárdos veszteséget okoz a magas olajár
A légitársaságok az idén év végéig 7,4 milliárd dolláros veszteséget lesznek kénytelenek elviselni elsősorban a magas üzemanyagárak miatt. Emlékezetes, hogy májusban már kiadott egy 6 milliárd dolláros veszteséggel számoló előrejelzést az IATA: ekkor még 47 dolláros hordónkénti nyersolajárral számoltak, de néhány hónappal később már kénytelenek voltak 57 dolláros árral kalkulálni, és így a veszteség is növekedett. Giovanni Bisignani, a szervezet vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy „Újra az olaj az, ami megakadályozza, hogy az ágazat nyereséges legyen. Ahány dollárral növekszik a nyersolaj ára, annyiszor egymillió dollárral nőnek az iparág költségei”. A légitársaságok összes kiadásának manapság már a 25 százaléka megy el üzemanyagokra, míg két évvel ezelőtt ez az arány a mainak csak a fele volt. Közben az olajfinomítók is igyekeztek a hasznukat növelni: míg 2003-ban egy hordó kerozinon 6 dollárt kerestek, addig manapság már 17-et. A légitársaságok gazdálkodását eltérő módon befolyásolja a kerozin árának alakulása. A nagy európai szállítók többsége várhatóan null szaldó körüli eredményt érhet el, az ázsiaiak pedig még így is nyereségesek lesznek, ezzel szemben az észak-amerikai légitársaságok vesztesége idén elérheti a 8 milliárd dollárt.
A BSP forgalom alakulása Magyarországon 1993 óta
Év
bruttó értékesítés (adók nélkül, milliárd Ft)
légitársaságok
lokációk
1993
5,7
15
45
1995
13,1
21
99
1997
27,4
28
171
1999
42,2
39
249
2000
50,3
39
249
2001
52,3
35
252
2002
52,8
37
250
2003
53,8
44
260
2004
50,1
50
266
2005(01-09)
37,2
55
269
Forrás: IATA
Magyarországi BSP statisztikák
Eladott repülőjegyek értéke (bruttó) (millió forint adók nélkül)
2002
2003
2004
2005
január
3971
4375
4566
3850
február
3845
3875
3474
3782
március
4439
4303
4475
4094
április
4204
4107
4134
4166
május
4577
4458
4325
4430
június
5024
5063
5135
4900
július
4477
4453
3703
3674
augusztus
3937
3935
3294
3511
szeptember
4703
5264
4677
4782
október
5062
5173
4554
november
4300
4593
4260
december
4257
4183
3477
Forrás: IATA
Beszedett reptéri illetékek összege Magyarországon (milliárd forint)