Az EU legtöbb tagállamában az odalátogató külföldi idegenvezetők tevékenységét jelentősen korlátozzák, a helyi szabályok be nem tartását szigorúan ellenőrzik és szankcionálják. Olaszországban például a külföldi idegenvezetőknek minden évben kérvényezni kell az ideiglenes idegenvezetői-csoportkísérői engedélyt. Jogosulatlan idegenvezetés esetén egy átlagos büntetés Európában jellemzően 1000-3000 euró közötti: első esetben az előbbi, súlyosabb, vagy ismétlődő szabályszegés esetén az utóbbi összeget közelíti. Spanyolországban az átlagnál szigorúbban szankcionálnak: ott 6 000-60 000 euró közötti büntetésre kell számítani. Ezekhez képest a nem egészen 100 eurónak megfelelő magyar bírság komolytalannak tűnik. Mindamellett a jelenlegi törvény hatályba lépésének éve (1990) óta csupán néhány ellenőrzés volt, akkor is jórészt csak a magyarokat ellenőrizték, így a jogosulatlan idegenvezetők egyre szabadabban és gyakrabban jelentek meg a piacon.

Mit csinál az idegenvezető

Magyarországon az jogosult idegenvezetői tevékenységet végezni, akinek erről végzettsége van, a hatóság által kiállított ezt igazoló kártyával rendelkezik, és ezért a tevékenységért adózik.
Az idegenvezető nem csupán a látnivalókat ismerteti, de tolmácsol, szervez, jegyet vált, az állandóan lemaradozókkal együtt tartja a csoportot, buszos városnézés esetén folyamatosan kapcsolatban áll a buszvezetővel, de a szállodával, étteremmel és egyéb szolgáltatókkal is ő tartja a helyszíni kapcsolatot. Ezek mellett segítenie kell betegség, baleset, lopás, eltűnt poggyász vagy bármilyen hasonló probléma esetén is. Tudnia kell, kihez forduljon, és meg is kell értetnie magát az illetékes szervekkel, mindegy, hogy az rendőrség, nagykövetség, kórházi-, szakrendelői dolgozók.

Külföldi idegenvezetők Magyarországon

Hazánkban a külföldiek regisztrációja csupán adminisztratív jellegű, semmilyen hatóság nem ellenőrzi, a külföldi idegenvezetők mit tudnak Magyarországról és beszélnek-e magyarul.
A szakmai szervezetek szeretnének ezen változtatni, és azt elérni, hogy azok az idegenvezetők, akik Magyarországon dolgoznak, szakképzettek legyenek, és legyen magyar nyelvtudása minden Magyarországon engedéllyel rendelkező idegenvezetőnek, azaz tudjon, beszéljen magyarul is, még a határon átnyúló szolgáltatások esetében is.

Kontárok szabadon

Jogosulatlan idegenvezető az, akinek nincs idegenvezetői végzettsége, és/vagy külföldiként nem regisztráltatta magát a magyar hivatalos szervnél, mégis idegenvezetést tart másnak vagy másoknak.

Előfordul, hogy a külföldieknek a csoportkísérő vagy akár a sofőr mesél a látványosságokról. Belföldi utasok esetében az a gyakoribb, hogy „műkedvelők” tartanak előadást, városnézést az utasoknak, azonban szakképesítésük hiányában nem tudható, hogy az megfelel-e a sztenderdeknek.

A szakmai szervezetek álláspontja szerint ezzel megkárosítják az utast, a valódi szakembereket, és végsősoron – a meg nem rendelt szolgáltatás utáni adóforintok meg nem fizetésével – az államkasszát is.
„Egyrészt az utasok pontatlan és hiányos tájékoztatáshoz jutnak hazánk látnivalóiról, történelméről és kultúrájáról, másrészt a magyarországi idegenvezetők és az őket közvetítő - utazási - irodák emiatt komoly bevételtől esnek el”- fogalmazta meg a Mie. Az engedéllyel dolgozó idegenvezetők vállalkozók, jövedelmük csak a megbízónak elvégzett munka után van, a jogosulatlan idegenvezetők miatt azonban csak a megbízások töredékét kapják meg.

Mit kívánnak az idegenvezetők?

A MIe által 2017-ben elkészített, azóta többször, több illetékesnek, döntéshozónak megküldött törvényjavaslat szerint szükség volna chip-es és QR kódos új hatósági igazolványra, amelyet kötelező lenne látható módon viselni. Ez egyrészt megkönnyítené az ellenőrzéseket, másrészt az esetleges változások bejegyeztetése (pl. újabb nyelvvizsga) sem igényelne új kártyát.

A kártyacsere fizetőssé tétele segítené a szakma profiltisztítását is: aki nem foglalkozik idegenvezetéssel, az várhatóan nem szán erre a cserére mintegy 30.000 forintot. A magyar hatóságok ugyanis napjainkig nem vizsgálták, hogy a kiadott, mintegy 15 000 idegenvezetői igazolvány tulajdonosa közül hányan dolgoznak valóban idegenvezetőként, és hányan vannak, akik el sem kezdték soha, vagy pályát váltottak, nyugdíjba vonultak, esetleg elhunytak az igazolványuk kiállítása / regisztrációjuk óta.

Fontos lenne, hogy a határon átnyúló idegenvezetői is engedély több legyen puszta regisztrációnál: a megfelelő szakképzettség és magyar nyelvtudás birtokában kapja csak meg a külföldi igénylő. Azaz a határon átnyúló szolgáltatások engedélyezését szigorítsák meg, ugyanúgy legyen feltétele a legalább középfokú magyar nyelvtudás, és a már kiadott engedélyek tulajdonosai is kötelesek legyenek, maximum három éven belül magyar nyelvvizsgát tenni.

Egy további megfontolandó, korábban már felmerült javaslat említi: Bécsben az idegenvezető a busz elülső szélvédőjére teszi ki a behajtási engedélyét, amelynek birtokában az behajthat a történelmi városközpontba. Magyarországon az új idegenvezetői kártya mellé szükséges lenne ilyen behajtási engedély, ami a buszsáv használatát, valamint esetleg később meghatározandó látnivalók, például a Budai Vár megközelítését tenné lehetővé, kizárólag az ilyen engedéllyel rendelkező idegenvezetők buszai számára.

A szakmai szervezetek szerint fontos, hogy a törvény vagy a végrehajtási rendelet konkrétan nevezze meg, hogy mely szervezet joga és kötelessége a rendszeres ellenőrzés.
Fontos továbbá, hogy a nyugat-európai minta szerint 1000-3000 euró legyen a bírság, ami már kellő elrettentő erővel bír. Ha valakit harmadik alkalommal is megbírságolnának - mind a jogosulatlan idegenvezetést végző személyt, mind az őt megbízó utazási irodát - tiltsák ki az országból három évre. Nem példa nélküli ez a gondolat: Görögországból 3 évre, Franciaországból és Spanyolországból 5 évre tiltják ki a (harmadik alkalommal is) jogosulatlan idegenvezetést végzőket.
Mindkét idegenvezetői szakmai szervezet határozottan a helyszíni bírság kiszabása mellett áll.

Az új törvény megszületése fontos bíztatás lenne az idegenvezetőknek, hiszen látnák, hogy a döntéshozók érdemben foglalkoznak a problémáikkal.
Emellett természetesen egy nagyon fontos vállalkozásvédő intézkedés is lenne, amitől a szakma elismerésének növekedését éppúgy várják az idegenvezetők, mint a kisvállalkozó jövedelmeik kiszámíthatóbbá válását.