Az október 27-én megrendezett Turizmus Akadémián Szántó Zoltán, a Turizmus Trend és Turizmus Online főszerkesztője köszöntőjében többek között felvázolta az idei nyári szezon kiutazási statisztikáit. Az adatok azt mutatják, hogy a kiutazó turizmus gazdasági válság okozta drasztikus visszaeséséből már második éve tart a kilábalás, azonban még mindig nagyon messze vagyunk a 2007-2008-as időszaktól, amikor szárnyalt a magyarok utazási kedve.

Békéltető testület: így kerülhetjük el a bírósági eljárást

Molnár Judit, az OTP Travel ügyvezetője és a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke előadásában az utazási irodák szemszögéből mutatta be a békéltető testületi eljárást, ez ugyanis egy jó megoldás lehet akkor, ha egy problémás eset kapcsán nem szeretnénk a peres ügyig eljutni. Ennek célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület a fogyasztó kérelmére indíthat eljárást, melynek során a tanács egyezséget próbál meg létrehozni a felek között azokat egyenlő bánásmódban részesítve. A békéltető testület akkor kötelezheti a vállalkozást a fogyasztó kérelmének teljesítésére, ha a kérelem megalapozott, valamint a cég magára nézve kötelezőként ismerte el a testület döntését. A Budapesti Békéltető Testülethez 2015. augusztus 31-ig 2922 ügy érkezett be, ebből az utazással összefüggő esetek száma 57, ami a teljes spektrum 1,96%-a. Ha bővebben szeretne olvasni Molnár Judit békéltető testületi eljárással kapcsolatos előadásáról, kattintson ide!

Van-e Budapestnek tudatos városmárkázása?

A következő előadás a városmárkázásról szólt: Bognár Ákos, az UNWTO versenyén díjnyertes, "Hungary - More than expected" című magyar imázsfilmet készítő HG360 reklámügynökség kreatív igazgatója először is leszögezte: a márkázásnál természetesen nagyon sok mindenre oda kell figyelni, de az egyik legfontosabb a megkülönböztethetőség. A városokban hozott anyagból dolgozunk, ezért jól kell meghatározni azt, hogy mi az, amire az adott márka felépíthető. Lényeges szempont többek között, hogy a városmárka szimpatikus legyen a potenciális befektetők számára, a helyiek magukénak érezzék, valamint a helyi szolgáltatószektor támogatását is el kell érni, turisztikailag vonzónak kell lenni, de a civil szervezetek és a média számára is érdekesnek kell lenni. Meg kell határozni azt is, hogy termékközpontú vagy értékesítés-központú márkafejlesztésbe vágunk-e bele, vagyis, hogy azt értékesítjük, ami már készen vagy, vagy a piac ismerete alapján egy új terméket fejlesztünk. Bognár Ákos elmondta, hogy manapság sajnos kevesen fordítanak időt, energiát és pénzt a kutatásokra és a versenytárselemzésre, pedig a jó pozicionálás szempontjából ezek elengedhetetlenek. Az előadás során láthattunk néhány sikeres példát is többek között Belgiumból, Koppenhágából, Stockholmból vagy Glasgow-ból.

Természetesen Budapestről is szó esett az előadásban: Bognár Ákos úgy véli, ha Budapest brandjét szeretnénk felépíteni, akkor mindig a Duna jut eszünkbe, miközben szerinte a folyó nem sok mindent üzen, hiszen a helyiek sem igazán használják a Dunát, és a turisták is legfeljebb egy rövid hajókázásra mennek el, amit viszont bárhol máshol is megtehetnek, ahol van folyó. Véleménye szerint Budapest márkázása egyáltalán nem tudatos, ahogy fővárosunk trendivé válása sem tudatosságnak köszönhető. Hozzátette, hogy a legtöbb esetben szolgáltatásainkhoz kapcsolódnak elnyert nemzetközi díjaink, legyen szó fürdőről, étteremről, szórakozóhelyről vagy romkocsmáról, és egy kutatás szerint a helyi lakosok is elégedettek a szolgáltatások minőségével. A szolgáltatószektor részaránya a turizmusban nálunk 95%, ami a régiós átlagnál is magasabb. Az ide látogatók közül pedig többen is úgy gondolják, hogy azért jó Budapesten lenni, mert itt nincsen annyi kipipálandó, kötelező látnivaló, mint sok más helyen, ide azért jönnek, hogy jól érezzék magukat az emberek, vagyis Budapest egy kényelmes város, ami az ár-érték arányban is megmutatkozik.

Szálláskeresésnél a legfontosabb az ár a magyaroknak

Hermann Eszter, a Trivago magyarországi PR-jáért felelős munkatársa – aki egyenesen Düsseldorfból repült a Turizmus Akadémiára – az online szállásfoglalás trendjeiről beszélt előadásában. A 2005-ben alakult metakereső – amelynek 2012 óta van magyar weboldala – jelenleg 52 országban üzemel, és ma már 900.000 szálláshely található meg a kínálatában, globális szinten havonta 120 millió látogató keresi fel az oldalt. Hermann Eszter elmondta, hogy a magyarok körében a legtöbben számítógépről jelentkeznek be az oldalra, a mobileszközök aránya 20%, világszinten azonban a mobiltelefonok és tabletek aránya már közel 50%-os. A szűrésnél Magyarországon még mindig a legfontosabb szempont az ár, Romániában azonban legalább ilyen fontos a szálláskategória is. Kevésbé jelentős a szállás elhelyezkedése egy városon belül, valamint annak mások általi értékelése. Érdekesség, hogy a magyarok magyar szállásra átlagosan 21.000 forintot hajlandók költeni, külföldi szálláshelyek esetén ez az összes 30.000 forint, a külföldiek pedig átlagban 24.000 forintot költenének magyar szállásokra. A Trivagót használó magyarok háromnegyede rövid időre, 1-5 napra keres szállást, és egynegyedük keres szállást hat napnál hosszabb időre.

Az online szállásfoglalás körforgása

Szigetvári József, a Szállás.hu ügyvezető igazgatója előadásában bemutatta azt a körforgást, amin egy online szállást kereső utas végigmegy, vagyis az utazási véleményekkel való találkozás, az inspiráció, a tervezés, keresés, foglalás és utazás. Elmondta, hogy ma már egyes spektrumra külön termék specializálódott, lokális vagy nemzetközi online szolgáltatókkal. Ebben a tortában pedig mindenki arra törekszik, hogy minden piaci szegmensben benne legyen és minden egyes kis lépésben egyre jobban jelen legyen a fogyasztó életében. Elmondta, hogy alapvetően a fogyasztók viselkednek így az online térben, a szolgáltatók pedig az ő igényeiket használják és szolgálják ki. A belföldi fogyasztók közül azonban sokan elfelejtik a desztinációt, és akciók, képek alapján döntenek a digitális térben, egy döntés – hogy hova utazzon – meghozatalához pedig akár 8-10 oldalt is megnéznek. Szigetvári József elmondta még, hogy hazánkban mostanában egy minőségi vendégházkínálat alakult ki, amelyek most már komoly versenytársat jelentenek a két-háromcsillagos szállodáknak, ezt a statisztikai adatok is mutatják.

Repülőjegy-foglaló rendszerből komplett disztribúciós platform

Bíró Balázs, a Travelport GDS country managere a Travelportot mutatta be a jelenlévőknek. A Travelport a vállalati utazóknak szóló foglalási lehetőség, egy önkiszolgáló vállalati motor. Elmondta, hogy azon már túlléptünk, hogy egy GDS-t csupán egy olyan eszköznek tekintsünk, amin repülőjegyet lehet kiállítani, ennél már sokkal többről, egy komplett disztribúciós platformról van szó. Fontos előrelépés volt a fapados légitársaságok belépése a GDS-ekbe, valamint nagy előrelépés volt a szállásszolgáltatók területén is. A Travelport egy teljesen nyitott platformot hozott létre direkt csatlakozással, XML-kommunikációval. A foglalási rendszer, amit a Travelport ajánl, egy TripGate nevű rendszer, ahol szigorú utazási szabályzat állítható be, például a vállalat be tud állítani preferált légitársaságokat, szabályokat, árszintet, csatlakozási időt, különböző kódokat, ami alapján később riportot tudnak generálni.

Túlsúlyban a nyugat-európai hotelkínálat a Go Global Travelnél

Szabó István, a Go Global Travel értékesítési menedzsere mutatta be a világ vezető hotelbrókereként aposztrofált Go Globalt, ahol 183 országban több mint 200 ezer hotel és négymillió szoba található, kiegészítő termékként pedig autóbérlés, csoportfoglalás és apartmanok foglalása is lehetséges. Jelentős a B2B vonal, vagyis utazási irodai partnerekkel rendelkeznek, 15 országban van képviseletük, és 17 nyelvű helpdeskkel állnak az irodák rendelkezésére. Céljuk nem csupán a foglalás elkészítése, hanem a teljes körű szolgáltatásnyújtás. A rendszer egy XML-alapú online felületen alapszik, amely lehetőséget biztosít adatok tárolására, statisztikák készítésére és a felhőalapú szolgáltatásra. A teljes hoteladatbázis átvételére lehetőség van, de szűrhető is a keresés. Az üzleti utazók miatt a legerősebb a nyugat-európai hotelkínálat – például Brüsszelben, Frankfurtban, Genfben –, de egyre nagyobb igény mutatkozik az ázsiai piac elérésére is, valamint az olyan üdülőövezetek is kezdenek népszerűvé válni, hogy Thaiföld, a Maldív-szigetek vagy az Amerikai Egyesült Államok.

Pörög a szállodapiac

Mit bír el a piac? Új szállodai projektekről Budapesten számolt be előadásában Hegedűs Attila, a BDO Magyarország hotel és ingatlan tanácsadási üzletágának ügyvezetője. 

Pörög a piac, állapította meg az örvendetes tényt a szakértő, majd hozzátette, sok hazai befektető érdeklődik mostanában szállodai befektetések iránt, külföldi oldalról jóval kevesebben érkeznek. Ennek nyilván az egyik oka, hogy a nem itt élők nem ismerik a helyi viszonyokat, a magyarországi jogszabályokat. Az utóbbi években egyébként jó feetback-et kapott Budapest: számos díj, előkelő rangsorolás különféle nemzetközi portálokon jelzi, hogy ismert és elismert desztináció a magyar főváros. Szálláshelyeinek ár-érték aránya is megfelelő, bár nyilván össze sem hasonlítani mondjuk a párizsi szállásárakkal.

A bankok hozzáállása nem mindig megfelelő a befektetők szempontjából: a tíz éves futamidőt, és a 2,5 százalékos kamatot nem szívesen biztosítják olyan projekt esetén, amelynek készültségi foka még sehol sincs, és ahol rövid távon nem látják biztosítva a megtérülést. Vidéken más a helyzet, vélte a szakértő, ott elsősorban az EU-s támogatásokkal „operálnak”, amelyet főként infrastruktúra- és attrakciófejlesztésre fordítanak.

A jövő szállodája Hegedűs szerint a különleges, a meghökkentő szálláshely, az „őrült szálloda”, ahogy ő nevezte. A régi klasszikus modellel is szakítani kell annak, aki még több vendéget – és főleg bevételt – vár a házától. Vagyis ne a szobájában üldögéljen a vendég, hanem mozduljon ki onnét: le, a vendégtérbe, és más közösségi terekbe induljon – tárgyalni, internetezni, fogyasztani. Ehhez különböző zónákra kell osztani a szállodát, olyanokra, amelyek között fellelhető csendes, zajos és étkezési lehetőséget biztosító rész.

Végül arról hallhattunk, brand-hez érdemes tartozni vagy előnyösebb a független tulajdonosi háttér? Mindkettőnek vannak előnyei: a nemzetközi brand keretet ad, biztonságot, a „sehová nem tartozás” önállóságot, nagyobb szabadságot biztosít.

A szállodák bérbe adásának lehetőségéről is beszélt a szakember, amely Németországban megszokott és gyakori szálláshely üzemeltetési forma, ami nem is csoda, hiszen ott kiszámítható a piac. A ma szállodatulajdonosa a cashflow-t számoló kőkemény üzletember, a tulajdonosi szemlélet meghatározó (sokszor egyetlen) eleme a bevétel nagysága. Ha pedig bank a tulajdonos, vagyis a pénzügyi szektor, az sem egyszerű eset, mert meglehetősen kockázatos üzleti vállalkozásnak tekinti a szállodaipart, hiszen olyan beruházásra adnak pénzt, amely csak jóval később kezd pénzt termelni, a 2-3 éves türelmi idő elengedhetetlen egy épülő, majd nyíló szálloda esetén.

A jövő telekommunikációs szolgáltatása már IP-alapon működik

Az utolsó előadásban Mezgár Gyula Andor, az Opennetworks sales managere beszélt a vállalatról. Az Opennetworks több mint 10 éve foglalkozik IP-alapú (voIP-alapú) telekommunikációs szolgáltatással, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál bejegyezett telefonszolgáltató, vagyis a telefonszolgáltatást és a forgalmat is ők biztosítják az ügyfeleknek. Lényege, hogy a hívó fél oldalát egy digitális jellé alakítja a rendszer, és mind IP-telefonkészüléken, mind számítógépre, okostelefonra telepített alkalmazáson meg lehet szólaltatni a hívó felet, ezért igen költséghatékony is. Mezgár Gyula Andor elmondta, hogy az egy-két fős utazási irodától kezdve akár a nagy irodákig tudnak megoldást nyújtani bárkinek, a rendszertámogatás pedig folyamatos. Fontos megjegyezni, hogy a rendszer használata során nincs elvesztett hívás, ugyanis egy másik mellékre vagy egy mobilszámra is át tudjuk irányítani a hívásokat, de akár hangpostára is tudjuk végződtetni, az üzenet pedig ezután egy megadott e-mail címre érkezik, emellett digitális faxmegoldásokkal is szolgálnak.

Kerekasztal-beszélgetés: jelenlegi tendenciák és a jövő

Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyen a következő szakemberek vettek részt: Andreas Hamorszky, az Express Travel International magyarországi igazgatója, Csényi Csaba, az Ambiance Travel, ügyvezető igazgatója, Haris Richárd, a Haris Travel Club irodavezetője, Jáky Gábor, a Hon-Tours ügyvezetője, Prónay Bence, a Proko Travel marketing menedzsere, Ribi Péter a Fehérvár Travel ügyvezető igazgatója és Kovács Péter, a Green Travel sales menedzsere.

A beszélgetés során szó esett a turisztikai iparág jelenlegi tendenciáiról, a résztvevők pedig egyetértettek abban, hogy a piac szépen növekszik, a legtöbb cégnél mind az utaslétszám, mind az árbevétel növekszik. Érdekes megfigyelés, hogy a 2008-ban kezdődött gazdasági válság rendkívül negatívan érintette a charteres piacot, a körutas szegmenst kevésbé érintette, hiszen a legtöbb esetben az évi növekedés fennmaradt, legfeljebb kisebb mértékben bővült a kereslet és az ebből származó bevétel.

Fontos téma volt, hogy a viszonteladók jövőjét hogyan látják az utazásszervezők, akik elmondták, hogy a közvetítőkre a jövőben is szükség lesz, hiszen egy szervező nem tud mindenhol ott lenni, de vannak különböző területekre koncentráló utazásközvetítők, akik segítségével szélesebb közönséghez szólhatnak. Hallhattuk azt is, hogy ahhoz, hogy az utazási irodák túléljék az online világ uralmát és az egyéni foglalásokat, egyrészt másként kell értékesíteniük és minél képzettebb értékesítőket kell alkalmazniuk, másrészt egyre bonyolultabb, egyénileg nehezen megszervezhető utazási csomagokat kell kínálniuk.

A mai idősebb, ám utazó korosztály helyét ki fogja átvenni a körutazásoknál? – merült fel a kérdés a beszélgetés során. Ekkor elhangzott, hogy nem kell attól tartani, hogy nem lesz munka, hiszen erre egyre többen rájönnek a mai fiatalabbak közül is, hogy milyen egyszerű és kényelmes körutazásokon részt venni, főleg, ha színvonalas tájékoztatást is kapnak az út során. Persze lehet csökkenés a számukban, de a fizetőképes kereslet növekedése miatt várhatóan a kettő tendencia kiegyenlíti majd egymást. Arról is szó esett, hogy ezekre az utazásokra meg kell érni, és az 50 feletti korosztály utánpótlása biztosított.