Oroszország egyike a világ legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező, rendkívül gyorsan fejlődő államainak. A hazai beutaztatók és szállodák is keresik a kapcsolatot az orosz piaccal, ezért is tartják örvendetes döntésnek, hogy 2005-ben éppen Oroszországban rendeznek magyar kulturális évadot. A Magyar Turizmus Rt. orosz piacot bemutató januári prezentációját a vártnál is nagyobb érdeklődés kísérte.
Az orosz gazdaság 2000 óta dinamikusan fejlődik. A lakosság jövedelemnövekedése egyre nagyobb fizetőképes keresletet teremt az orosz kiutazó turizmus piacán. A kiutaztatás területén Oroszország fejlődik leggyorsabban az európai országok közül. 2000 és 2003 között 23 százalékkal nőtt a kiutazó orosz vendégek száma, ez 2003-ban több mint 11,8 millió vendégérkezést jelentett világszerte. Az európai országok között az összes kiutazást tekintve
tavalyelőtt a nyolcadik helyen állt Oroszország.
A németek már lecsaptak rájuk
Tavaly nyáron a kedvező gazdasági környezet ellenére nehezen indultak útnak az oroszok, az ottani utazási irodák ugyanis a dollárelszámolásról euróelszámolásra tértek át, ami áremelkedést eredményezett. A lagymatag szezonkezdetet azonban rekordforgalmú nyár követte. A vidéki légikikötők forgalma 2004 májusa és júliusa között 13 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Különösen a németek szeretnének profitálni az oroszok utaztatásából,
az első fapados járatokat is ők jegyzik. 2004-ben Európa vezető utazásszervező cége, a németországi TUI, az egyik legnagyobb orosz tour-operátor, a Mostravel közreműködésével
megalakította a TUI Mostravel Russia (TMR) vegyesvállalatot, amelynek célja 2005-ben, hogy
300 ezer orosz turistát utaztasson 100 millió dolláros forgalmat bonyolítva.
Oroszország számokban
Éves GDP-növekedés:
7,3 százalék
Éves infláció:
13,7 százalék
Munkanélküliség:
8,5 százalék
Repülőterek száma:
2609, ebből 585 szilárd burkolatú
Forrás: KSH, CIA
Az oroszok utazási szokásai
Az orosz utazó a 90-es években még Nyugat-Európa bűvöletében élt, amit 2000-től felváltott az
ázsiai desztinációk iránti érdeklődés. Ma már kétszer olyan gyorsan növekszik az ázsiai úti célok
népszerűsége, mint a nyugat-európaiaké. Az orosz kiutazás 70 százaléka továbbra is Európába
irányul, azon belül pedig magasan Kelet-Európa iránt a legnagyobb a kereslet. Az oroszok elsődleges úti céljai a szomszédos, illetve a meleg éghajlatú tengerparti országok. Az üdülések legnagyobb hányadát, mintegy 49 százalékát tengerparton, vízparton töltik az oroszok. A második legnépszerűbb a városlátogatás, illetve körutazás 19 százalékkal, ezt követi a pihenés és kikapcsolódás, amely 9 százalékot hasít ki az összes üdülésből. Az üdülni utazóknak kevesebb, mint a fele foglalja le előre útját, és ezeknek ugyancsak a fele vesz igénybe irodai szolgáltatást.
Az utóbbiak kétharmada komplex csomagajánlatokat választ. Az egyéni üdülők nagy része
a magyarországi Tourinform irodákhoz némiképp hasonló turisztikai információs irodáknál
tájékozódik, illetve rajtuk keresztül foglal is. Az üzleti, illetve egyéb szabadidős céllal utazók
nagyobb része mellőzi az előfoglalást, és mindössze 20-22 százalékuk kér irodai segítséget. Ezek többsége viszont a teljes package-et igényli. Az egyéni utasoknak több mint a fele szervezi útját turisztikai információs irodán keresztül. A külföldre utazó oroszok 75 százaléka
vesz igénybe valamilyen szálláshelyet, felerészben szállodát. A hoteleket igénybe vevők 27 százaléka háromcsillagos, 23 százaléka négy-öt csillagos házban száll meg. Hazánkban az orosz vendégek 90 százaléka a szállodát választja. Az oroszok külföldi útjaiknak csaknem feléhez vesznek igénybe repülőgépet, míg a vasút részesedése mintegy 35 százalék. Érdekes, hogy míg átlagban mindössze 1-2 százalékban utaznak az oroszok hajóval külföldre, addig hazánk esetében ez az arány 23 százalék. Ennek az az oka, hogy kedvelik a budapesti, bécsi, prágai
városlátogatások különféle kombinációit, és szívesen jönnek hajóval az osztrák fővárosból. Magyarország viszonylatában a légi (49 százalék) és a vasúti (27 százalék) közlekedés mellett a közúti megközelítés elhanyagolható szereppel bír. Az IPK 2004-es szeptemberi adatai szerint Oroszországban a lakosságnak mindössze 4 százaléka használja az internetet, jóllehet ez is 6 millió felhasználót jelent. Közülük 27 százalék utazásához is igénybe veszi a világhálót, amelyen elsősorban információt gyűjtenek utazásaikhoz. Az on-line foglalások mértéke egyelőre mindössze 3 százalék.
Oroszország, az ígéret földje
Hazánkban a rendszerváltozástól 1999-ig fokozatosan hanyatlott az orosz beutazó turizmus, azóta pedig beállt egy viszonylag állandó szintre, amely a KSH adatai alapján évi 150–200 ezer vendégéjszaka között mozog. A beutazók és a szállodai vendégéjszakák száma alapján Oroszország egyelőre nem került be a Magyar Turizmus Rt. kiemelt küldőországai közé, de nagy potenciált jelentő, ígéretes piacként tartják számon. A szabadidős célú turizmusban nem célunk
versenyezni a napfényt és tengerpartot kínáló mediterrán dömpingdesztinációkkal. Kitörési lehetőségeink között szerepel többek között a MICE, a gyógy- és wellnessturizmus. Míg az összes orosz kiutazásnak az üdülés mintegy 55 százalékát teszi ki, addig a Magyarországra látogató oroszoknak mindössze 12 százaléka érkezik kikapcsolódási céllal, 60 százalékuk üzleti utazó. Egészségturizmusunk a hosszú és zord orosz zimankóból profitálhat. Egyelőre azonban az ivókúráiról ismert csehországi Karlovy Vary az orosz gyógyüdülés Mekkája. A város, ahová már az
orosz cárok is regenerálódni jártak, ahol a legtöbb szálloda orosz tulajdonban van, oroszul beszélő személyzetet alkalmaznak, charterek tucatjai viszik oda a vendégeket, az ottani gyógykezeléseik költségét pedig fedezi a társadalombiztosítás. Mivel azonban Karlovy Varyban elsősorban csak isszák a vizet, versenyhátrányunk ledolgozásához úgy kezdhetünk hozzá, ha több évszázados fürdőkultúránkat népszerűsítjük.
Gyengeségeinkkel is szembe kell azonban nézni. Az imázsunk jó Oroszországban, de ismertségünk alacsony. Gyakran a szakma sem tudja, hogy turisztikai kínálatunk sokat fejlődött az elmúlt 15 évben. Legnagyobb hátrányunknak a nyelvismeret hiányát tekintik. Az orosz külképviselet 41 magyarországi szállodában végzett felmérést arról, hogy van-e oroszul beszélő alkalmazott, orosz nyelvű étlap, bekészítés, illetve televíziós csatorna. Mindössze négy szálloda válaszolt igennel legalább egy kérdésre. Hátrányunk fokozódhat, ha nem fejlődik kellő ütemben az
infrastruktúránk, illetve erősödik az orosz belföldi turizmus, amire nagy az esély, mert az üdülésicsekk-rendszer ott is bevezetésre vár. A nehézkes közlekedést regionális reptereink, Sármellék és Debrecen bevonásával lehetne hatékonyan áthidalni.
Több légi járatra lenne szükség
A beutazók számának növeléséhez a légi összeköttetések számát is gyarapítani kellene. A Pulkovo Airlines télen mindössze heti egy, nyáron két járatot közlekedtet Szentpétervár és Budapest között. A Malév és az Aeroflot heti 14 alkalommal közlekedő codeshare járatai már most is 86 százalékos átlagkihasználtsággal működnek. A Malév moszkvai képviseletvezetője, Rajnai Tamás elmondta, a tavaly bezárt budapest–jekatyerinburgi járatról nem mondtak le végleg. Tervezik, hogy az Ural Airlinesszal közösen újraindítják. A Pulkovo Airlines-szal szintén együttműködésben nyitnának légihidat Szentpétervár és Budapest között. Az MT Rt. moszkvai külképviselője, Szegedi Andrea előadásában hangsúlyozta, hogy az orosz piac olyan hatalmas, hogy megdolgozásához számít a hazai szakma gyüttműködésére.
Forrás: A Magyar Turizmus Rt. moszkvai külképviselete
Magyar kulturális évadok külföldön
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000-ben hozta létre hivatalos rendezvényszervező cégét, a Hungarofest Kht.-t a magyar értékeket újszerű és formabontó módon képviselő kulturális évadok külföldi megrendezése céljából. A táblázatból kitűnik, hogy minden piacról, ahol a közelmúltban magyar kulturális évadot rendeztek, évről-évre több turista érkezik hozzánk. Jóllehet, az évadok beutazó turizmusra gyakorolt hatása nem egyértelműen kimutatható, mivel azt számos más tényező is befolyásolja, elsősorban a hagyományos és fapados légi összeköttetések számának növekedése. A 2001-ben megrendezett MAGY’Art óta mindenesetre töretlenül emelkedik a francia vendééjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeinken, tavaly már több mint 100 ezerrel múlta fölül a 2001-es adatot. A 2002-es olaszországi évad az előkészítésre szánt idő és a szűkebb réteget vonzó programok miatt kevésbé bizonyult sikeresnek mint a franciaországi. Magyarország imázsa a rendezvénysorozat befejeztével azonban egyértelműen pozitívan változott. A tavaly Nagy-Britanniában lezajlott eseménysorozat közvetlen hatásairól még korai lenne mérleget vonni, tény azonban, hogy 2003 végén – 2003 novemberében volt az évad megnyitója – ugrásszerűen, mintegy 40 százalékkal megnőtt a brit turisták által hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma. A tavaly decemberben lezárult hollandiai évad gyümölcseire sokan várnak, hiszen a kereskedelmi szálláshelyeinken eltöltött holland vendégéjszakák száma az elmúlt négy-öt évben folyamatosan csökken. Idén márciusban Oroszországgal folytatódik
az évadok sora, jövőre, a labdarúgó világbajnoksághoz kapcsolódva pedig Németország több tartományában rendeznek magyar kulturális évadot.
Vendégéjszakák száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, 2001–2004
Országok
2001
2002
2003
2004
Franciaország
242 204
266 988
290 278
358 591
Olaszország
494 887
450 403
480 372
599 635
Nagy-Britannia
599 635
391 405
386 063
587 945
Hollandia
526 928
440 594
434 272
410 304
Oroszország
194 295
178 128
198 629
162 381
Megjegyzés: a 2004-es adatok előzetesek, a többi évre az adatok véglegesek. A kiemelt évszámok a kulturális évad megrendezésének évére utalnak.
Forrás: KSH Statisztikai évkönyv és Gyorstájékoztató
Kulcskérdés a vízumrendszer
A vízumkérdésben az oroszok a legkisebb ellenállás irányába tartanak. Izrael, amely turisztikai
külképviseletet is nyitott Oroszországban, tavaly 60 százalékkal tudta növelni a vendégéjszakák
számát azzal, hogy öt évre érvényes vízumot vezetett be az oroszoknak. Ciprusról viszont éppen a vízumkötelezettség bevezetése miatt maradtak el az oroszok, akik hazánkkal kapcsolatban mármár elfogadták, hogy 2001 óta csak vízummal utazhatnak be. A vízumügyintézést illetően
egyébként versenyelőnyben vagyunk a csehekkel szemben, akik a magyarországi négy nappal ellentétben egy hét alatt adják ki a beutazási engedélyt. Az orosz–magyar vízumegyezményben
számos pozitív változás történt tavaly nyár óta. A vízumok érvényességi ideje 30 napra nőtt, egységessé vált a díjszabás, ami a többszöri belépési engedélyek esetében megtakarítást jelent. 50 százalékos kedvezményt vezettek be gyermekcsoportok számára. Az orosz iskolás csoportok
beutaztatásában azonban olyan versenytársakkal kell megbirkóznunk, mint Törökország
és a hozzánk hasonlóan vízumot kérő Bulgária. Ezek azóta, hogy hazánk bevezette
a vízumkényszert, olcsó, mégis magas színvonalú ajánlatokkal árasztották el az orosz
piacot. A három-, négycsillagos török all-inclusive klubszállodák a téli szezonban többek
között orosz iskolásokkal töltik meg a szobákat.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február közepén kétnapos magyar–orosz csúcstalálkozóra látogatott Moszkvába. A tárgyalássorozat remélhetőleg
pozitív hatással lesz beutazó turizmusunkra, ugyanis a magyar fél vállalta, hogy külügyi
tárcánk egy hónapon belül kidolgoz egy tervezetet, amely könnyített vízum bevezetését javasolja az orosz beutazó turisták számára. A könnyebbség az lesz, hogy a vízum egyszeri helyett többszöri belépést tesz majd lehetővé, és akár pár évig is felhasználható.
A november 27-i kitelepülésen a tárca munkatársai mind a hazai, mind a külföldi utasok kérdéseire, esetleges panaszaira válaszolnak annak érdekében, hogy a fogyasztók tisztában legyenek az uniós rendelet alapján őket megillető jogi lehetőségekkel.
Különleges járművel találkozhatunk a főváros szívében, ami azzal csal sokak arcára mosolyt, hogy oda is a játék örömét hozza el, ahol a városlakók nem is számítanak rá.
Növelte utasforgalmát és javított eredmény mutatóin az év első három negyedévében az egyebek között Bécs schwechati repülőterét is üzemeltető Flughafen Wien Gruppe.
A két fél a következő évre szóló, karbantartási projektre kötött keretmegállapodása nemcsak a légiközlekedésben való együttműködést, hanem a magyar-szerb gazdasági és diplomáciai kapcsolatok erősítését is tükrözi.
