Turizmus Világnapja: Budapest nem hódol be a tömegturizmusnak
A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) Turizmus Világnapja alkalmából rendezett programján többek között kiosztották a Budapest Turizmusáért Díjat, elhangzott előadás az MTÜ és a KKM jövőbeni szorosabb együttműködéséről, a UNWTO turisztikai irányelveiről és dr. Guller Zoltán is beszélt a turizmusfejlesztési stratégiáról.
Bán Teodóra, a BFTK ügyvezetője köszöntötte a vendégeket, aki röviden előadta, hogy folyamatosan erősödik a turizmus gazdasági súlya hazánkban, mely a mutatókon is jól látszik, növekszik a fővárosba érkezők száma, a vendégéjszaka szám és a szállásdíjbevételek is emelkednek. Ezeknek köszönhetően Budapest lassan kilép az alacsony árfekvesű desztinációk köréből.
Kiemelte, hogy Budapest nem akar behódolni a tömegturizmusnak. Hangsúlyozta, hogy a turizmus fejlődési üteme mellett, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Budapest az itt lakók számára is élhető maradjon.
Ezután kiosztották a Budapest Turizmusáért díjat. A BFTK idén a Sziget Fesztiválnak adományozta a díjat, mely egy olyan különleges és kiemelkedő hatású márkaalkotó rendezvény, amely a belföldi mellett nemzetközi viszonylatban is meghatározó, kreatív ötleten alapuló, fővárosi turisztikai attrakció. A Sziget Fesztivál – 25 éves fennállás óta – folyamatos fejlesztésekkel vált Európa egyik legnagyobb könnyűzenei és kulturális rendezvényévé.
A 2017-es jubileumi évben ezt a professzionális koncertszervező munkát és folyamatos innovációt szeretné a BFTK elismerni a Budapest Turizmusáért Díj odaítélésével. A díjat Gerendai Károly, a fesztivál alapítója, Kádár Tamás, cégvezető, valamint Vidó Andrea cégvezető-helyettes vette át a fővárosi Új Városháza Dísztermében.
Ezután Dr. Somogyi Zoltán, az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) főtitkárhelyettese, az UNWTO főtitkárának világnapi üzenetét tolmácsolta; valamint tájékoztatott a világturizmus trendjeiről. Elmondta, hogy idén a Fenntartható Turizmus évét ünneplik, mely egyre fontosabbá válik a növekvő tendenciák mellett.
A turizmus a világ harmadik legnagyobb exporttevékenysége és 2030-ra 1,8 milliárd külföldi turistával számol a szervezet a világban. Ennek az alapjait meg kell teremteni, fontos a megfelelő infrastruktúra, a diverzitás, a kölcsönös tisztelet és elfogadás.
Előadásában kitért a sharing economy-ra is, melyet úgy definiált, mint nem profitorientált tevékenység, ellenben ha már nyereség miatt végzik, akkor az már üzlet. Ennek kapcsán említette az Airbnbt és az Ubert.
A szállásmegosztó portálnál kiemelte, hogy az Airbnb rendelkezik a legnagyobb szálláskínálattal úgy, hogy valójában egy szállodája sincsen.
A UNWTO szerint ezek a cégek nem megkerülhetők, ezért szükséges a megfelelő szabályozás és a velük való kooperáció alapjainak lefektetése. Kiemelte azt is, amelyről már korábban beszámoltunk, hogy Budapest lesz a házigazdája 2018-ban a turizmus világnapjának.
A következő előadásban, Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára, a nemzetközi turizmusdiplomácia új rendszerét mutatta be.
Elmondta, hogy a turizmus és a Külügyminisztérium között mindig is volt egyfajta kapcsolat, akár vízumügyintézésről vagy külföldön bajba esett turistákról volt szó. Mi is adtunk róla hírt, hogy Boros Emese vezetésével Turizmusdiplomáciai főosztály alakult a KKM-ben. Az új főosztály elsődleges célja Magyarország képviselete a nemzetközi turisztikai szervezetekben.
Azt javasolja, hogy a magyar turisztikai ágazat használja ki a Külügyminisztérium kapcsolatait és az új főosztály adta lehetőségeket. A Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) szorosan együttműködnek munkájukban.
Ezután Dr. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója, „Budapest a nemzeti turizmus stratégiában” címmel tartott előadást. Elmondta, hogy Budapest hosszútávú turizmusának a célja, hogy túlszárnyalja a két nagy konkurenciát Bécset és Prágát.
Az új turizmus stratégiában elsősorban térségekben és nem termékekben gondolkoznak. A vezérigazgató beszélt a Grand Budapest Koncepcióról is, mellyel azt szeretnék elérni, hogy Budapest felsőkategóriás desztináció legyen illetve, hogy a Budapestre érkezők egy nappal tovább maradjanak és ellátogassanak a főváros vonzáskörzetébe, például Etyekre vagy a Dunakanyarhoz is.
Az MTÜ folyamatosan próbál alkalmazkodni az új trendekhez, például az internet térnyeréséhez. Az Ügynökség költségvetésének 45%-át internetes hirdetésekre költik. Az információ áramlása hihetetlenül felgyorsult, ezt a marketing lehetőséget a kisebb országoknak nagyon fontos kihasználni – emlékeztetett.
Az MTÜ nemzetközi piacépítő és sales tevékenysége a jövőben a legjobban teljesítő piacokra koncentrál. Ahogy még Íjgyártó István előadásából megtudtuk, a kisebb jelentőségű és fejlődő országokban az országmárkát a KKM Turizmusdiplomáciai főosztálya kommunikálja majd a külképviseletek felé.
A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormany.hu oldalon olvasható Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia tervezethez várják a szakmabeliek véleményét. A tervezet végleges formáját október 16-án, a Turizmus Summit alkalmával mutatják majd be.
