Gyaraky Zoltán, a Hungarikum Bizottság tagja bemutatta az új hungarikum-törvényt. Kiemelte, hogy a magyarság értéktára piramisszerűen, több szinten áll össze. Legalul szerepelnek a magyarországi, illetve a külhoni magyar értékek. Ezeket a Települési Értéktár Bizottság tagjai választják ki a bárki által beküldött javaslatból. A jelölés személyre nem vonatkozhat. Magasabb szintű szűrőt jelentenek a Megyei Értéktár Bizottságok, melyek egy szűkített listát küldenek tovább a 16 fős (hét, köztük turisztikai szakbizottságot tömörítő) Hungarikum Bizottsághoz. Ez a grémium dönti el, mi kerül a Magyar Értéktárba (országos, a piramis középső szintje), és mi kerül a csúcsra, a Hungarikumok közé.
Vannak ugyanakkor a törvény által hungarikumnak minősített objektumok és szellemi termékek: ezek közé tartoznak a Világörökség magyar helyszíneit. A Hungarikumok pályázattal elnyerhető védjegyet kapnak. Az értéktári gyűjtés és kiválasztás módjairól a következő időszakban bővebb tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők, hiszen a kommunikációs stratégiának köszönhetően országjáró ismertetők, plakátok, médiakampányok hívják fel rá a figyelmet.
Karsai Árpád, turisztikai tanácsadó, a BGF és az Edutus Főiskola oktatója kifejtette, hogy bár a Magyar Turizmus Zrt. professzionális marketig munkát végez, célszerű felfrissíteni, kiegészíteni, megerősíteni országmárkánkat. Mindent nem szabad kidobni, figyelni kell a már létező, pozitív imázsra, a bevált elemeket érdemes megőrizni. Az újramárkázás fő tartalmi eleme a hungarikumok üzenete lehet, hiszen egyedi termékek remélhetnek sikert. Megújított Nemzeti és Budapest Turizmus Stratégiára is szükség van.
Az előadó rákérdezett a szakmai hallgatóságnál: mi is hazánk hivatalos szlogenje, ami az aktuális országmárkához kapcsolódva immár 5 év óta érvényes? A hallgatóságból senki sem tudta a választ. Ezzel is alátámasztani vélte, hogy nem egyedi, nem sikeres, ugyanakkor túl általános a „Hungary - A love for a life” szlogen, azaz lecserélésre érdemes.
A szakértő által ajánlott szlogenek: Hungary - Planet of Hungaricums, vagy Hungary - Spa Kingdom.
Dobos Ádám (KaBOOM reklámügynökség) egy sor szellemes példát hozott fel arra, miként lehet hagyományos elemeket „újratöltve” sikeresen felhasználni az országimázs építésben: lásd a kalocsai minta nemzetközi térnyerését. Azt viszont alaposan fel kell mérni, mit tudnak, gondolnak rólunk külföldön, hiszen a „márka az, amit gondolnak rólunk”.
Bódis Gábor, a Hungary Next ország-márka-műhely civil kezdeményezés képviselője szerint az ország márkázása nem turisztikai, hanem kreatív feladat. Jelenlegi megítélésünk ellentmondásos, jó tudni, hogy vendégszeretet tekintetében Magyarországot csak a 116. helyre sorolta egy idei nemzetközi összehasonlítás. A sikeres márkaépítéshez hiányzik az összefogás, nem használjuk ki a szinergiákban rejlő lehetőségeket. Régi bánat, hogy a nemzeti megjelenések szervezői (diplomácia, kereskedelem, turizmus) szinte egymásról tudomást sem véve dolgoznak. Számítása szerint 93 féle jelölés létezik a magyar termékekre, s a vendéglátás és szállodaipar nagyon sokszor külföldi termékeket kínál helyettük. A Next alkotógárdája szerint Budapestet kell mindenekelőtt az ország kirakatába állítani.
A meghirdetett programban szerepelt Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettesének előadása is, a szakember azonban a rendezvény előtti este lemondta részvételét. Így a hallgatóságnak nem volt lehetősége megismerni a nemzeti turizmusmarketing szervezet álláspontját a felmerült kérdésekkel kapcsolatban.
Puczkó László, a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége elnöke, „Turizmus a Hungarikumokért - Hungarikumok a turizmusért” című hozzászólásában leszögezte, hogy a turizmus a leghatékonyabb imázsközvetítő. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a Magyar Értéktárba, netán a Hungarikumok közé kerülő termékek, szolgáltatások, szellemi javak vevők (turisták nélkül) akadémikus, porosodó gyűjtemények lesznek csupán. Emlékeztetett, hogy évekkel ezelőtt már elkészült a Turisztikai Vonzerő leltár, melyet alapként érdemes lenne figyelembe venni az értéktár összeállításánál. A különféle leltárak, listák adatainak sorrendje, összeállítása legyen kompatibilis, egymásba automatikusan átilleszthető, és feltétlenül vegyék figyelembe a vevő, azaz a turista tájékoztatás igényeit. (Hiába az Értéktár, ha nincs ott a nyitva tartás feltüntetve.) Javasolta, hogy turisztikai marketing szakemberek is kerüljenek be a Hungarikum Bizottságba. Véleménye szerint a világörökségek elsősorban világörökségek, nem volt szerencsés őket a hungarikumok közé sorolni. A turisztikai imázs csak szegmentáltan hatékony, országonként változik a vonzerő, kidobott pénz egyazon szlogennel, mondandóval 12 idegen országban reklámozni Magyarországot. Puczkó László is a korszerűen újratöltött tartalmat tartja fontosnak, az archaikus, "magyarosch" megközelítés senkit sem érdekel már.
{kapcsolodo_fajlok||align=left|width=208}Szigeti Péter, kiadónk, a Professional Publishing Hungary tartalomfejlesztési vezetője vállalta a kibontakozó vita moderálását. Bevezetőjében kiemelte, hogy (turisztikai) országimázsunk évtizedekkel elmaradott állapotokat tükröz. Szélsebesen változnak az utazási szokások és indítékok. Meglátása szerint a fapadosok által generált jelenlegi látogató boomra nem reagálunk felkészülten, és nem gondoljuk át, mi lesz, ha változik a divat, és a légitársaságok üzleti elképzelése. Villámcsapás volt a MALÉV eltünése, és csak most próbálunk lépéseket tenni a MICE üzletág megmentésére.
Linczényi Endre(Budaventura Travel) hozzászólásában a többi közt kiemelte, hogy A római-kori Limes hazai szakasza :a Ripa Pannonica Hungarica világörökségi nevezése újabb egyedi termékkel fordíthatja a figyelmet hazánk iránt.
Radványi Katalin (Holiday Travel) nehezményezte, hogy nincs átjárás a turizmus és a Hungarikum bizottság között. Többen kifogásoltak, hogy személy nem lehet hungarikum - holott például Puskás Ferenc az, aki biztosan pozitív és magyar képzetet kelt. A magyar imázst sokszínű elemek alkotják, de ezt egy jól kiválasztott szlogennel át is lehet hidalni. Példa erre „Bécs, most vagy soha!” kampány-jelszava – tette hozzá Bódis Gábor.
Puczkó László javasolta, hogy találjunk ki újabbat a piros-fehér-zöld szivecskés országlogónál. Vonjuk be az internetet használó lakosság ötletességét - Lisszabon is így talált rá új szlogenjére: "Smart City”.
A lakosság bevonását a szlogengyártásba Karsai Árpád is hangsúlyozta előadásában, mert egy ilyen szlogenpályázat a lakosság turizmushoz kötödését is növeli.
„A turizmus és a hungarikumok kölcsönös haszna, hogy a hungarikumok újat hozva léphetnek be a turizmus márkaígéretei közé, míg a turizmus segít piacra vinni a magyar gazdák és alkotók termékeit - foglalta össze a konferencia egyik legfőbb üzenetét Karsai Árpád a kerekasztal-beszélgetés végén.
A rendezvény végén a szervező Turizmus Trend és a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége a következő közös közleményt adta ki:
|
Turizmus a hungarikumokért, hungarikumok a turizmusért |
|
|
Hungarikumok @ Országmarketing konferencia A hungarikumok* jelentősége rendkívüli a hazai turizmus fejlesztésében: minden hungarikum támogatónkká, a turisztikai termékfejlesztés során pedig, termékké vagy attrakció elemmé válhat. Ez lehet az egyediség alapja, ami viszont versenyképességi kérdés! Az egyik probléma azonban az, hogy a Hungarikumok nincsenek integrálva napjaink turizmusába fontosságuknak és lehetőségeiknek megfelelően, hiányzik az átgondolt, megtervezett, hatékony, széleskörű integrálásuk a turisztikai termékképzésbe és –fejlesztésbe. E fejlesztéshez ajánljuk fel együttműködésünket Álláspontunk az, hogy a magyar értékek, ezen belül a hungarikumok leghatékonyabb közvetítője nemcsak belföldön, hanem nemzetközi téren is a turizmus. Annak érdekében, hogy a nemzeti értékeket mások is felfedezzék, a turizmus képviselőnek is rész kell(ene) venniük a nemzeti értékek azonosításában és a települési, tájegységi, megyei és ágazati értéktárak létrehozásában, a TDM szervezetekkel, vagy az azokat helyettesítő szervezetekkel, például települési önkormányzatokkal való együttműködésében. Igényeljük, hogy a törvényjavaslatban jelzett [16§ (2) f)] pályázati rendszerben helyet kapjanak a turisztikai vállalkozások és TDM szervezetek is, mint a hungarikumok termékfejlesztő, promóciós és értékesítő szervezetei. Desztinációs szintű termékfejlesztés szükségessége. Nem kétséges, hogy települési és térségi komplex vonzerő- és termékfejlesztés nélkül sok szolgáltató reménytelen helyzetben marad. Szakmai és területi együttműködések erősítése. Az egyediség lététől kiemelten függ versenyképesség. Ez egyrészt megköveteli a kultúrtörténeti kutatásokat, másrészt az erre alapozott, fantáziadús, jól működő attrakciófejlesztést. Ebben a munkában is nélkülözhetetlen a szakmai összefogás. Az ágazati szakmai szerveződéseken túl (MUISZ, MABEUSZ, MNGSZ, FATOSZ stb.) sokrétű kapcsolat kialakítása indokolt: a Hungarikum Bizottsággal, a Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségével, a Települési, Tájegységi és Megyei Értéktár Bizottságokkal, a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) rendszerrel kooperációban, a LEADER - mozgalom résztvevőivel együttműködésben, klaszterek alakítása révén (különös tekintettel a beszerzésekre), iskolákkal (főiskolák, egyetemek, kutatóintézetek, stb.) a HR alapok megteremtéséhez és a hungarikumok kutatása terén, múzeumok, skanzenek, faluházak, kiállítóhelyek, mint helyszínek és támogatók intézményeivel, a civil szféra kulturális, történeti, hagyományőrző tevékenységet végző szervezeteivel. K+F és innováció terén nélkülözhetetlen a hungarikumok kultúrtörténeti kutatása és fejlesztése. A „hungarikum” nem csak magyarságtudatunk, történeti-kulturális identitásunk erősítője, de a gazdaságban piacképző és versenyképesség növelő elem is: gazdasági tényezővé válása külön előkészítést, tervezést igényel, ezért a turizmus oldaláról ezen értékeink kultúrtörténetének kidolgozását egyrészt ez úton is kezdeményezzük, másrészt magunk is elkezdtük. Humán erőforrás fejlesztés keretében a turizmus oktatásban külön kiemeljük a turizmus felsőoktatás tevékenységének ez irányú bővítését. A kapcsolódó marketing átgondolása: új típusú, komplex megközelítésű, piackutatásokra alapozott, együttműködésben megvalósuló marketing tevékenységre van szükség, amely a marketing-mix értelmezésében a turizmusmarketingre vonatkozó alapelveket kiterjesztett módon alkalmazza és figyelemmel van a fogyasztói szokások változására. Ízlés és stílus értékeink képviseletében és védelmében. „Hungarikum: különleges, egyedi, jellegzetes – és magyar”. Szakmai etikánk ugyanakkor megköveteli: nem „magyarkodunk”, hanem értékén vagyunk büszkék hagyományainkra, teljesítményünkre, az értékközvetítést szeretetünk és büszkeségünk áthathatja – s ettől magunk is szerethetővé válhatunk -, de mértéktévesztést nem eredményezhet.
|
