A 170 kilométer/órás szél két és fél kilométer széles, ötven kilométer hosszú erdősávot borotvált ki a Tátrai Nemzeti Parkból. 12 ezer hektáron kidöntötte a fákat és még egyszer ugyanekkora területet tépázott meg, ezzel összesen 2,5 millió köbméter tűlevelű fát tett tönkre, Szlovákia egyéves fakitermelésének mintegy 90 százalékát, az ország erdőségeinek körülbelül a felét. A kár koronamilliárdokban mérhető. Szakértők szerint több évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy a páratlan természeti szépségű hegység visszanyerje eredeti arculatát. A környezetvédők az erdészetet hibáztatják, mert szerintük gazdasági szempontok miatt gyorsan növő, de kevésbé ellenálló fákat ültettek. Az erdészet régóta szükségesnek tartotta, hogy kivágják a gombabetegségek miatt meglazult gyökérzetű fákat, a nemzeti park azonban nem adott engedélyt rá. A viharban a beteg fák magukkal sodorták az egészségeseket is. A mindössze két emberéletet követelő természeti csapás az ország idegenforgalmi szempontból legfrekventáltabb területét sújtotta. A térségben nemzetközi hírű patinás gyógyfürdőhelyek (Ó-Tátrafüred, Alsó- és Felső-Tátrafüred, Tátralomnic, Matlárháza) fekszenek, és itt található a Csorba-tói síközpont is. A turisztikai létesítményekben szerencsére alig esett kár. Az „električka”-ként ismert kisvasút rongálódott meg a leginkább, teljes vonalának helyreállítását május környékére tervezik. A helybeliek gyorsan helyrehozták a síközpontokban történt károkat, és december elején a Csorba-tónál óriási érdeklődés mellett hivatalosan is megnyitották a síszezont. Mint a magyar utazási irodák közölték, szinte senki nem mondta le tervezett szlovákiai útját. Úgy tűni, ezzel mások is így voltak: több ezer bel- és külföldi vendég érkezett, hogy megmutassa: a katasztrófa után is ragaszkodnak a nemzeti parkhoz. A Magas-Tátrában azonban viszonylag kevés a sípálya, sípálya, így ezt az üzletágat amúgy sem érintené túlságosan a környezeti katasztrófa, sokak szerint azonban a téli olimpia megrendezésével kapcsolatos ábrándoknak jó időre búcsút mondhatnak a szlovákok.
Nem kell akciózni, jönnek a vendégek
Az interneten már a vihar másnapján nagy piros betűkkel írt közleményben tájékoztatták az érdeklődőket a helyi szállodások, hogy valamennyi egység zavartalanul üzemel. A nagy ágykapacitásra szükség is volt, mivel azonnal megindultak a térségbe a katasztrófaturisták. Talán ez is az oka annak, hogy egyelőre kevés szálloda kényszerül akciókra. A Magas-Tátra két legfontosabb küldőpiacáról, Oroszországból és Ukrajnából decemberben 25-30 százalékkal több turista érkezett, mint 2003 utolsó hónapjában, és a tendencia januárban tovább folytatódott.
Oda a csodás mikroklíma?
A hoteltulajdonosok némelyike azonban attól tart, hogy nem most, hanem néhány év múlva csappan meg vendégeik száma, elsősorban a síszezonon kívüli időszakokban, ami a wellness- és gyógykúrák valamint a hegyvidéki pihenések időszaka. Pedig kapacitás lesz bőven. A Csorba-tó környékén 2006-ban egy ötcsillagos Kempinski hotelt, 2007-ben pedig egy Holiday Innt adnak át, a Tátrai Nemzeti Park igazgatója, Peter Liska szerint azonban a fák, erdők nélkül a térség elveszítette értékét. A vidék most szemtanúk szerint holdbéli tájat idéz. Szlovák környezetvédelmi illetékesek szerint gyógykezelésekre sem lesz érdemes odautazni, mivel a légúti panaszokat enyhítő, különleges mikroklímát kialakító fák is elpusztultak, ami a tátrai gyógyfürdők sorsát is megpecsételheti. A szlovák kormány környezetvédelmi minisztere, Miklós László szerint a katasztrófa mikroklímára kifejtett hatása felmérhetetlen. A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának egyetemi docense, Berki Imre szerint azonban korántsem ilyen vészes a helyzet: „Semmiképpen sem szűnhetett meg teljesen a klimatikus gyógyhatás, hiszen a magaslati levegő továbbra is adott.” „Mivel azonban a fenyvesekből álló dús vegetáció megritkult, kevesebb oxigén, és ami még fontosabb, kisebb mennyiségű légtisztító, csíraölő hatású terpén kerül a levegőbe” – hívta fel a figyelmet a kar egy másik docense, Víg Péter. A Magas-Tátra levegőjének minősége számottevően nemigen romolhat, hiszen a fenyvesek nagyobb része továbbra is lábon áll, a hamarosan elültetendő újulat pedig akár néhány év alatt elérheti az egyméteres magasságot – tette hozzá. Az új erdők összetétele azonban különbözik majd az eredetitől, vagyis nem kizárólag légtisztító hatású fenyvesek alkotják. A letarolt fák sorsát illetően a környezetvédők felvetették, hogy hagyják azokat a helyükön, bízzák a megoldást a természetre. Víg Péter szerint ökológiai szempontból ez lenne a lehető legrosszabb eljárás. „A nagy mennyiségben cellulózt tartalmazó törzsek lebomlása és a felszabaduló szén-dioxid levegőbe kerülése pontosan ugyanazt a hatás idézné elő, mint az erdőégetések, csak éppen tovább tartana” – magyarázza a szakember, aki szerint a gallytakaró a törzsek nélkül is megfelelő védelmet nyújtana a hóolvadáskor lezúduló víz, illetve a talajerózió ellen. Felmerült az is, hogy nem telepítik vissza a fákat, hanem összefüggő síterepet alakítanak ki a letarolt fák helyén. A sziklás domborzat és a csekély szintkülönbség miatt azonban a terület nem alkalmas síelésre. Üdülőcentrumot létre lehetne hozni, de a környezetvédelmi minisztérium az erózió elkerülése és a nemzeti park arculatának visszaállítása érdekében sürgetőnek tartja az új erdők telepítését, amely a 8 méter magasságban tornyosuló kidőlt fák eltakarítása és a talaj előkészítése miatt akár éveket is igénybe vehet. Akad olyan wellness hotel, amely az interneten felhívja vendégei figyelmét, hogy a következő években zavarhatja pihenésüket a fakitermeléssel járó zaj. A történtek nagy fejfájást okozhatnak a Szlovák Turisztikai Hivatalnak is, amely 2001–2006-ra szóló marketingtervében a Magas-Tátrának szánta a főszerepet. Szlovákiát Európa zöld szíveként népszerűsítik a nemzetközi piacokon, kiemelve különleges klimatikus adottságú erdeit, a turisztikai termékek közül pedig elsőként hirdetik a nyári és téli időtöltést a hegyekben. A hivatal illetékesétől egyébként lapunk arról értesült, hogy 2005-ben hazánkban is nyitnak képviseletet.
Poprád: reptér a csúcson
A tavalyi év kiemelkedő sikereket hozott a Magas-Tátra idegenforgalmának és a poprádi repülőtérnek, ahol az utasok száma meghaladta a rekordnak számító 15 ezret. „2004 volt a legeredményesebb esztendő az utóbbi nyolc évben” – tudtuk meg a repülőtér igazgató- helyettesétől, Juraj Rokfalusytól. „Legtöbben telelni jönnek a környék hegyeibe. A hideg hónapok közül január a legfontosabb számunkra, amikor az egész éves forgalom 30 százaléka bonyolódik. Jelenleg számos téli charter és egy menetrend szerinti járat közlekedik Kijevből repterünkre. A legtöbb charterjáratot Moszkvából indítják. Van egy lánc Rosztovból, Kijevből és Berlinből is, és a tervek szerint februárban egy tallinn és egy rigai charterlánccal lesz teljes a sor” – tette hozzá a reptér illetékese.
Jasná, az ötcsillagos síközpont
A szlovákiai hegyekben pusztító vihar elkerülte az ország legtöbb síparadicsomának otthont adó Alacsony-Tátrát. Az itteni síterepek felkészülten várták a szezont, így az ország legnagyobb összefüggő pályarendszerével rendelkező síközpontja, a Jasná is. A Budapesttől 260 kilométerre fekvő Jasná sírégió a Chopok északi lejtőin terül el. 21 kilométeres pályarendszerét egy évben százötven-kétszáz napig fedi a hó, 9 kilométeres szakaszát hóágyúzzák. A Jasná hagyományosan a szlalomversenyek központja, de egy új 12 kilométeres pályával szeretnék a sífutókat is idecsábítani. A sícentrum az adrenalinsportok szokatlanul gazdag kínálatáról ismert. A felvonórendszert folyamatosan korszerűsítik, 2003 decemberében adták át az új, hatüléses „buborékos” felvonót, így már összesen tizenhét felvonó működik, óránként összesen 16 500 fős kapacitással. Mivel az elmúlt esztendőkben a síbérletek borsos árai érezhetően visszavetették a téli vendégforgalmat, a felvonókat üzemeltető társaság 2005-re csökkentette a napijegyek árait. A pályák infrastruktúrája mellett a kiegészítő szolgáltatások és a szálláshelyek is sokat fejlődtek az elmúlt években. A fejlesztéseknek köszönhetően a Jasná megkapta a legmagasabb, „ötcsillagos” minősítést, és jelenleg az előkelő második helyet foglalja el a szlovák síterepek toplistáján. Legnagyobb küldőpiaca Oroszország, azt követi Szlovákia, Lengyelország és Magyarország. Az idelátogató évi 300 ezer vendég 4-5 százaléka hazánkból érkezik. Szervezett formában a Campus Club Utazási Iroda viszi a legtöbb utast a síközpontba, amely 2005-től a Jasná hivatalos magyarországi képviseletét is ellátja. A 2001-ben alapított, ifjúsági és aktív turizmusra specializálódott utazásszervező cég ügyvezetője, Komoly Sámuel elmondta, hogy az orosz vendégek kezdenek átszokni az osztrák síterepekre, ezért a Jasná irányítói egyre jobban megbecsülik a magyarokat. Úgy tűnik, honfitársaink számára azonban Szlovákia továbbra is az olcsó sízést jelenti, mivel főként csak az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeket hajlandók megfizetni. Az utóbbi évek fejlesztései nyomán létrejött négycsillagos minőségi házak árait (20-25 ezer forint/kétágyas szoba/éjszaka) sokallják.
