Közel kétszáz szakmabeli és érdeklődő részvételével tartottak konferenciát a kulturális turizmus lehetőségeiről szeptember 16-án Egerben a „Kárpát-medence kincsei” fesztivál keretében.
- A mai fogyasztó nem csupán vásárolni akar, hanem kulturális és intellektuális élményt is kíván szerezni magának és családjának – emelte ki két éve zajló átfogó kulturális felmérésük eredményei közül Rubovszky Rita, a Hungarofest Nonprofit Kft. igazgatója. A mintegy tízezer megkérdezett válaszait feldolgozó kutatás bizonyítékul szolgál arra is, hogy a kulturális rendezvények és fesztiválok látogatói – akik a gazdaságilag, fizikailag és kulturális tekintetben is az aktív lakosság köréből kerülnek ki leginkább – ott érzik jól magukat, oda térnek vissza szívesen, ahol kulturális reflexiókat kapnak és ahol ez az élmény szerves része a helyi kultúrának. – Nem fenntartható egy olyan fesztivál, amely a helyi közösség által nem támogatott, vagy amely nem helyi részvételre, helyi kezdeményezésekre épít – tette hozzá Rubovszky Rita. A társadalomban átalakulóban van a kultúra fogalma is. A rendezvény háziasszonyaként az igazgatónő arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedek kultúrpolitikájának hatására a magyar társadalom túlságosan intézményesültnek tekinti a kultúrát: múzeumokat, épített örökséget, néphagyományt és történelmet sorol fel meghatározó elemként, alig említve a humort, a mindennapok tárgyi kultúráját vagy akár a közlekedési morált. Rubovszky Rita szerint a kulturális intézményrendszernek alkalmazkodnia kell ezekhez az új kihívásokhoz, figyelembe véve azt, hogy a kulturális célú befektetések csakis élő programokkal, rendezvényekkel együtt válhatnak hosszútávon fenntarthatóvá.
Találkozásra ösztönző közösségi terek Szalay Tamás, a Pécs2010 Menedzsment Központ művészeti igazgatójaként a konferencia programindító beszédét alátámasztva hosszútávú kulturális városfejlesztési tervként mutatta be a jövő évben elkezdődő Pécs2010 - Európa Kulturális Fővárosa programot. A pályázatban valamint az előkészítő években kialakított programstruktúra Szalay Tamás szerint nem egyedi ötletek, önmagukban értékes programok, hanem egy komplex fejlesztési stratégia látható elemei. - A Pécs2010 kapcsán megvalósuló beruházások önmagukban kikényszerítik, hogy a társadalom másképpen gondolkozzon a kultúráról.
Megújul Eger belvárosa Előadásában Habis László, Eger polgármestere elérendő célként fogalmazta meg, hogy a város a következő évtizedekben visszaszerezze azt a szellemi és kulturális meghatározó szerepét, amelyet a XVIII. században betöltött, és amely kiemelte Magyarország és a környező régió városai közül. Ennek érdekében a hatvanas években végrehajtott városrekonstrukciót követve a belváros tereit közösségivé átalakító úgynevezett funkcióbővítő beruházásokat hajtanak végre, melyre mintegy 3,1 milliárd forintot fordít – uniós költségvetési támogatással – a város. A fejlesztések célja a sivárságot teremtő parkolók, autós közlekedés minimalizálása illetve földszint alá terelése, a belváros kiemelkedő turisztikai pontjainak összekapcsolása. Alkalmazkodva a közlekedési szokásokhoz, az Eger patak mentén kerékpáros- és gyalogút jön létre, amely néhány ponton gyaloghíddal illetve lépcsős sétára, üldögélésre alkalmas térrel egészül ki. A tervezett kulturális programok és rendezvények infrastrukturális igényeit kiszolgálva a Dobó tér állandó rendezvényhelyszínként funkcionálhat a jövőben.
A turizmus kulturális ágazatot is érintő intézményrendszeréről folyó kerekasztal-beszélgetés részvevőjeként Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára elmondta, az oktatási tárca jelenleg három kiemelkedő eszközzel támogatja a kulturális turizmus fejlődését. Az ingatlanok és az épített örökség rekonstrukcióját támogató kastélyprogram keretében az elmúlt években számos, a turizmust jelentősen érintő fejlesztés zajlott, és ide tartozik a Budai vár rekonstrukciója vagy a Szépművészeti Múzeum alsó szintjének felújítása is. A kulturális turizmus gazdaságélénkítő szerepét erősítik az európai országokban, valamint jelenleg Amerikában a közeljövőben pedig Japánban zajló magyar évadok, melyek költsége a rendezvényeket követő néhány éven belül megtérül. A támogatási rendszer harmadik pillérét pedig a folyamatos ország- és kulturális promóciót folytató kulturális intézetek jelentik. Csák Ferenc szerint a külföldi promóció során szakítani kell azzal a korábban uralkodó felfogással, hogy a külföldi kulturális intézmények kizárólag a magyar kisebbség igényeit szolgálják ki. A nemzetközi szakállamtitkár szerint olyan újfajta menedzsmentszemléletet kell megvalósítani, ahol a kulturális intézmények nem finanszírozzák és megvalósítják a magyar programokat, hanem elérik, hogy az adott ország népszerű és ismert rendezvényszervezői maguk tervezzenek a magyarországi előadókkal, fellépőkkel.
Az egynapos konferencia további előadói, többek között Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke, Dr. Kovács Miklós az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, Cseri Miklós a Skanzen igazgatója, valamit Márta István a Magyar Fesztiválszövetség elnöke a fesztiválok, a kulturális marketing lehetőségeit, a köz- és a magánszféra valamint a média együttműködésének módozatait járta körül.
Bemutatkoznak a Kárpát-medence kincsei
A konferenciának otthont adó fesztivál keretében szeptember 16. és 20. között számos kulturális, szakmai és gasztronómiai bemutatóval és rendezvénnyel várja a látogatókat Eger. A „Kárpát-medence kincsei” fesztivál célja a Heves megyei város és környéke turisztikai értékeinek bemutatása mellett a Kárpát-medence sokszínű kultúrájának és gazdag hagyománykincsének megjelenítése.
